Kuszálik Péter

Mörfi és Háté Máté

Úgy intéztem a dolgaimat, hogy december 5-én Budapesten legyek, mert kíváncsi voltam a népszavazást megelőző kampányra és az eredményre. Nem a kórházprivatizációra, hanem a kettős állampolgárságra adandó válasz érdekelt. Ne tessék azt mondani, hogy csak a saját érdekemet nézem, mert ez így nem igaz (vagy: nem így igaz). Arra voltam kíváncsi, hogy ki hogyan érvel a NEM vagy az IGEN mellett, s hogy miként voksol majd a magyar dolgozók dönteni képes tömege. Megvallom, én nem tudtam volna eldönteni, hova ikszeljek: az igenlőknek és a tagadóknak hasonló súlyú indokai voltak. Ahogy Ábel barátom mondta: ha az eszére hallgat, akkor képtelen dönteni, ezért az érzelmei alapján fog voksolni.

Az eredmény ismert, a szavazatok 99,83%-ának megszámlálása után 1,516.303 : 1,424.909 arányban győzött az IGEN, de ez az arány elégtelen volt ahhoz, hogy kényszerítő erővel hasson az Országgyűlésre, tehát az egész dossziét betehetnék a lomtárba. Ha a parlamenti pártok mégis a törvényalkotásról döntenek, az azt jelenti, hogy komolyan veszik, s szeretnék megoldani a kérdést. Mörfi - annak a bizonyos Murphynek az erdélyi unokája - azonban figyelmeztet: az ilyen kérdéseket nem megoldani, hanem kezelni kell, s ebben igaza van. Sztálin elvtárs nem egyszer megmondta: a kisebbségi helyzet megoldása csak vagonkérdés, ezért én sem szeretném, ha Romániában megoldanák a magyar kérdést, bőven elég, ha kezelik. Ugyanígy: Magyarországtól sem várok többet, mint a határon túli magyarok kérdésének a kezelését. Külön öröm lesz számomra, ha hatásosan és jól kezelik, ugyanis a népi gyógymódok egy része ilyenkor csődöt mond. Például: fogfájás esetén igen hatásos a szűk cipő, de hosszabb távon nem lehet megoldás. Szeretném tehát, ha az illetékesek megtalálnák azokat a pénzkímélő és természetbarát módszereket, amelyek majd gyógyírként hatnak Háté Máté fájdalmaira. (Copyright by Mörfi: Határon Túli Magyar = HTM = HáTé M… = Háté Máté.)

Patrubány Miklós - és a keze alatt dolgozó Nemzetstratégiai Biztosok Csoportja - kigondolt valamit, de az nem úgy működött, ahogy elképzelte. Négymillió IGEN szavazatra számított, ez felhőtlen naivitást sejtetett. Nota bene: az sem mindegy, hogy ki nógatja szavazni az embereket. Szombattól hétfőig valami hatvan-hetven cikket néztem át, de egyik helyen sem olvastam azt, hogy Patrubány akkora népszerűségnek örvendene, amely elegendő lenne négymillió IGENhez. Tőkés László péntek esti (dec. 3.) tévéfellépése sem sikerült fényesre, ezt a népnemzeti vonal mentén felsorakozott barátaim is elismerték. Ráadásul - mint hallom - Tőkés népszerűsége is sokat vesztett eredeti fényéből, koránt sincs már annyi híve, mint 1990 januárjában volt. No, de hagyjuk a karizmasorvadás tüneteit, térjünk vissza a lényegi kérdésekre.

Az egész népszavazás arra volt jó - állapítottuk meg Z.-vel -, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból (értsd: fölhívni a proletár internacionalisták figyelmét a Nemzet Megoldatlan Kérdéseire), ám a bokorban nem nyúl volt, hanem egy ismeretlen állat, amelynek - bármilyen furcsa! - nem ismerik a külső jegyeit, csupán a megnyilvánulásait. Alaktani leírását későbbre várhatjuk, egyelőre azt sem tudják, hogy az unicornisra vagy a kardfogú tigrisre hasonlít-e inkább. Rövid részletet idézek egy levélből, amelyet Amerikából küldtek, de a feladó sem tudja, hol fogalmazták és hány ezren olvasták már, az internetnek köszönhetően. Néhány adalék az ismeretlen állat természetrajzához. "Egyébként a Székelyföldön nagyon rossz a hangulat. Gyergyóban levették a magyar zászlót és fekete zászlót húztak fel helyette, Udvarhelyen a vendéglőkre kiírták, hogy magyar állampolgárokat nem szolgálnak ki, ünnepségeken már nem éneklik a magyar himnuszt, a magyar autókra nagy NEM-eket festenek." Egyelőre itt állunk.

Azok számára, akik nagy reményeket fűztek ehhez a színjátékhoz, egyetlen vigaszom van: tanulják meg egyszer s mindenkorra, hogy az álmok nem valósulnak meg. Amúgy: a kettős állampolgárság (tkp. kedvezményes honosítás) intézménye a kárpátaljai és a délvidéki magyarok számára adott volna menlevelet, az erdélyiek két év és néhány nap múlva az EU teljes jogú állampolgárai lesznek, s akkor a székely hadosztály egyetlen kardcsapás - valamint rafinált kérdőívek kitöltése - nélkül birtokba veheti Pannóniát. Addig nincs különösebb gondunk: szóljon a zene, s a gyerek a napon legyen.

Forrás: Erdélyi Riport, 2004. december 16.