Gazda Árpád

Útlevelet és szavazati jogot is kapnak a Prúton túli románok

Százezer román-moldovai állampolgár

A román Belügyminisztériumtól kapott hivatalos adatok szerint eddig közel százezer moldovai állampolgár szerzett román állampolgárságot, és közülük több mint 27 ezren román útlevelet is. A román-moldvai állampolgárok közül 440-en fordultak az utóbbi két évben nyugdíjkérelemmel a román Nyugdíjbiztosítóhoz, a Védelmi Minisztérium viszont egyetlen olyan román-moldovai állampolgárról sem tud, aki Romániában jelentkezett volna sorkatonai szolgálatra. Valamennyi kettős állampolgár romániai szavazati joggal is rendelkezik.

Levélben kért tájékoztatást a Krónika a román Belügyminisztériumtól a román-moldovai kettős állampolgárok helyzetéről. A minisztérium tájékoztatási osztálya által küldött fejléces, pecsétes válaszból kiderül, a lehetőséget első alkalommal felkínáló 1991/21-es törvény elfogadása óta 93.902 moldovai állampolgár folyamodott román állampolgárságért. Közülük 93.342-en ezt meg is kapták. A fennmaradó 560 kérés többségét azért kellett elutasítani, mert az igénylők "nem tudták igazolni román eredetüket", vagy a kérvényezők nem jelentek meg az illetékes hivatalnál kérvényüket fenntartani, helyzetüket tisztázni. A román állampolgárságot szerzett Prúton túliak közül 27.253-an szereztek román útlevelet is. Közülük 11.507-en állandó romániai lakhellyel szerezték meg az úti okmányt, 15.746 moldovai polgár viszont megőrizte a moldovai állandó lakcímét.

A Belügyminisztérium kérdésünkre azt is leszögezte: valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is rendelkeznek szavazati joggal a román választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkezők számára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármelyik román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra általában Románia külképviseletein biztosítanak szavazati lehetőséget. A 2000-es parlamenti választásokon azonban több magyarországi városban is leadhatták szavazataikat a román állampolgárok.

Az elmúlt évek során hivatalos adatok nem jelentek meg a román állampolgárságot is szerezett moldovai állampolgárokról. A korábbi titkolózás minden bizonnyal azzal állt összefüggésben, hogy ez év júniusáig a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. Hogy e tiltás nem szorította vissza a Prúton túliak román állampolgárság iránti igényét, az a tény is jelzi, hogy tavaly (a tilalom idején) négy hónap alatt 18 ezer kérvényt iktatott az illetékes bukaresti hivatal. Erről Nicola Tibacu, a Román Állampolgársági Hivatal vezetője nyilatkozott korábban a Krónikának. Amint elmondta, a hivatal a kérvényezők nagy száma miatt kénytelen volt hét hónapra felfüggeszteni a kérvények bevevését. Noha július elsejétől ismét megnyitották az ablakokat a kérvényezők előtt, még mindig nem sikerült feldolgozni a korábban felgyűlt aktákat.

A kettős állampolgárok számát általában több százezresre becsülték, de volt aki egymilliót emlegetett. Két évvel ezelőtt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen megkérdezett Pavel Abraham belügyi államtitkár a Krónikának ötezer moldvai-román kettős állampolgárról tett említést.

A kettős állampolgárok romániai jogai

A Munkaügyi és Családügyi Minisztérium sajtóosztályától az próbáltuk megtudni, milyen körülmények között részesülhetnek romániai szociális ellátásban a román moldovai kettős állampolgárok. A válasz az Országos Nyugdíjpénztár fejléces papírján és pecsétjével érkezett. Ez szerint a két ország viszonylatában felmerülő szociális kérdéseket ma is egy 1960 december 24-én aláírt román-szovjet konvenció alapján bírálják el. Ennek a második cikkelye kimondja: "Az aláíró felek egyikének az állampolgárai és ezek családtagjai, akik állandó jelleggel a másik aláíró fél területén laknak, valamennyi szociális és munkaügyi kérdésben ugyanazokat a jogokat élvezik, mint e másik fél állampolgárai." Amint a Nyugdíjpénztár illetékese válaszában hozzáteszi, az említett egyezménynek megfelelően a nyugdíjak kiszámításánál a mindkét ország területén ledolgozott munkaéveket figyelembe veszik. A nyugdíjat azonban annak az országnak a nyugdíjpénztára fizeti, amelyik területén nyugdíjazása pillanatában állandó lakhelye volt a kérelmezőnek. A bukaresti nyugdíjpénztár válaszában leszögezte, 2001 január elseje óta 440 moldovai-román állampolgár kérte romániai nyugdíjazását.

A Nemzetvédelmi Minisztériumnak feltett kérdéseinkre kapott válaszokból kiderül, a hadsereg nyilvántartása szerint eddig egyetlen román-moldovai állampolgár sem jelentkezett romániai sorkatonai szolgálatra. A minisztérium sajtóosztálya leszögezi, a 20 és 35 év közötti kettős állampolgárok hat hónappal az után sorozhatók be a román hadseregbe, hogy Romániába helyezték állandó lakhelyüket. A két ország közötti katonai megállapodás, melyet a román kormány 1993/23-as határozata ratifikál, nem tér ki a sorkatonai szolgálat kérdésére. A dokumentum a hadseregek megszervezése, felszerelése, a katonai oktatás és kiképzés, a kutatás, a katonai szállítás, valamint a katonák szociális ellátása terén szabályozza az együttműködést.

Módosul az állampolgársági törvény

Ellenszavazat nélkül, mindössze négy tartózkodással fogadta el a hét elején a román állampolgársági törvényt módosító 2003/43-as sürgősségi kormányrendeletet a Képviselőház plénuma. A törvényhozó testület - akárcsak a szenátus a június 25-i ülésén - csupán stilisztikai változtatásokat eszközölt a kormányrendeleten. A Képviselőház sajtóirodájában azonban elmondták, a szöveg csak a házközi egyeztetés után válik véglegesé, mert a két ház által javasolt változat néhány ponton más-más megfogalmazást tartalmaz.

Amint az augusztus 7-i lapszámunkban közöltük, a május 29-én elfogadott 43-as sürgősségi kormányrendelettel a kabinet éppen a határon túli románok állampolgársági igényének próbálta megfeleltetni a törvényt. Azt már az 1991/21-es állampolgársági törvény 11. cikkelye is kimondta, hogy a külföldi állandó lakhely megőrzése mellett is megszerezhetik a román állampolgárságot azok a személyek, akik egykor Románia állampolgárai voltak. A gyakorlaton a korábbi kormány is könnyített. Rendelete szerint 2000 márciusától a határ menti megyék rendőrkapitányságain is be lehetett adni a kérvényeket. Amint Nicola Tibacu, az állampolgársági hivatal igazgatója elmondta, ez az engedmény 2001 végéig volt érvényben. Ekkor a Năstase-kabinet egy sürgősségi kormányrendelettel a Belügyminisztériumtól az Igazságügy-minisztérium alárendeltségébe helyezte át az állampolgársági hivatalt, és az igazságügyi tárcának már nem voltak területi irodái, amelyek a kérvények befogadásával foglalkozhattak volna.

Az otthonmaradást támogatják

A májusban rendeletileg módosított állampolgársági törvény 10. cikkelye egyértelműen leszögezi, kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor már román állampolgárok voltak. A kormányrendelet következő, most beiktatott cikkelye úgy fogalmaz: "Azok a volt román állampolgárok, és a másodfokig terjedő leszármazottjaik, akik 1989 december 22. előtt nekik nem felróható okokból veszítették el a román állampolgárságukat vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." A fenti kategóriákba tartozó személyeket a törvény mentesíti az állampolgárság visszaszerzésének a költségeitől. A módosított törvény több pontja is arra utal, hogy a román állam a szülőföldjükön maradva szeretné román állampolgárrá tenni a besszarábiai románokat. Erre utal, hogy más szabályozás érvényes a már Romániában élő egykori román állampolgárokra. Ők csak négy év itt-tartózkodás után kérvényezhetik az állampolgárságot.
A román útlevél adta utazási lehetőségek is elsősorban azok számára nyílnak meg, akik megőrzik a külföldi állandó lakhelyüket. Ők a román útlevéllel úgy utazhatnak Európa országaiban, mint bármelyik román állampolgár. Az állandó lakhelyüket Romániába áthelyező újdonsült román állampolgároknak azonban bizonyos korlátozásokkal kell szembe nézniük. Ők négy éven át csak a hazautazásra használhatják a román útlevelet. A törvény néhány kivételt is felsorol. Ha szolgálati ügyben, vagy a tanulmányok folytatása miatt kell utazniuk, esetleg gyógykezelés, vagy egy súlyosan megbetegedett rokon meglátogatása az úti cél, ehhez a Belügyminisztérium külön engedélyét kérhetik. Amint a belügyminisztérium kérdésünkre nyomatékosította, nem lehet diszkriminációnak tekinteni, hogy a romániai lakhellyel rendelkezők román útlevele kevesebbet ér, mint a külföldi lakhellyel rendelkezőké. Magyarázatként a minisztérium megjegyezte, ez a szabályozás nemcsak a Moldovai Köztársaságból áttelepedőkre, hanem általánosan érvényes.

Kötelező romántudás

A román állampolgársági törvény korábban nem volt tekintettel a nemzeti hovatartozásra, a kulturális kötődésre. Elvileg azok a moldovai vagy bukovinai ukránok vagy oroszok is megszerezhették a román állampolgárságot, akik a két világháború között - míg szülőföldjük Romániához tartozott - román állampolgárok voltak. A kormányrendelettel módosított változat immár a román nyelv ismeretét is feltételként fogalmazza meg. A nyelvtudásról a kérvényt bevevő hivatalnoknak kell meggyőződnie. "Nincsenek azonban merev szabályok a nyelvtudás mérésére" - jelentette ki az Állampolgársági hivatal igazgatója. A kérvényezőnek személyesen kell megjelennie a román hatóság előtt. Kivételt csak rendkívüli esetekben tesznek.

Az új rendelkezés értelmében már nem kell Romániába utazniuk az igénylőknek. Irataikat a Chişinăui nagykövetség konzuli osztályán is beadhatják. Ha kérésükre pozitív választ kapnak, hat hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a román hivatalban letegyék az állampolgári esküt, mely így hangzik: "Esküszöm, hogy hazámnak és a román népnek elkötelezettje leszek, védem a nemzeti jogokat és érdekeket, tiszteletben tartom az alkotmányt és Románia törvényeit." Ez eskületétel után kapják meg a kérvényezők a fényképes "állampolgársági igazolványt".

Nicola Tibacu kérdésünkre elmondta, ezzel az igazolvánnyal a törvény értelmében bármelyik román állampolgárral azonos jogokat élveznek.

Keretes írás:

Itt maradnak a moldovai diákok

A Romániában tanuló moldovai diákoknak közel fele nem tér vissza hazájába. Mindez abból a tanulmányból derül ki, amelyiket a tanügy-minisztérium megbízásából a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvélemény-kutató intézet készített. A felmérés eredményei szerint a Romániában tanuló moldovai diákok 38 százaléka itt, vagy Nyugat-Európában próbál elhelyezkedni tanulmányai befejezése után. Elena Zamfir, a szaktárca nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának igazgatója a Rompres hírügynökségnek elmondta: ittmaradásuk a jól képzett fiatalok végleges áttelepülését segíti elő, és a romániai munkaerőpiacon is növeli a feszültségeket.

A felmérésből kiderül, a Prúton túli diákok átlagosan a hazaiaknál gyengébb teljesítményt nyújtanak a román egyetemeken. Ezt a tanulmány azzal magyarázza, hogy gyengébb színvonalú alapképzést kaptak a moldovai iskolákban, nem beszélik megfelelő szinten a román nyelvet, vagy az egyetemen kívüli elfoglaltságaik miatt sokat hiányoznak az órákról. A tanulmány egyik következtetése, hogy a román állam Moldovába kihelyezett egyetemi tagozatok működtetése által őrizheti meg az etnodemográfiai egyensúlyt. Románia 1991 óta folyamatosan bővítette a Prúton túliak számára alkotott oktatási programok skáláját. Ez idő alatt mintegy 30 ezer egyetemi hallgató és 10 ezer középiskolás diák részesült romániai oktatásban.

Forrás: Krónika, 2003. augusztus 29.