Neumann Ottó

A feljelentés

"Súlyos bűncselekményt követtek el azok, akik a kettős állampolgárság ügyében a nem mellett kampányoltak." (Részlet Czakó Gábor ismeretlen tettes elleni feljelentéséből)

Az ismert író saját bevallása szerint belebetegedett abba a kampányba, amely a magyarságot aljas, haszonleső csőcseléknek nevezte. Ez szerinte emberiség elleni bűntett, amelyet a törvény két-nyolc év szabadságvesztéssel sújthat, a tényállás ugyanis: faji alapon okozott lelki sérelem.

Egyetértek Czakó Gáborral: aki a magyarságot - közpénzen végrehajtott kampányban és nagy nyilvánosság előtt - aljas, haszonleső csőcseléknek titulálta, megérdemel nyolc év börtönt. Támogatható továbbá a feljelentőnek az az indítványa, hogy a tetteseket helyezzék előzetes letartóztatásba, mert esetleg elszöknek a felelősségre vonás elől.

Czakó feljelentése ismeretlen tettes ellen irányul: az író a Kossuth rádió Vasárnapi újságában tegnap ezt úgy indokolta, hogy nem tudja pontosan meghatározni azt a kört, amelybe az elkövetők tartoznak. Persze az ügyészeknek elég nehéz dolguk lesz. A hatalmas dokumentációban például találnak majd olyan anyagokat is, amelyekből kiderül, hogy egyesek a magyar szavazópolgárok nagy többségét - a népszavazástól távol maradókat és a nemmel voksolókat primitív tömegnek, esetenként hazaárulóknak titulálták. A vádiratban őket is megnevezheti majd a hatóság, mert nem zárható ki, hogy néhány millió magyar lelkileg súlyos traumaként élte meg vádjukat.

A nyomozásban olyan szövegek is előkerülhetnek, amelyekben a szerzők még rettenetesebb minősítéseket szórnak a nemzetre. Elemezhetnék például a fordított himnuszként ismert irományt, amelyben a szerző nem átallotta megátkozni a magyarságot:

"Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje,
Verje csak, verje, verje."

Az ügyészek rádöbbenhetnek továbbá, hogy volt már olyan bűnelkövető, aki a magyarokat gyilkolásban tobzódó nemzetnek rágalmazta. Imígyen:

"Ó magyarok! Haragszik tán az Isten!
Havas tavasz korbácsa sújt: a nép
nyomorog s a gyilkolásban leli üdvét."

A tettesek előállítása itt némi nehézségbe ütközik, és az elmarasztaló ítéletet is csak "post mortem" lehetne kimondani. Az utóbbi két elkövetőnek ugyanis Ady Endre és Babits Mihály a neve.

Forrás: Magyar Hírlap, 2005. január 10.