Bányai György

Honosítási menetrend

Miként lehet valaki magyar állampolgár? Ki hitte volna fél évvel ezelőtt, hogy egy szikár jogi "szakkérdés" ilyen heves politikai és közérdeklődést vált ki... Az elmúlt héten a kormány nemzeti vízumot, uniós belépésre jogosító útlevelet s nem utolsósorban méltányosabb honosítási eljárást ígért a határon túliaknak, az eddig ismert Szülőföld Program mellé. A miniszterelnök így reagált a kollektív kettős állampolgárságot szorgalmazók követeléseire is. De vajon a jelenlegi törvény csakugyan annyira elutasító a határon túliakkal? Vagy a gyakorlat ilyen?

Ha a jó hírű Schöpf-Merei kórház kapuja mögött elhelyezett inkubátorban találnak egy elhagyott csecsemőt - az magyarnak született, legyen fehér vagy fekete. Kérdés, hogy egyúttal honpolgár is lesz-e.

Mert ez korántsem egyszerű. Évtizedek egymásra rakódott jogi, történeti rétegei alól kell kibányászni a választ. Az Igazságügyminisztérium arra készül, hogy változtasson a honosítás szabályain. Logikusabbá, emberségesebbé tegye őket. Ha - az okozott töméntelen politikai, lelki káron túl - egyéb haszna nem volt a népszavazásnak, ennyi talán maradt.

Kiindulópont

A kiindulópont: akinek legalább egyik szülője magyar állampolgár, az ekként is születik. A magyar jog a "vérségi" elvet követi. De persze a területi elvet is alkalmazza. Ugyanis magyar állampolgárnak kell tekinteni azt a gyereket is, aki Magyarországon született, bár szülei - jogállásuk szerint - hontalanok. Efféle ritkán fordul elő. Például akkor, ha az itt élő külföldi lemond korábbi állampolgárságáról, vagy megfosztják tőle. Esetleg nincs papírja, amellyel igazolhatná, hova is tartozik.

De az is magyar lesz, akit Magyarországon találnak, ám a szülei ismeretlenek.

- Ha tehát valaki síró csecsemőjét beteszi a kórház kapujában elhelyezett inkubátorba, s később sem jelentkezik érte, a gyermeket magyarnak anyakönyvezik - erősíti meg dr. Bíró Csaba ügyvéd -, hacsak nincs másféle jogállásra bizonyíték. Például a hontalanról kiderül, hogy más állam polgára. Avagy az ismeretlen (külföldi) szülőt megtalálják.

Megtörténhet a fordítottja is: a gyerek utólag - procedúra nélkül - visszamenőleg lesz magyar állampolgár. Például: ha külföldi nő gyermekét egy magyar állampolgárságú férfi a magáénak ismeri el. Esetleg a bíróság állapítja meg az apaságot. Vagy az apa feleségül veszi a hölgyet. (Aki ettől még nem lesz magyar állampolgár, mivel kérelmét csupán három évvel a házasságkötés után nyújthatja be.) Utóda után egyébként a szülőt is megilleti az állampolgárság joga, ha a gyermek kiskorú és magyar állampolgár. Ám mindez nem történik automatikusan. Így fordulhat elő olyan embertelenség, hogy egy román állampolgárságú - adott esetben magyar - nőnek elutasítják a tartózkodási engedélyét, s vissza kell utaznia Erdélybe, itt hagyva férjét, gyermekét... Mert akad más, szigorító feltétel is. A kérelem benyújtása előtt legalább három esztendeig folyamatosan Magyarországon kell lakni.

Mint a példákból kiviláglik: már ma is számos módon szerezhet valaki magyar állampolgárságot.

Kedvezmények

Sőt az említetteknél kedvezőbb lehetőség is van.

Ez áll most a figyelem középpontjában: "Kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt."

A népszavazásra feltett kérdés döntő pontja nem is az volt, hogy különleges elbírálás alá esnek-e a határon túli magyarok. Hanem az, hogy nem Magyarországon lakó magyarok letelepedés nélkül is állampolgárságot szerezhessenek.

Kevesen tudják: van ilyen lehetőség a magyar jogban. Az élhet vele, akit különböző korábbi, 1947 és 1990 közötti, "kiközösítő" jogszabályok alapján fosztottak meg állampolgárságától, illetve "elbocsátották a kötelékből". Ez utóbbi persze nagyon is idézőjeles "kérelem" nyomán történt, például az 1945-ös csehszlovákiai "lakosságcsere- akciók" idején. (De az állampolgárság megvonása korábban is dívott. A Horthy-rezsim 1939-től a zsidó származású magyarokkal tehette meg ezt.)

A jelenlegi törvény a határon túl élő magyarokról is említést tesz: "...akinek felmenője magyar állampolgár volt." Bárhol, bármikor. Rokonsági fokot nem szab meg. Akinek tehát Trianon előtt Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken magyar fennhatóság alatt élt ilyen hozzátartozója, rá hivatkozva kérhet honpolgárságot. De mi történik azokkal (vagy a leszármazottaikkal), akik az úgynevezett bécsi döntés nyomán jutottak magyar állampolgársághoz, azaz a visszacsatolt területeken laktak?

- Ugyanez vonatkozik rájuk is - mondja Bíró Csaba. - A törvény ebben egyértelmű. Tehát aki a negyvenes évek elején Erdélyben magyar állampolgár volt, annak leszármazottja jogosult a kedvezményes honosításra, ő maga pedig a "visszahonosításra".

Egy évvel letelepedésük után már kérhetik is az állampolgárságot. Ez rövid időnek tetszik. Csakhogy a látszat csal. Erre az ügyvéd is utal.

- A letelepedési engedély megszerzése meghatározó. A kérelmek elbírálásában mindenkor ez a viszonyítási pont. Innen számít - másoknak - az általános szabály szerint meghatározott nyolc év. A letelepedési engedély kérelmezéséhez az is szükséges, hogy Magyarországon lakjon az illető. Például munkavállalói vízummal vagy - legjellemzőbben - tartózkodási engedéllyel. Aminek szintén feltételei vannak. Közülük a legsarkalatosabb, hogy a kérelmező megélhetése, lakóhelye igazolt és "biztosított" legyen. Ezt a feltételt a letelepedési engedély megadásakor szigorúan veszik. Ez az engedély fontos lépcsőfok: birtokosa sok olyanféle jogot kap, amilyet a "valódi" magyar állampolgár. Igaz, csak az önkormányzati választásra jogosult.

Az állampolgárságot elbíráló hatóság nálunk nem köteles indokolni, miért tagadta meg a kérelmet. Szoros határidő sem köti, jószerivel csak annyi, hogy huszonegy hónapon belül köteles dönteni. Az iratot a belügyminiszter terjeszti fel a köztársaság elnökéhez a bevándorlási hivatal javaslata alapján. Végül az ő aláírásával adnak állampolgárságot.

A köztársaság elnökének kivételes jogköre is van. Bizonyos feltétek alól - ilyen a folyamatos ittlakás határideje - fölmentést is adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak "fontos érdeke" fűződik. Hogy ez micsoda, nincs meghatározva. De tudható, mi is ez. Például élsportolók honosítása szokott érdekesen felgyorsulni. Ilyenképpen lett magyarrá a kétszeres olimpiai bajnok, a jugoszlávnak született szerb kajakoslány, Janics Natasa, aki egy szót sem tudott magyarul, amikor Szegedre átjött. Szintén jugoszláv állampolgár volt valaha a kivételes eljárásban honosított kézilabdázó, a világklasszis Radulovics Bojána. Ugyancsak ekképp vált magyarrá a kubai kézilabdazsonglőr Perez Diaz s a nemrég fiatalon, tisztázatlan körülmények között elhunyt Hernandez is. A felvidéki pólókapus, Gergely István szintén sürgősségi eljárással lett magyar állampolgár s így olimpiai bajnok Athénben.

Kényszerek

Emberi jogi szakemberek - többek között a Magyar Helsinki Bizottság vezetője, Kőszeg Ferenc - szerint a jelenlegi állampolgársági törvénynek hiányossága, hogy a kérelmező nem ismerheti meg a határozatot. Jogorvoslati lehetősége sincsen. Az elutasítást tudató iraton csupán annyi szerepel, hogy kérelmét a köztársasági elnök megtagadta.

- Az Európa Tanács előírásait ezzel a fenntartással fogadta el a magyar fél - mondja Bíró Csaba.

És még egy jogelv nehezít: az államfő döntése ellen nincs jogorvoslat. Itt bezárul a kör. Akit elutasítanak, kezdheti elölről a kérvényezést. Akár másnap...

A népszavazás elbukott. A sértődés megesett. Anélkül lavíroztuk magunkat - határon innen és túl - lehetetlen lelki helyzetbe, hogy erre bármi kényszerített volna bennünket. Ha már így történt, humánusabbá kellene tenni a személytelen és megalázó eljárást.

Aki határainkon túli szülőföldjén akar élni, azt abban kell segíteni. Aki az anyaország polgára kíván lenni, azt abban.

Zárt ajtók szabadkán

Szabadkán, a Kasza József polgármester birodalmának számító délvidéki városban a minap zárt ajtók mögött üléseztek a határon túli magyar szervezetek képviselői. Kis-Máértnak azért nevezték a rendkívüli összejövetelt, mert a tanácskozásra "elfelejtették" meghívni a magyar kormány és az anyaországi politikai pártok képviselőit. Kihagyták a listáról a magyar identitás spirituális képviseletét alanyi jogon ellátó Tőkés püspököt is, és elfoglaltsága miatt nem jöhetett el erdélyi ellenlábasa, a román miniszterelnök-helyettesi jogkört betöltő Markó Béla.

Hogy az egység mennyire nem teljes, bizonyítja, hogy a házigazda elöljáróban kiutasította a teremből a Vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnökét. Aztán az ajtó bezárult, nem osztották ki a sajtónak a túlfűtöttnek tetsző vitaanyagot sem, amelyben szerepelt a követelés, hogy - népszavazás ide, nemzeti vízum oda - a magyar alkotmányba foglalják bele a kettős állampolgárság intézményét, illetve azt, hogy a határon túli szervezetek is küldhessenek képviselőket a magyar parlamentbe. Az egyik erdélyi résztvevő (az RMDSZ ügyvezető alelnöke) kijelentette: a népszavazással korántsem dőlt el a kettős állampolgárság ügye.

Forrás: 168 Óra, 2005. január 13.