| VÁLASZ
AZ MTA ETNIKAI-NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZETE
ÉS A TELEKI LÁSZLÓ INTÉZET ÁLTAL
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGNAK A HATÁRON TÚL ÉLŐ MAGYAROKRA
VALÓ KEDVEZMÉNYES KITERJESZTÉSÉRŐL
MEGFOGALMAZOTT KÉRDÉSEKRE
I. Elméleti keretek
1. A "kettős állampolgárság" kérdése
több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság
egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez
ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti
viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti
keretben elemezné a "kettős állampolgárság"
körül kialakult vitát?
A vitát egyfelől jogi, másfelől kisebbség- és szomszédságpolitikai
összefüggésben indokolt tárgyalni.
2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és
milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a
kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban
szabályozni?
Határon túli magyar minden magát magyar nemzetiségűnek
tekintő személy, aki nem magyar állampolgár, és nem
él életvitelszerűen Magyarországon.
3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett
megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul
maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős
állampolgárság" eszközével?
A státustörvény formalizálta a szomszéd országokban
kisebbségben élő magyarok magyar azonoságtudatát. Emellett
olcsóbbá tette számukra a magyarországi utazást. A magyar
állampolgárság megszerzése megkönnyítené a magyarországi
letelepedést és munkavállalást, valamint - a kárpát-aljai
és szerbia-montenegrói magyarok számára - az Európai
Unió többi országába irányuló vízummentes utazást és
az ottani munkavállalást és letelepedést.
4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság
kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek
közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális
intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?
Formailag nincs köztük ellentét, gyakorlatilag azonban
van, amire nyomatékosan célzott például Markó Béla az
Élet és Irodalomban és a Heti Válaszban párhuzamosan
megjelent cikkében. Ha a kisebbségben élő magyarok tömegesen
szereznének magyar állampolgárságot, az a többségi lakosság
szemében kérdésessé tenné lojalitásukat ahhoz az államhoz,
amelyben élnek, és nehezítené a kisebbségi pártok fellépését
az adott állam politikai életében, s a kisebbségi politikusok
szerepvállalását köztisztségekben. A magyar állampolgárság
felajánlása - akárcsak a státustörvény - döntés elé
állítja a kisebbségben élő magyarokat: igénylik azt
vagy sem. Magyar igazolványt a szomszéd országokban
élő magyarok egyharmada igényelt, tehát kétharmada nem.
Hasonló helyzet állhatna elő a magyar állampolgárság
felajánlása esetén, ami megosztja a határon túli magyar
közösségeket azokra, akik ekképpen kifejezésre juttatják
kötődésüket a magyar államhoz, és azokra, akik erre
nem készek illetve ettől elzárkóznak.
5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar
kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?
Az EU bővítése javítja mind a szlovákiai, szlovéniai,
majd később horvátországi és romániai magyar közösségek
és a magyarországi magyarok közötti kapcsolatokat, továbbá
mérsékelhetné a többség és a magyarországi magyarok
közötti bizalmatlanságot, ami a magyar-magyar kapcsolattartás
esélyeit is javíthatja.
II. Demográfia és migráció
6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés
időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?
A kérdés célja a magyar nacionalisták ama törekvésének
elfogadtatása a magyar állammal, hogy a kisebbségi magyarság
felemelkedését őket ama állam felemelkedésétől függetlenül,
a magyar államhoz fűződő jogi és külön gazdasági kapcsolataik
révén lehet és kell elérni. Ezt a célt a kérdés megfogalmazása
jól szolgálja. Időzítésében csak annyi a figyelemre
méltó, hogy nem akkor történt, amikor jobboldali kormány
van Magyarországon, amely szintén nem értett egyet a
törekvéssel.
7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország
és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan
csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar
kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen
megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok
Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni,
hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése
megálljon vagy legalábbis lassuljon?
A kisebbségi magyarok gyorsított áttelepülése Magyarországra
valószínűleg csökkentené a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű
népesség létszámát, mivel a szomszéd országokban levő
szülőhelyét elhagyó kisebbségi magyarok egy része vagy
azonnal, vagy némi idő után tovább vándorolna Nyugat-Európába
és a tengerentúlra. Ez hosszú ideje folyik, de a feltételek
változása esetén felgyorsulhatna.
8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs
politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni
a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?
A magyar bevándorlási politikát túlzottan korlátozónak
tekintem.
9. A magyar kormány hogyan egyeztetheti össze a
klasszikus kisebbségvédelmi politikát az egyéni életpályák
mobilitási-migrációs igényeivel?
A magyar államnak segíteni kell mind a magyarországi
kisebbségek identitásának megőrzését, mind a szomszéd
országokban élő kisebbségi magyarok magyar nyelvhasználatának,
a magyar oktatásban való részvételüknek, a magyar kultúrához
való hozzájutásuknak bővítését. Tudomásul kell ugyanakkor
venni mind a természetes törekvést a gazdasági és egyéb
előremenetelre, aminek asszimilációs következményei
lehetnek, illetve azt is, hogy sokan áttelepülnek Magyarországra
vagy más gazdagabb országokba. Nemcsak azok magyar kulturális
lehetőségeit kell védeni, akik tudatosan őrzik magyar
identitásukat, hanem azokét is, akik elindultak az asszimiláció
felé. Nemcsak azokat kell például támogatni, akik magyar
iskolába járatják gyereküket, hanem azon gyerekek magyar
nyelvű kultúrához való hozzájutását is, akiket szüleik
többségi nyelvű iskolába járatnak.
10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe
kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok?
Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai
jellegű migrációnak?
Felelős kormánynak minden ügyben mérlegelnie kell a
költségeket, így a határon túli magyarok áttelepülése
esetében is. Ugyanakkor azoknak, akik erre vállalkoznak,
a magyar államnak nagyvonalú anyagi és jogi segítséget
kell adnia az áttelepüléshez. A széleskörű áttelepülésnek
rövid távon költségei vannak, hosszabb távon viszont
a magyar gazdaság számára ez kifejezetten előnyös, a
szomszéd országban maradó kisebbségi magyarok közössége
számára viszont fölöttébb hátrányos: csonka közösségek
jönnek létre..
11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények
nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?
Elsősorban a szomszéd országokban folyó magyar közoktatás
és kulturális ellátó hálózat fejlesztését tartom fontosnak:
legyen minden oktatási és kulturális szolgáltatás magyarul
is hozzáférhető.
III. Politikai stratégiák és
jogi megoldások
12. A "kettős állampolgárság" körülötti
vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról,
és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?
Alapjában magyar belpolitikai kérdésről van szó. A
Fidesz fő célja, hogy politikai vereséget mérjen a kormánypártokra;
ezért karolt fel egy olyan törekvést, amelyet kormánypártként
még határozottan ellenzett, és a hozzáértő fideszes
politikusok valójában ma sem helyeselnék, csak politikai
megfontolásból veszik tudomásul.
13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva
- állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában.
Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?
Úgy látom, hogy a magyar nacionalistáknak végiggondolt
képe van. Arra törekednek, hogy Magyarország külön jogokat
adjon a szomszéd országokban élő magyaroknak, és ezzel
részlegesen kiterjessze rájuk a magyar állam fennhatóságát.
Erre irányult a státustörvény, és erre irányul a kettős
állampolgárság. Azt sugallják, hogy ezzel a magyar kisebbségek
gazdasági helyzete az őket körülvevő többségi népesség
gazdasági helyzetétől elszakítva javítható. Ez a törekvés
feltételezi, hogy e magyar törekvést a szomszédos államok
és az európai intézmények - noha eltér az általuk elfogadott
normáktól - tudomásul veszik. A státustörvény története
cáfolta ezt. A magyar szocialisták és liberálisok valóban
nem gondolták végig a maguk elképzelését Magyarország
és a kisebbségi magyarság viszonyáról.
14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal
(pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni
a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak
ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról"
szóló vitában?
A magyar állampolgárság ama kiterjesztése, amely a
népszavazási kérdésre adott igenlő válaszból következne,
kedvezőtlen nemzetközi visszhangra számíthatna. Az EU
régi tagállamaiban nincs példa arra, hogy valamely nagy
létszámú kisebbség tagjai tömegesen váljanak ama szomszédos
ország állampolgáraivá, amelyben a velük azonos etnikum
alkotja a többséget. Erre emlékeztető megoldást csak
Románia és Szerbia vezetett be. Az EU és a szomszéd
országok a státustörvénnyel szemben is csak annak megszületése
után foglaltak állást, akkor azonban ez az állásfoglalás
igen határozottan elutasító volt. Az akkori kifogások
nagy része a kettős állampolgárság egyoldalú bevezetése
esetén is óhatatlanul felmerül. Érdemes felfigyelni
arra, hogy Oroszország az ukrajnai oroszok esetleges
kettős állampolgárságáról államközi tárgyalásokat tart
szükségesnek Ukrajnával.
15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható
eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.
A várható eredményt ma nem tudom megítélni. A népszavazás
minden elképzelhető eredménye ártalmasnak ígérkezik.
Ha a népszavazás érvényes és az igen kap többséget,
az árt a magyarországi és a kisebbségi magyarság viszonyának,
destabilizálhatja Magyarország és szomszédai kapcsolatait.
Ha a nem kap többséget vagy a népszavazás érvénytelen
lesz, az súlyos csalódást okozna a szomszéd országokban
élő magyaroknak. A népszavazás bármilyen kimenetele
fokozná a belpolitikai feszültséget Magyarországon.
16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság
késésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább
kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági
törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?
A kisebbségben élő magyarok helyzetének javítását nem
az állampolgárság útján lehet megoldani. Állampolgárságot
továbbra is csak azoknak helyes adni, akik Magyarországon
telepednek le. A Magyarországon letelepedőknek könnyebben
és gyorsabban indokolt megadni az állampolgárságot.
17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak
a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai
jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet
a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális
külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény
módosításával a "kettős állampolgárság" megadása
nélkül?
A "másodosztályú állampolgárság" formailag
lehetséges, de én nem helyeslem. "Speciális külhoni
jogállást" sem tartok helyesnek, mint ahogy a státustörvényt
sem helyeslem. Mint több írásomban leszögeztem, a kisebbségben
élő magyarok helyzetén az segíthet, ha gazdasági és
szociális tekintetben integrálódnak annak az országnak
a társadalmába, ahol élnek. Jól látható, hogy mind az
RMDSZ, mind az MKP a gyakorlatban erre törekszik, nem
is eredménytelenül. Minden, a magyar államhoz fűződő
jogi kapcsolat nehezítheti ezt.
18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki
a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság
kedvezményes kitejesztése?
Határozottan kedvezőtlen reakciókat váltana ki.
19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság
kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika
eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s
mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat
betetőzésének?
A kettős állampolgárság ellentétes azzal a politikával,
amely az alapszerződésekben és az autonómiáért nemzetközi
fórumokon vívott harcban jelent meg, és sokat használt
a kisebbségi magyarságnak, és folytatása annak a politikának,
amely a státustörvényben öltött testet, és gyakorlatilag
eredménytelennek bizonyult.
Bauer Tamás |
