| Bayer
Zsolt
Gyurcsány Hurvinyek
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek)
a kettős népszavazással kapcsolatban egyebek mellett
a következőket jelenti ki: "[...] A tervezett munkamegosztás
értelmében a párt erős nemje mellett a kormány, amennyire
lehet - teljesen persze nem lehetett -, megpróbált volna
középen és semlegesnek maradni.
Ám egyre inkább érződött: az MSZP álláspontja nem
hallatszik elég erősen, és a választókat elbizonytalanítja
és összezavarja ez a kettős szereposztás, úgyhogy a
népszavazás előtti második héten eldőlt, nincs mese,
fel kell adni az én »semleges nem« álláspontomat."
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd még: Hurvinyek)
szavai mellé még egy idézet a tegnapi Népszabadságból.
A lap a Szabadkán összeülő "kis Máért" kapcsán
a következőt írja: "Radikális kisebbségi vezetők
igen negatív álláspontot fogalmaztak meg a nemmel voksoló
magyarországi szavazókkal, valamint az arra buzdító
Gyurcsány-kormánnyal szemben." Tehát a Gyurcsány
(lásd még: Hurvinyek) -kormány a nemre buzdított, s
ezt a miniszterelnök most nyilvánosan beismeri. Sőt
büszke rá.
Az Alkotmánybíróság 52/1997. számú határozata kimondja,
hogy a népszavazás mint a közvetlen hatalomgyakorlás
formája a közvetett hatalomgyakorlás (képviseleti szerv)
felett áll. A népszavazással kapcsolatban az Országgyűlés
és még inkább a kormány végrehajtói szerepbe kényszerül,
és köteles minden olyan cselekménytől tartózkodni, amely
cselekmény a népszavazás eredményét befolyásolhatja.
Idézetek a hivatkozott, 52/1997. (X. 14.) számú alkotmánybírósági
határozatból: "[...] A kezdeményezés támogatottságának
teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi
a közvetlen hatalomgyakorlást. [...] a kötelező népszavazás
mindegyik eleme az érdekelt választópolgárok befolyása
alatt áll [...] az ügy ura a közvetlen hatalomgyakorlás
minden ismérvét tekintve a nép." [A képviseleti
szerveknek] "nincs lehetősége sem a kezdeményezés,
sem a kikényszeríthetőség befolyásolására. Ellenkezőleg:
köteles minden kiszolgáló, megvalósító cselekményt teljesíteni
a szavazás megtartására, majd pedig annak eredménye
szerint eljárni. E kötelessége nemcsak a szükséges eljárási
tennivalókra terjed ki, hanem magában foglalja a tartózkodást
is minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná
vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás
megvalósítását, s köteles más szerveket is távol tartani
ettől. A kötelező népszavazásnál ezeknek az intézményi
garanciáknak arra kell szolgálniuk, hogy a nép általi
hatalomgyakorlás erre az esetre vonatkozó lényeges ismérveit,
a zavartalan közvetlenséget, különösen a népszavazás
és az ahhoz szükséges eljárási folyamat képviseleti
befolyástól való függetlenségét és önállóságát, továbbá
elsőbbségét biztosítsák." És végezetül: "A
kötelező népszavazás garanciarendszere két elv uralma
alatt áll: [...] továbbá a kötelező népszavazás természetétől
idegen, azt megzavaró beavatkozások kifejezett tilalma
a közvetlen hatalomgyakorlás eljárási folyamata alatt.
Az eljárás minden olyan pontján, ahol - elsősorban képviseleti
szervek részéről - olyan döntés születik, amely a folyamatot
megzavarhatja, sőt célba érését meghiúsíthatja, a bírói,
illetőleg alkotmánybírósági jogorvoslat alkotmányos
követelmény." (Kiemelés tőlem - B. Zs.)
A demokrácia attól gyönyörű, hogy mindenki szabadon
értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket
s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat,
határozatokat.
A demokrácia attól elviselhetetlen, hogy mindenki szabadon
értelmezheti, magyarázhatja, vitathatja a törvényeket
s a hatalmi ágak által kimondott, megalkotott jogszabályokat,
határozatokat.
Mi most, szabadságunkból eredően, azt a következtetést
vonjuk le, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (lásd
még: Hurvinyek) megsértette az Alkotmánybíróság fent
idézett határozatát, amikor úgy döntött, feladja kötelező
semlegességét, és kormányával együtt nekilát a nem mellett
kampányolni. S egy lépéssel tovább menve: emlékeznek
még a televíziós vitára, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
(lásd még: Hurvinyek) állt szemben Tőkés Lászlóval,
Duray Miklóssal és Ágoston Andrással? Nos, ott Gyurcsányt
elhagyta a bátorság, s a vita egy adott pontján inába
szállt a bátorsága. Az erkölcstelenség, a gazemberség
és a hazugság amúgy mindig elgyávul, ha szemtől szemben
találja magát az erkölccsel és az igazsággal. S amikor
Gyurcsány (Hurvinyek) megfutamodott, nem merte a határon
túli magyarok szemébe mondani a nemet. Helyette azt
mondta: kéri a magyar szavazópolgárokat, hogy ne menjenek
el szavazni.
Egy demokráciában a miniszterelnök jogfilozófiai és
elvi síkon sem buzdíthat a szavazástól való távolmaradásra.
De az Alkotmánybíróság fenti határozatának értelmében
Gyurcsány (Hurvinyek) ezen kijelentése félremagyarázhatatlanul
és megmagyarázhatatlanul kimeríti a jogsértés fogalmát.
Mit is mond az Alkotmánybíróság? Azt, hogy a képviseleti
szerveknek (Országgyűlés, kormány) kötelessége mindent
megtenni azért, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eszköze,
vagyis a népszavazás megvalósulhasson. Megvalósulhasson
és eredményes legyen. Aki a távolmaradásra buzdít, az
ezt az elvet sérti meg. Tudom én, semmit sem számít,
hogy Hurvinyek tesz a törvényességre. Kérdezem: semmit
sem számít, hogy Hurvinyek tesz a törvényességre?
Új esztendő, új köntös, új, nagy interjú Hurvinyekkel.
Így indít a Magyar Narancs. Nyilván nincs összefüggés
az új, drágább külső, az alákérdezős, csontig benyaló
interjú és a lap szülinapján a szerkesztőség munkatársaival
vígan csocsózó miniszterelnök között. Rossz az, aki
rosszra gondol. De pénz biztosan lesz, fiúk. Ne aggódjatok.
Így tovább, ilyen puhán, és ilyen keményen.
Forrás: Magyar Nemzet, 2005.
január 7.
|
