Baranyai Péter

Változó történetek

Vagyunk többségiek és kisebbségiek, határon inneniek és túliak, magyar, román, szlovák, szerb, ukrán s a többi állampolgárok. Egy ideig nem tudtuk, hogy ezek a minőségjelzők megosztanak bennünket, és ebben a boldog tudatlanságban fontosabbnak éreztük az összetartozást minden más politikai, nemzetállami meg nagyhatalmi fölosztásnál. Azokat mások művelték velünk, de mi tudjuk, amit tudunk. És ezernyi történetünk volt, amelyek itt, Közép-Kelet- Európában vagy bárhol a világban megtörténtek velünk vagy mással, s pusztán csak azt mutatták be, hogy mi összetartunk, egy nép, egy gondolkodás, egy szín vagyunk a nemzetek palettáján. Vannak nagyobbak, sikeresebbek, szaporábbak és életrevalóbbak - ez meg olyan, amilyen, de a miénk.

A történeteink erről szóltak. Hogy valahol idegenben, bajban vagy kilátástalan helyzetben csak kinyúlt felénk egy kéz, kaptunk egy jó szót, szállást, támogatást, segítséget, csak azért, mert magyarok vagyunk. Újságokban, híradásokban, útikönyvekben kapott hangsúlyt ez a csak ránk jellemző egyedi vonás. Otthon, a magunk fajtája között természetesen mi is irigyek, torzsalkodók, ellenségeskedők, rossz szomszédok vagyunk, de a tágabb nemzetfogalom, az kiválóan működik. Összetartunk, szolidárisak vagyunk, kimegy a magyar tüntetni az erdélyi falurombolás ellen, és élelmet meg gyógyszert csempész át a diktatúra által elnyomott testvéreknek. Azoknak meg megmelegszik a szíve környéke, ha csak meglátnak egy magyar rendszámú Trabantot Erdély suvadásos közútjain. Összetartozás szempontjából példás nemzet ... voltunk.

Most egy kicsit megváltozott a helyzet. Aki figyelmesen olvassa a lapokat, követi a híradásokat, figyeli az eseményeket és az ezeket kísérő értelmezéseket, az úgy látja, mintha megfordult volna a tendencia. Nem a népszavazás volt a választóvonal, a 2004. december 5-i eredmény csak az eddig süketen és vakon tudatlanok számára jelentett kijózanodást, csupán beleilleszkedik ebbe a jelenségsorba, amely keresztben megosztja ezt a népet. És nem is pontosan ott van a határ, ahol az igennel és nemmel szavazók (vagy voksolók és érdektelenek) elválnak egymástól (bár bizonyára jelez valamit az is), hanem a 13-14-15 millió önmagáról mint egységről alkotott képe bomlott meg. Lejárt a szavatossága a régi nemzetfogalomnak, az új pedig többjelentésű. A kis történetek, amelyek megesnek ezrével magyar és magyar találkozásakor, újabban a különbségekről szólnak.

Kiderül, hogy magyar közegben magyarként idegenek lehetünk oda-vissza alapon, hogy a politikai megosztottság nagyobb távolság, mint az, amelyik az egyenlítői néger és a sarki eszkimó között fennáll gondolkodásban és életmódban.

Baranyai Péter
a minőségjelzőből állítmány lett

Forrás: Romániai Magyar Szó, 2005. január 28.