Népszavazás a kettős állampolgárságról

A Századvég Alapítvány és a Forsense által végzett országos közvélemény-kutatás 2004. december 7. és 10. között készült. A 750 fős minta reprezentálja a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadó becslési hiba a teljes mintára vonatkozó adatok esetében igen nagy valószínűséggel nem haladja meg a 3,6 százalékpontot.

Népszavazás a kettős állampolgárságról

Mérésünk szerint sokkal többen állítják, hogy elmentek szavazni december 5-én, mint ahányan valóban részt vettek a népszavazáson. A válaszokból kiolvasható részvételi arány 64% volt a tényleges 38%-kal szemben. Természetesen nem egyedi jelenségről van szó, emlékeztetőül: a tavaly áprilisban, a 45%-os részvételt hozott EU-népszavazást követő héten egy hasonló vizsgálatban a megkérdezettek több, mint kétharmada állította, hogy elment szavazni.

Néhány nappal a vasárnapi szavazás után az összes megkérdezett 37%-a állította, hogy a kórházprivatizáció esetében igennel szavazott, a határon túli magyarok kettős állampolgársága esetén pedig 31% ugyanez az arány. (a tényleges arányok megközelítőleg: 24 és 19%)

A megkérdezettek 2/3-a továbbra is egyetért azzal az állítással, hogy "A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése a nemzeti összetartozást és szolidaritást kifejező ügy, mely független a párthovatartozástól". Alig több mint feleannyian (36%) gondolják úgy, hogy ezt a kérdést a magyar költségvetés bevételi-kiadási lehetőségei alapján kell eldönteni, és ha a két szempontot egybevetjük, szintén jóval többen tartják fontosabbnak az első szempontot (52%), mint a másodikat (31%).

Igaz azonban, hogy a kettős állampolgárságra nemet mondók leggyakrabban (31%-uk) a magas szociális kiadásokat, nyugdíjakat említik indokként. Az adatokból úgy tűnik tehát, hogy mind a részvételt, mind az "igen"-t normaként érzékeli a társadalom egy jelentős része. A kampányban résztvevő, pro és kontra érvelő pártok és szervezetek számra fontos elemzési feladat, hogy kiderítsék miként lehetséges az, hogy két alapvetően a társadalom meghatározó része által támogatott kérdésben ennyire passzív volt a választópolgárok többsége.

Politikai preferenciák

A népszavazási kampány, majd annak eredménye aktivizálta a pártokhoz az átlagosnál erősebben kötődő választókat: a magukat biztos szavazónak vallók (tehát akik biztosan elmennének most vasárnap választani) aránya régóta nem volt olyan magas, mint a mostani 65%, és ez az érték jóval magasabb, mint az egy hónapja mért 57%. Hasonlóan ugrásszerű a biztos szavazó és pártot is választók részaránya: a november közepi roppant alacsony (38%-os) arány 49%-ra nőtt.

A népszavazás hatása megmutatkozik a rendszeresen vizsgált politikai preferenciákban. Nőtt a két párt támogatottsága közötti különbség, akár a teljes választókorú lakosságot, akár a magukat biztos szavazóknak nevezőket vizsgáljuk. Egy hónappal ezelőtt 28% választotta volna a Fideszt és 22% az MSZP-t, mostani mérésünkben viszont 32% a Fidesz támogatottsága, és 24% az MSZP-é.

Ez utóbbi csoport, a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz előnye 13-ról 19%-ra nőtt, mivel most vasárnap a biztos szavazó pártválasztók 53%-a szavazna a Fideszre (+3 százalékpont), míg 34% szavazna az MSZP-re (-3 százalékpont). Adataink tehát azt mutatják, hogy a biztos szavazó pártválasztók csoportjának 11 százalékpontos növekedése nagyobbrészt a Fidesz táborát növelte (a teljes választókorú lakossághoz viszonyítva a biztos Fidesz-szavazók aránya 19-ről 25%-ra nőtt), de a biztos MSZP-szavazók tábora is növekedett, 14-ről 17%-ra.

A biztos szavazó pártválasztók körében az SZDSZ támogatottsága éppen eléri a parlamenti küszöböt (5%), az MDF-é pedig 4%.

A győzelmi esélyek megítélésében megerősítést nyertek az ősz elején kialakult trendek: noha a preferenciák tekintetében Fidesz előnye nőtt az MSZP-vel szemben, a választók ezzel ellentétes tendenciát érzékelnek: az elmúlt hónaphoz képest 5 százalékponttal kevesebben (38%) várják a Fidesz győzelmét, és 2 ponttal többen (20%) az MSZP-ét. A fideszesek továbbra is jóval nagyobb arányban bíznának saját pártjuk győzelmében most vasárnap (80%), mint az MSZP-tábor (42%).

A Gyurcsány-kormány tevékenységét az egy hónappal korábban végzett méréshez hasonlóan továbbra is 55% százalék ítéli meg negatívan, ugyanakkor 5 százalékponttal kevesebben (34%) pozitívan, amely a választók egy részének elbizonytalanodását mutatja a kormánnyal szemben. Az ellenzék teljesítményének megítélése a kormányéhoz hasonlóan alakul, ami szintén jól mutatja a közvélemény polarizáltságát az alapvető politikai kérdésekben

Az ország helyzetének megítélése

Az egy hónappal korábban végzett felméréshez hasonlóan kevéssé nevezhető derülátónak a lakosság az ország helyzetének megítélésében, jelenleg a megkérdezetteknek mindössze 5%-a adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot arra az általános hangulatot mérő kérdésre vonatkozóan, hogy mennyire mennek ma jól a dolgok az országban (egy hónapja ez az arány 4% volt). Ennek megfelelően alacsony az átlagos osztályzat is (2,40, vagy egy 0-tól 100-ig terjedő skálára átvetítve 35 pont).

A magyarországi demokrácia állapotának megítélése szignifikánsan romlott az elmúlt hónap során: a megkérdezettek 60%-a inkább elégedetlen a demokrácia helyzetével (november: 53%), és csupán 37% az inkább elégedettek aránya (-5%).

Forrás: Századvég Politikai Elemzések Központja, 2004. december.