Mihájlovits Klára

Mit hoz az egyszerűsítés?

A múlt héten a magyar Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt annak eredeti, a határon túli magyar szervezetekkel való szakmai tanácskozás észrevételeit nem tartalmazó formában. Avarkeszi Dezső indoklása szerint ennek az volt az oka, hogy mielőbb életbe léphessen a törvény, hiszen így nyílik lehetőség arra, hogy az adózók már az idén felajánlhassák adójuk egy százalékát ezen alap javára. Avarkeszi azonban a szakértői tanácskozáson elhangzott, a határon túli magyar szervezetek törvénymódosítási javaslatait is tartalmazó módosítási indítványt terjesztett be a Szülőföld Alap törvény módosítására.

Két másik törvény módosítására is szükség van ahhoz, hogy az új nemzetpolitikai elképzeléseket a gyakorlatban is meg lehessen valósítani. Az egyik az állampolgársági, a másik az idegenrendészeti törvény. A kormánymegbízott elmondása szerint megvizsgálták azt a folyamatot, amely azzal kezdődik, hogy egy határon túli magyar eldönti, hogy Magyarországra kíván telepedni és beadja az ehhez szükséges vízumkérelmet, s azzal ér véget, hogy a köztársasági elnök döntése után leteheti az állampolgársági fogadalmat. "Megnéztük, hogy ebben a valóban hosszú és sokszor igen bürokratikus folyamatban mi az, amit egyszerűsíteni lehet, amit szemléletváltozással vagy belső utasításokkal megváltoztathatunk. Továbbá mi az, amihez rendeleteket kell módosítani, és vannak-e olyan előírások, melyek esetében törvényt kell módosítani. Szerettük volna egyszerű rendeletmódosításokkal megvalósítani az egyszerűsítést, de kiderült: van néhány olyan kérdés, amihez fontos lenne a törvénymódosítás. Márpedig a szóban forgó törvények kétharmadosak, s a jelenlegi politikai klíma nem igazán kedvez az ilyen jogszabályok módosításának. Ennek ellenére úgy véljük: ezek olyan fontos témák, melyekhez meg tudjuk szerezni valamennyi parlamenti párt támogatását" - mondta Avarkeszi.

A kormánymegbízott elmondása szerint a törvénymódosítási javaslatokat hétfőn postázták a határon túli magyar szervezeteknek, s a várhatóan március elején tartandó újabb szakértői megbeszélésen tegyék meg az esetleges észrevételeiket. Négypárti egyeztetést a jövő hét közepén tartanak a törvénymódosítási indítványokról.

A törvénymódosítási javaslatok leglényegesebb pontjai szerint honosítási kérelmet az adhat be, aki letelepedési engedéllyel legalább egy éve Magyarországon él. A belügyminiszter a jelenlegi 21 hónap helyett legalább 6, legfeljebb12 hónap alatt lesz köteles ezt a kérelmet a köztársasági elnök elé terjeszteni. A másik jelentős módosítás szerint nem kellene állampolgársági ismeretekből vizsgát tennie annak, aki magyar nyelven szerzett felsőoktatási vagy középfokú végzettséget. Tervezik a jelenleg 28 000 forintos vizsgadíj csökkentését is. Újabb módosítási indítvány szerint a kérelmezőnek csak egyszer kelljen a szükséges bizonylatokat, adatlapokat benyújtani, s a hatóságok dolga legyen ezeket beszerezni, ellenőrizni. "Kidolgoztunk egy úgynevezett állampolgársági csomagot is. A jelenlegi szabályozás értelmében a sikeres állampolgársági vizsga után a kérelmezőnek minden egyes dokumentumát (személyi igazolvány, lakcímkártya, hajtási engedély stb.) külön kell kérelmeznie. Terveink szerint ezen dokumentumokat automatikusan megkapná az állampolgársági fogadalom után" - magyarázta a kormánymegbízott.

Az idegenrendészeti eljárás módosítására vonatkozó javaslatok közül a legfontosabb a vízumszabályok módosítása. Ennek is legfontosabb tényezője, hogy - ha a módosításokat sikerül a parlamentben elfogadtatni - a benyújtandó dokumentumokat elegendő lesz egyszer beszerezni és átadni. Az illetékesek vizsgálják annak lehetőségét, hogy a munkavállalási engedélyeket a konzulátusokon lehessen kérelmezni.

A kormánymegbízott fontos kérdésnek tartja a honosítási-visszahonosítási eljárás (jelenleg tetemes) költségeinek csökkentését is, ehhez azonban a hét érintett tárca beleegyezése is szükséges.

Az optimista forgatókönyv szerint az új jogszabályok alkalmazása a kétharmados törvények esetében a jövő év januárjától lenne lehetséges. "Azonban vizsgáljuk, hogy mi az, ami hamarabb is hatályba léphet. Ilyen például az állampolgársági csomag, a folyamatban lévő eljárások egyszerűsítése, gyorsítása. Az egyablakos ügyintézés megvalósításához az egész informatikai rendszert át kell alakítani, s ez is igényel némi időt" - mondta Avarkeszi Dezső.

A nemzeti vízum bevezetésének ügyében a kormánymegbízott elmondta: egy teljes egészében új vízumról van szó. Arra a kérdésre, hogy ez a vízum alkalmas lesz-e a schengeni határátlépéshez is, Avarkeszi Dezső azt válaszolta: jelenleg is folynak a kétoldalú tárgyalások ennek érdekében. "Olyan vízumrendszert szeretnénk létrehozni, ami Magyarország schengeni csatlakozásakor semmiféle gondot nem okoz. Hozzátenném: az idegenrendészeti és állampolgársági ügyeket illetően vannak olyan EU-s irányelvek, melyeket különböző dátumokig be kell építeni a magyar jogrendbe. Mi erre is odafigyelünk" - mondta a kormánymegbízott.

Forrás: Magyar Szó, 2005. február 23.