Budapest
Analyses
Népszavazás a kettős állampolgárságról
Összefoglalás
Magyarország 2004. december 5-én népszavazást tart
a határokon túl élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság
bevezetéséről. A kampányban az ún. kettős állampolgárság
intézményén túl várhatóan éles reflektorfénybe kerülnek
az eltérő nézetek Magyarország és a szomszédos országokban
élő magyar kisebbségek viszonyáról.
Elemzés
2003 nyarán Szerbia miniszterelnöke jelezte Medgyessy
Péter akkori magyar miniszterelnöknek, hogy országának
nincs kifogása a Vajdaságban (Szerbia és Montenegró
északi tartományában) élő közel 300 000 magyar kettős
állampolgársága ellen. A magyar kormány, különösen a
Kovács László akkori külügyminiszter vezette magyar
diplomácia határozottan elzárkózott attól a lehetőségtől,
hogy megteremtse a vajdasági magyarok magyar állampolgárságának
politikai és jogi feltételeit. Erre válaszként a jobbközép
ellenzékhez tartozó civil szervezetek támogatásával
a Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtést indított
népszavazás kiírásáért a Magyarország határain kívül
élő magyarok magyar állampolgársága ügyében. Az aláírásgyűjtés
egybeesett az európai parlamenti választási kampánnyal
- amit a jobbközép ellenzék megnyert -, s így többek
között a kormánnyal szembeni tiltakozásként összegyűlt
a népszavazás kiírásához szükséges 200 000 érvényes
aláírás. A köztársasági elnök 2004. december 5-re, a
kommunista utódpártként nyilvántartott Munkáspárt által
kezdeményezett, a magyarországi kórházak privatizációjának
leállítására irányuló népszavazással együtt tűzte ki
a magyar állampolgárságra irányuló népszavazást.
Egy eredményes és sikeres népszavazás nem határozza
meg a kettős állampolgárság tartalmát, de kötelezi a
Magyar Országgyűlést a vonatkozó jogszabály megalkotására
valamint a hatályos jogszabályok módosítására. Mivel
a népszavazásra feltett kérdés nem határozza meg a határokon
kívül élő magyarok számára biztosítandó állampolgárság
jellegét, a megalkotandó - kétharmados többséggel elfogadható
- új állampolgársági törvény tartalma a Magyar Országgyűlés
döntésétől függ. Vagyis sikeres népszavazás esetén konszenzus-kényszer
lenne a politikai erők között. Az Európai Unióban a
nem honos állampolgárok számára a tagállamok különböző
jogokat biztosítanak, vagyis a probléma megoldása nemzeti
hatáskörben van.
Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök a magyar
országgyűlésben felszólalva megindította pártja kampányát,
és "Nem" szavazatra hívja fel híveit. A miniszterelnök
beszéde nem is annyira a tagadás tényével, sokkal inkább
érvelésével keltett megdöbbenést, elsősorban a határon
túli magyarság köreiben. A Magyar Szocialista Párt fő
kampányüzenete az, hogy a határon túli magyarok esetleges
magyar állampolgársága tönkretenné a magyarországi szociális
ellátórendszert, a nyugdíjrendszert és az egészségügyi
ellátó rendszert, mintegy 100 milliárd forint többlet
terhet róva ezekre az intézményekre. A szociális populizmus
könnyen tetten érhető ebben a retorikában, mert - mint
fentebb jeleztük - a kettős állampolgárság tartalma
egyáltalán nem meghatározott, vagyis a 100 milliárd
forinttal való riogatás nyilvánvalóan kampányfogás.
(A Magyar Szocialista Párt ezt a fegyvert 2001 telén
sikerrel vetette be az akkor kormányzó Fidesz ellen,
amikor a státusztörvény kapcsán 23 millió román munkavállaló
beözönlésével riogatta a magyar lakosságot.) Ráadásul
Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz elnöke jelezte, hogy
szerinte a kettős állampolgárság leginkább a magyar
útlevél megszerzésének lehetőségét jelentené, vagyis
nem járna szociális többletköltségekkel.
Gyurcsány Ferenc ezzel a populista hangvétellel leginkább
saját pártjának népszerűségét szeretné növelni, hiszen
új miniszterelnökként saját politikai stabilitása azon
múlik, hogy képes lesz-e tartósan népszerűség-növekedést
elérni. A szocialista párt e cél elérése érdekében minden
eszközt be fog vetni. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki
Hivatal "átértelmezte" a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség által készített és a kettős állampolgárság
romániai hatásairól készült tanulmányt, és azt közöltette
a kormányhoz közel álló Népszabadság című napilapban.
A közölt írás azt volt hivatott bizonyítani, hogy a
romániai magyarok milyen nagy számban szándékoznak átköltözni
Magyarországra, így élve a magyar állampolgárság adta
lehetőséggel.
Gyurcsány Ferenc kormányának eljárása ellen kifogást
emelt az összes határon túli magyar párt. Ezen a kínossá
váló helyzeten a szocialisták várhatóan úgy akarnak
majd javítani, hogy az országgyűlésben kezdeményezett
nemzetpolitikai vitanapon "új nemzetpolitikát"
hirdetnek, illetve bejelentenek néhány - nem túl sok
költségvetési pénzbe kerülő - gyakorlati és jogi intézkedést,
mely úgy támogatja majd a határon túli magyarokat, hogy
nem ajánl nekik magyar állampolgárságot.
Ebben a helyzetben az ellenzék is várhatóan új stratégiával
áll elő a kampányban. A kormány demagógiájának bírálata
mellett a fő hangsúlyt a nemzeti egység gondolata kapja
majd, valamint az, hogy a magyar állampolgárság leginkább
magyar útlevelet, vagyis szabad utazási lehetőséget
jelentene, és nem ró komoly terheket a magyar költségvetésre.
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nehéz helyzetben
van. A sikeres népszavazáshoz a magyar választópolgárok
25%-nak egybehangzó szavazata kell, ami kétmillió választópolgár
szavazatát jelenti. Jelenleg azonban Magyarországon
a politikai kiábrándultság nagy, választásról választásra
csökken a részvétel. A legnagyobb feladat a Fidesz szavazótáborának
mobilizálása.
Következtés
Magyarországon a december 5-i népszavazás kapcsán éles
kampány várható. A kormány és az ellenzék helyzetértékelése,
következtetése és álláspontja élesen ütközik egymással.
A népszavazás komoly politikai próbatétel lesz, súlyos
belpolitikai következményekkel. Az eredménytől függetlenül
előre jelezhető, hogy a posztkommunista baloldali hatalom
és a jobbközép ellenzék között tovább mélyül majd a
politikai szakadék, mely hosszú távon meggátolja majd
a nemzetpolitikai - sőt, külpolitikai - konszenzust.
Forrás: Budapest Analyses, No.
53, November 11, 2004
|
