Rónay Tamás

A különbség köztük van

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke holnap Budapesten egyeztet azokról a javaslatokról, amelyeket Gyurcsány Ferenc tett a határon túli magyarok helyzetének rendezésére. Épp ideje volt már annak, hogy minden határon túli vezető felfogja: anélkül tapodtat sem juthatnak előre a céljaik megvalósítása felé vezető úton, ha nem folytatnak konstruktív tárgyalásokat a magyar kormánnyal. A legrosszabb stratégia az, ha üzengetnek anélkül, hogy meghallgatnák a másik fél érveit.

Persze nem lehet egy mércével mérni a határon túli magyar pártokat és szervezeteket, hiszen eltérő körülmények között végzik munkájukat, más és más politikai környezetben. Adott helyzetüket jelentősen befolyásolja, milyen viszonyt alakítottak ki az adott ország kormányával. Másrészt azért sem lehet egyértelmű ítéletet mondani, mert akadnak olyan anyaországon kívül élő honfitársaink, akik gyakran igen nehéz helyzetben is a lehető legfelelősebben politizálnak: példát mutatnak minden magyar politikai erőnek.

Aligha kérdés például, hogy a romániai magyarság indult a legkilátástalanabb helyzetből a rendszerváltást követően, a hírhedt diktátor, Nicolae Ceausescu rezsimjének megdöntése után. A romániai forradalom győzelmét ugyan amolyan hurráoptimizmus-hangulat fogadta az ország határain belül és kívül egyaránt, ám hamar be kellett látni: túlzott derűlátásra bizony nincs sok ok. Az ország új, "demokratikus" vezetői ugyanis finoman fogalmazva nem tettek meg mindent azért, hogy javítsanak a romániai magyarok helyzetén. Sőt, 1990 és 1996 között jelentős befolyásra tett szert a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt. A vezető román politikai erők igyekeztek kirekeszteni az RMDSZ-t, úgy próbálták beállítani a pártot a nemzetközi közvélemény előtt, mintha nacionalista, az európai normákon kívül álló tömörülés lenne.

Az RMDSZ vezetői azonban a legvésztjóslóbb időszakban sem ültek fel semmiféle provokációnak: minden lépésükkel igazolták, hogy éppen ez a párt az, amely egyfajta kapcsot jelent Nyugat-Európa és Románia között. 1996-ig a parlamenti választási kampányokban kevés olyan romániai párt akadt, amely ne hozakodott volna elő a magyarkérdéssel. Ezután azonban lassacskán megváltozott az RMDSZ társadalmi szerepe. A higgadt, európai politizálás meghozta gyümölcsét. Ehhez járult az is, hogy Románia is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval: vagyis az ország nem térhetett vissza a sötét múltba. Az ország vezető pártjai is az európai politizálás mellett törtek lándzsát, s e törekvésnek természetesen egyik kiemelt eleme a nemzeti kisebbségek védelme.

Bár a romániai magyarságon belül akadt egy elenyésző kisebbség, amely kis híján az RMDSZ megosztását idézte elő, a tavalyi romániai parlamenti választás után előállt helyzet mutatta meg: a Markó Béla pártelnök fémjelezte stratégiának nincs, nem lehet alternatívája. Az RMDSZ ugyanis vezetésével eljutott oda, hogy a román kormánykoalíció "kihagyhatatlan" része lett. Mind a romániai bal-, mind a jobboldal tömörülései számára egyértelművé vált, az RMDSZ nélkül nem létezhet igazán európai román kormány.

Forrás: Népszava 2005. január 13.