Gazda Árpád

Az állampolgárság román modellje
Egy év alatt megduplázódott a román útleveles moldovaiak száma

Először szavazhatnak félelem nélkül a chişinăui román nagykövetségen a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárok. Számukat titkolják a román hatóságok.

Egy év leforgása alatt megduplázódott azoknak a moldovai állampolgároknak a száma, akik román útlevelet szereztek. Ez derül ki abból az írásos tájékoztatásból, melyet a Krónika a belügyminisztérium sajtóosztályához benyújtott kérdéseire kapott. A tájékoztatás szerint 2004 szeptemberéig 53 429 moldovai-román állampolgár számára állítottak ki román útlevelet. Az egy évvel korábban feltett hasonló kérdésre a minisztérium 27 253 román útlevelet szerzett moldovai-román kettős állampolgárról számolt be. A minisztériumi sajtóosztály első ízben adott tájékoztatást az Ukrajnából visszahonosított románokról. Amint közölte, az ukrán-román állampolgárok közül 2641-en szereztek román útlevelet is. Ez utóbbi adat arról árulkodik, hogy Romániát nem zavarja a tény, hogy Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot. Észak-Bukovina lakói a tilalom ellenére is igénylik és megkapják a román állampolgárságot, valamint a vele járó útlevelet, amely vízummentes beutazást biztosít számukra az Európai Unió országaiba. A Krónika rendelkezésére bocsátott adatokból azonban az is kiderül, hogy az ukrán-román és moldovai-román kettős állampolgárok több mint fele romániai lakcímet íratott az úti okmányba.

Ellentmondó számok

Ha valaki a moldovai-román és ukrán-román kettős állampolgárok számát szeretné megtudni, kitartó küzdelemre kell készülnie, és ha konoksága sikerre is vezet, egyáltalán nem biztos, hogy a fejléces pecsétes minisztériumi papíron a valós számokról értesül. Hiába kötelezi a közérdekű információk 2001/544-es törvénye a hivatalokat az írásban kért adatok 10 napon belüli kiadására, a Krónika augusztus végén elindított minisztériumi levelezése a mai napig csak részeredményeket hozott. A hatóságoknak a szervezeti keret állandó átalakulása nyújt állandó kibúvót. Az a tény, hogy az Állampolgársági Hivatal 2002. június 13-án a belügyminisztériumból az igazságügy-minisztériumba helyezték át, mindkét tárcának lehetőséget ad, hogy a másikra hivatkozva a "nem tudom"-mal válaszoljon. De tovább nehezíti a kutatást, hogy az elmúlt hónapokban a Személyek Informatizált Nyilvántartásának belügyminisztériumi hivatala három részre oszlott, és ezek is egymásra mutogatnak.

A belügyminisztérium tavaly augusztusban tájékoztatott arról, hogy nyilvántartásaiban 93 342 moldovai-román kettős állampolgár szerepel. Az akkori közlés szerint az elutasított és a jóváhagyott állampolgársági kérvények összege egyenlő a benyújtott kérvények számával. Ez a helyzet viszont látványosan ellentmond az igazságügyi tárca azon közlésének, miszerint jelenleg is többéves kérvények tízezrei várnak elbírálásra.

Igazságügyi realitások

Az igazságügy-minisztériumban még reménytelenebb az információszerzés. Ott az is három hetet vesz igénybe, hogy sokrendbéli telefonos sürgetés után iktatószámot kapjon a kérdező a beadványára. Ha pedig telefonon próbálná megtudni mondjuk azt, hogy havonta hány állampolgársági kérvényt iktatnak, ilyen válaszra számíthat: “Annyit iktatunk, ahányat benyújtanak.” A közlékenység eme mintamondata Teodor Andriţától, az Állampolgársági Hivatal főnökétől származik, aki ha tehette volna, azt is letagadja, hogy létezik Moldova Köztársaság. A hivatalvezető szerint teljesen elrugaszkodott az a feltételezés, hogy Moldovában és Ukrajnában felértékelődik a román állampolgárság Románia EU-csatlakozása perspektívájában. Andriţa kijelentette: "2002 óta ukrán állampolgár nem kapott román állampolgárságot", nem tudván, hogy korábban a minisztériumi sajtóosztály írásban közölte: 2002 júniusa óta négy ukrán és 220 moldovai állampolgár "kapta vissza" a román állampolgárságot. Azt azonban érzékeltette a hivatalvezető, ez az adat csak azokra vonatkozik, akik egykoron román állampolgárok voltak. Első és másodfokú leszármazottjaik - akikre szintén vonatkoznak a visszahonosítási könnyítések - nem "vissza", hanem "meg-" kapják az állampolgárságot.

Teodor Andriţa szerint e két és háromjegyű számok nincsenek ellentmondásban azzal az információval, amit tavaly augusztusban hivatali elődje "kotyogott ki" a Krónikának. Nicola Tibacu akkor arról tájékoztatott, hogy egy időre fel is kellett függeszteniük az ügyfélfogadást, mert négy hónap alatt 18 ezer kérvény gyűlt össze. Ezek a kérvények és az azóta felgyűltek máig elbírálatlanok, jelentette ki Andriţa.

Kibírja a szociális rendszer a visszahonosítottakat

A téma körüli titokzatosság némiképp a kérdés szociális vetületeivel foglalkozó hivatalokra is kiterjed. A nyugdíjbiztosító pénztártól kapott adatokból azonban kiderül, nem terhelte meg különösebb mértékben a román nyugdíj-biztosítási rendszert a román állampolgárságot is szerzett moldovai és ukrán állampolgárok jelentkezése. Amint kérdéseinkre írásban közölték, 2001. január elseje óta mintegy hatszázan iratkoztak be a romániai rendszerbe. Az ebbe a kategóriába tartozó 154 személynek 2004-ben kifizetett nyugdíj összege nem éri el a félmilliárd lejt. A Moldvából és Ukrajnából visszahonosított román állampolgárok romániai szociális ellátását egyébként a Románia és a Szovjetunió között 1960 karácsonyán megkötött egyezmény rögzíti. Ennek értelmében a Moldovában ledolgozott évek után az ottani beosztás romániai megfelelőjének járó nyugdíjat fizetik.

Ugyanerre a megállapodásra hivatkozott a munkanélküli-segélyek folyósításával foglalkozó munkaügyi hivatal is. Írásos tájékoztatásukból kiderül, a román állampolgárok akkor részesülhetnek munkanélküli-segélyben, ha korábban 12 hónapig a rendszer befizetői voltak. A hivatal levele szerint a jogosultság megállapításakor a más országokban befizetett járulékot is figyelembe veszik. A számokra, összegekre vonatkozó kérdéseinkre azonban sem a munkaügyi hivatal, sem az egészségbiztosító pénztár nem válaszolt. Amint az utóbbi hivatal illetékese közölte, ennek az az oka, hogy nem is tudnak különbséget tenni a született román állampolgárok és a viszszahonosítottak között. Ha az utóbbiak romániai lakcímmel rendelkeznek, a született román állampolgárokkal azonos ellátásban részesülnek. Romániában ugyanis az egészségügyi ellátás nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakhelyhez kötődik. Ha viszont a visszahonosított románok a külföldi lakcímüket őrizték meg, nem jár nekik alanyi jogon egészségügyi ellátás.

Lassult az ügyintézés

Az Állampolgársági Hivatal főnökének az ügyintézés lassulására vonatkozó állításait egy internetes kutakodás is megerősíti némiképp. Egyes moldovai honlapok levelező rovataiból arra lehet következtetni, hogy Románia az utóbbi években megnehezítette a visszahonosítási procedúrát. A külhoni románok a végeláthatatlan bürokratikus akadályokra és a román hivatalokban kialakuló megalázó helyzetekre panaszkodnak. Amint a Ziua bukaresti napilap egyik cikkében közli, akik most nyújtják be az igénylést, még arról is bizonylatot kell szerezniük, hogy a szülővárosuk egykor Romániához tartozott. A megnehezített körülményeket Ioan Popa, a chişinăui román nagykövetség sajtóattaséja is megerősítette. Amint a Krónikának elmondta, noha rendszeresen veszik át az állampolgársági kérvényeket, a nagykövet előtt még senki nem tette le az állampolgári esküt. Minderre a tavaly júniusi törvénymódosítás révén nyílik mód. A sajtóattasé elmondta, ez lesz az első olyan romániai választás, amikor félelem nélkül járulhatnak a chişinăui nagykövetségen és a konzulátuson felállított urnák elé a moldovai-román kettős állampolgárok. Tavaly nyárig ugyanis a moldovai alkotmány tiltotta a kettős állampolgárságot. Ioan Popa szerint 3-4 ezer szavazóra számítanak.

Mit mond a román állampolgársági törvény?

Az 1991/21-es állampolgársági törvény elfogadása óta lehetővé vált az egykori román állampolgárok visszahonosítása. A tavaly májusban módosított törvény így fogalmaz: "Azok a volt román állampolgárok és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989. december 22-e előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába."

Forrás: Krónika, 2004. november 25.