| Czakó
Gábor
Feljelentés Ismeretlen Tettes
ellen
Alapos gyanú merült föl bennem s más magyar emberek
sokaságában, hogy ellenünk a kettős állampolgárságról
szóló népszavazással kapcsolatban Ismeretlen Tettes
- föltehetően bűntársak népes bandájával - súlyos bűncselekményeket
követett el, föltehetően bűnszövetségben. Ezért sértettként
följelentést tettem a Legfőbb Ügyészségen az alábbi
szöveggel.
"Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
A népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában
1948. december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény"
II. cikkelye kimondja, hogy "A jelen Egyezmény
népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének,
valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint
olyan teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával
való elkövetését érti." Az említett fejezet b)
pontja tiltja: „a csoport tagjainak súlyos testi vagy
lelki sérelem" okozását. Magyarország az említett
Egyezménynek részese, és annak szövegét törvénybe iktatta.
A Btk. 156. paragrafusa kimondja, hogy "Aki valamely
nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a
csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet
okoz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő."
Ismeretlen Tettes ezen túlmenően megsértette a közérdekű
adatok nyilvánosságáról szóló, s a Btk. 177/B paragrafusába
foglalt rendelkezéseket is.
Egy nemzet számára egyértelműen a nemzethez való tartozás
tudata és az együttműködés, a kölcsönös segítés gyakorlata
a legfontosabb. Népünk trianoni sérelme közismert. Ezt
tetézte Rákosiék "bűnös nép" propagandája,
az ötvenhatos forradalom leverése és az azt követő véres
megtorlás. A nemzet sérelmeinek orvoslására az elmúlt
szocialista rendszerben semmilyen intézkedés nem történt.
A hivatalos állásfoglalás szerint a szocializmus fejlődése
a nemzetiségi kérdéseket - köztük a külhoni magyarok
elnyomását, üldözését, sanyargatását, sőt irtását (’44-es
titói magyar holokauszt a Délvidéken, Szárazajta stb.)
- "automatikusan megoldja". Az utódállamok
és a magyar szocialista kormányok összejátszása miatt
kétszeresen nehéz körülmények ellenére számos magyar
ember szorgalmasan építgette a kapcsolatot az elszakított
nemzettestek között. Mostanáig a magyar emberben nem
merült föl, hogy ne volna testvére a többi magyarnak.
A maga nemzetének a határokon átívelő egysége minden
civilizált ország lakója számára magától értetődő. Így
volt ez természetes számunkra is - és egyetértett velünk
a cigány, a sváb, a szerb, az örmény és a többi kisebbségi
polgártársunk zöme is. A kettős állampolgársággal kapcsolatos,
2004. december 5-én lezajlott népszavazás - bármi volt
is az oka és a módja - alkalmat adott volna a magyarság
kulturális, szellemi, egyesítésére, erkölcsi és gazdasági
együttműködésének erősítésére; mégpedig az európai politikai
normák betartása mellett, a határok megsértése nélkül.
A kettős állampolgárság intézménye szervesen belesimul
az unió jogrendjébe. Sok millió külföldi állampolgára
van Írországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak stb.
Ismeretlen Tettes azonban kampányt indított a nemzeti
egység ellen, és megsértette a Btk. 177/B paragrafusát,
mely kimondja, hogy "(1) Aki a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) közérdekű adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít,
c) hamis vagy hamisított közérdekű adatot hozzáférhetővé
vagy közzétesz,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel,
közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
Ismeretlen Tettes sok száz millió forintot - közpénzt
- fordított arra, hogy rágalmakat terjesszen a lakosság
között, azt a hiedelmet keltve, hogy eredményes referendum
esetén veszélybe kerül az itthoniak munkahelye, szociális
ellátása, nyugdíja stb.
- Azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte,
hogy a népszavazás után, egy éven belül akár mind a
800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező áttelepülhet
Magyarországra, holott a referendum nem a kettős állampolgárság
megadásáról szólt, hanem - eredményessége esetén - csupán
egy ilyen tartalmú törvény megalkotására kötelezte volna
az Országgyűlést. E törvény - kétharmados jellege miatt
- hosszú hónapok, esetleg évek múlva készült volna el.
- Azt a közérdekű adatot hamisította, hogy a 800 ezer
esetleges áttelepülő közé csalárd módon beleszámolta
a több százezres szlovákiai és szlovéniai magyarságot,
ahonnan az uniós csatlakozás óta senki sem költözött
át, noha megtehette volna.
- Azt a közérdekű adatot hamisította, hogy az esetleges
áttelepülő asszonyokat egyszerre számította nyugdíjjogosultnak
és anyaitámogatás-várományosnak.
- Azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte,
hogy az áttelepülők kizárólag terhet jelentenek Magyarországnak;
csórón jönnek át, sem javakat, sem munkaerőt, sem szellemi,
kapcsolati tőkét, sem pénzt nem hoznak, de még a sok
milliárdra rúgó útlevélilletéket is elsinkófálják.
- Azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte,
hogy a különféle szociális támogatások automatikusan
megilletik a külföldön élő állampolgárokat.
- Azt a közérdekű adatot hamisította és híresztelte,
hogy a külhoni lakos állampolgárok Magyarországon szavazati
joggal rendelkeznek.
- Azt a közérdekű adatot hamisította, hogy Magyarország
és Románia között a kettős állampolgárság tilos, s ennek
kapcsán egy rég fölmondott egyezményt dobott a köztudatba.
- Elhallgatta, hogy Romániának több százezer kettős
állampolgára van - elsősorban - a Moldovai Köztársaságban,
sőt, magyar polgárok is lehetnek román állampolgárok.
- Elhallgatta, hogy az EU-ban általános biztosítási
elvnek megfelelően a nyugdíjat ki-ki attól az országtól
- annak biztosítójától - kapja, ahol a jogosultságát
szerezte. Az ennek megfelelő egyezmény az EU-ba törekvő
Romániával már elkészült, hamarosan megtörténik. Ukrajnával
is folynak a tárgyalások, a nem EU-tag szomszédok közül
a Szerbiából áttelepülők nyugdíját Szerbia fizeti.
- Alapos okkal föltételezhető, hogy Ismeretlen Tettes
jelentős hasznot húzott a propagandaanyagok elkészítéséből,
ezért esetében valószínűleg megáll az idézett 177/B
paragrafus (2) bekezdésében foglalt minősítés: "A
büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés,
ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt jogtalan
haszonszerzés végett követik el."
Ismeretlen Tettes a magyar nemzethez tartozó emberek
sokaságának súlyos lelki sérelmet okozott, s ezzel megvalósította
a Btk. 156. paragrafusában foglaltakat:
- azzal, hogy a határon túli magyarokat minősíthetetlen
módon gyalázta: aljas, haszonleső csavargónak tüntette
föl őket, akik némi szociális segélyért elhagyják évezredes
lakhelyüket, őseik sírját, ingatlanaikat, munkájukat,
barátaikat, s a nyakunkra özönlenek;
- azzal, hogy belföldiekben irigységet szított ellenük,
nemzettudatukat megroppantotta, midőn a nemzeti együvé
tartozás megtagadására szólította föl őket a föntebb
leírt koholt adatok alapján;
- azzal, hogy nemes, mélyen emberi értékeket, a természetes
jó szándékot, a segíteni akarást, a józan gondolkodást,
a nemzeti egység gondolatát merőben anyagi szempontokkal
állította szembe, lerombolva számos magyarországi szavazópolgár
értékrendjét;
- Ismeretlen Tettes oly módon is ludas a magyar nemzeti
csoportnak okozott lelki sérelem elkövetésében, hogy
hadjárata - mint föntebb kiderült - nem is irányulhatott
a kettős állampolgárság elutasítására, hiszen nem az
volt a népszavazás kérdése: a nemzet egységének megbontását,
a csoport tagjainak szembefordítását és ily módon súlyos,
lelki válságának előidézését célozta. Könnyen belátható,
hogy minden ízében hazug, fasiszta stílusú, rasszista
propagandája végső fokon a társadalom elemi közösségeinek
és magának az emberi személynek az épségét is veszélyeztette,
amennyiben az általa manipulált érdekeket az alapvető
emberi értékek fölé helyezte - a nemzettudat megroppantásán
túlmenően -, az embereket igyekezett zsigeri szinten
élő lénnyé süllyeszteni;
- Ismeretlen Tettes azzal okozta a legsúlyosabb lelki
sérelmet a magyarok közösségének, hogy magával az általa
megtévesztett népességgel mondatta ki a nemzet szétszabdaltságát.
A magyar "nemzeti csoporthoz tartozók súlyos lelki
sérelmét" tanúsítja 1 521 143 igennel szavazó,
mint sértett, számos újságcikk, a határon túli magyar
emberek tömege, a "magyar állampolgárokat nem szolgálunk
ki" táblák Erdélyben, a magyar rendszámú autók
szabadkai megrongálása, a magyarigazolványok visszaküldése,
a gyergyószentmiklósi búcsúsok fekete szalagos nemzeti
zászlaja, a Himnusz nem éneklése stb., stb.
Amennyiben Ismeretlen Tettes kilétére a T. Legfőbb
Ügyészségnek sikerül fényt derítenie, kérem az illető
előzetes letartóztatásba helyezését, hogy ne legyen
módja bűnismétlésre, esetleges tettestársaival való
összebeszélésre, a felelősségre vonás elől való szökésre.
Számos sértett-társammal együtt izgatottan várjuk, sikerül-e
a törvénynek megfékeznie az emberiségellenes bűnöző
Ismeretlen Tettest és társait.
Forrás: Magyar Nemzet, 2004.
december 23.
|
