| SZ.
SZ., (korkep@hetivalasz.hu)
Két IGEN
A héten ismét nyakába vette az országot. A népszavazási
kampány hajrájában személyesen próbált minél többek
lelkére beszélni. Orbán Viktort, a Fidesz elnökét két
nagygyűlés között kértük esélylatolgatásra.
- A Fidesz törvényjavaslatot szorgalmazott, hogy a
kettős állampolgárság a határokon való átjutást segítse,
s ne kerüljön az adózók egy fillérjébe se. Ez mennyiben
nyújtana többet a szocialisták külhoni útlevelénél?
- A határon túliaknak garanciát jelentene, hogy állampolgárságot
kapnak, ami lehetővé teszi, hogy európai útlevélhez
jussanak, és nagyobb biztonságban élhessenek a szülőföldjükön.
külhoni útlevélnek pedig ugyancsak előfeltétele az állampolgárság.
Más ország polgárának nem adhatunk útlevelet. Ráadásul,
ha jól tudom, a külhoni útlevél csak Magyarországra
lenne érvényes, ami fölöttébb fura javaslat éppen azoktól,
akik áttelepülők százezreitől tartanak.
- A kettős állampolgárság ügyében esélyes forgatókönyv,
hogy az igen voksok lesznek többségben, ám a szavazás
nem lesz érvényes. Ha így alakulna, az ön szerint mire
kötelezné a parlamentet?
- Biztos vagyok benne, hogy az igenek lesznek többségben.
Az országot járva egyre nő a bizodalmam abban is, hogy
a voksolás eredményes lesz. Amennyiben mégis előfordulna
az ön által említett lehetőség, a politikai elit akkor
sem söpörheti félre a kérdést. Az igenek többsége akkor
is azt jelenti, hogy a nemzet egyesítését a magyarok
nagy része szívügyének tartja, ezért a politikusoknak
megoldást kell rá találni. A szerbek, románok, olaszok,
franciák, britek, spanyolok, írek már megoldották a
határon kívül rekedt honfitársaik státusának rendezését.
Nem tételezem föl, hogy vasárnap az derül ki rólunk,
mi élhetetlenebbek vagyunk.
- Mi történik, ha mégis "nem" lesz a nép
válasza?
- A népakarat kötelezi az Országgyűlést. Meg kell alkotnia
a népszavazáson hozott döntésnek megfelelő törvényeket,
illetve tilos azzal ellentétes tartalmú törvényt alkotnia.
- A baloldal attól tart, a kettős állampolgárság lépés
lenne a határon túl élő magyarok szavazójoga felé -
mely, gyanújuk szerint, főként a jobboldalnak kedvezne.
Ön el tudja képzelni, hogy a külhoni magyarok voksolhassanak
minálunk?
- Mi nem szavazókat, hanem magyarokat gyűjtünk. Az
állampolgársági és a választójogi törvény is kétharmados,
tehát egyik párt sem kényszerítheti álláspontját a másikra.
Egyébként különös nézetei lehetnek a demokráciáról annak,
aki fél attól, hogy az emberek szavaznak. Nem tartanunk
kell a szavazópolgároktól, hanem ki kell érdemelnünk
bizalmukat, mégpedig azzal, hogy az ő érdekeiket képviseljük.
- A kettős állampolgárságot a Fidesz sok híve a szív
és az ész érvei alapján egyaránt támogatja. A kórháztörvény
esetében a jobboldalon is többen kétlik, hogy az értelem
"igen" választ diktál.
- Mi a kórház előtti egyenlőség elvét akarjuk fenntartani,
érvényesíteni. Ám ha a kormány eladja a kórházakat,
különbség lesz beteg és beteg között. A gazdagok kórházában
ápolt emberek magas minőségű szolgáltatást kapnak drágán,
a szegényeknek marad az alacsony színvonalú betegellátás
- de az sem ingyen. Ezért nem engedhetjük, hogy az üzleti
szemlélet az egészségügyben ember és ember között különbséget
tegyen. A magyar egészségügy azért működik még mindig
biztonságosan, mert elhivatott emberek dolgoznak benne.
Ők is ellenzik a kórházak eladását, a kormánynak ezt
sem kellene semmibe vennie. Csak szigorú korlátokkal
szabad megengedni, hogy az üzemeltetésbe a magántőke
is bekapcsolódjon ? ennek volt is megoldása a polgári
kormány idején. Az új kormány azonban törvényünket hatályon
kívül helyezte, majd megalkotta a magáét, amely aztán
elbukott az Alkotmánybíróságon.
- Az érvényes igen válasz egyben azt is jelenti, hogy
a Fidesz által korábban szorgalmazott nonprofit privatizáció
előtt is bezárul a kapu?
- A kórház-privatizáció leállítására mondott igen annyit
jelent, hogy törvényt kell alkotni az intézmények üzemeltetéséről,
mégpedig olyat, amely nem teszi lehetővé a kórházak
eladását. Az igen ezenkívül semmi mást nem ír elő a
törvényhozónak.
- Az egészségügyben tehát nem is az az igazi dilemma,
hogy legyen-e privatizáció, hanem hogy a magántulajdont
milyen módon engedjük be a kórházakba. Alkalmas ennek
eldöntésére a népszavazásra kiírt kérdés?
- Még megmaradt köztulajdonunk ügyében miért ne dönthetnének
azok, akik adójukból fönntartják egészségügyünket, és
igénybe is veszik az intézmények szolgáltatásait? Magyarországon
eddig főképp azok privatizálták közös javainkat, akik
korábban arra hivatkoztak, minden a népé. Nagyot fordult
a világ, most már úgy vélik, a népnek beleszólni sem
kellene, hogy a gazdasági elit mit csinál a közvagyonnal.
Tudomásul kellene venni, hogy a kormány nem tulajdonosa
a közvagyonnak, hanem üzemeltetője
Forrás: Heti Válasz, 2004. december
2.
|
