| Kedves
uraim!
Ha az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete
és a Teleki László Intézet - Közép Európa Tanulmányok
Központja csak most hozta létre a magyar állampolgárság
kiterjesztésének kérdésével foglalkozó honlapot - én
csak az Önök leveléből szereztem róla tudomást - akkor
sajnos ez jókora késéssel történt. A kettős állampolgárság
kérdése már több mint egy évvel ezelőtt aktualizálódott.
Azt is mondhatnám, hogy korábban is be lehetett volna
kapcsolódni ennek a kérdésnek a tudományos megvilágításába.
Ez most post festum történik. De nem is ez a probléma.
A kettős állampolgárság kérdése számomra nem is tudományos
problémaként merül fel. Kezdettől fogva ugyanis azt
az álláspontot képviselem, hogy ezt nem is kellet volna/nem
lett volna szabad probléma szintre emelni. Ha a magyar
hatóságok egy kicsit elasztikusabban viselkedtek volna
a külhoni magyarok kérelmei iránt (pl. a jogszabályok
alkalmazásakor), ennek nem kellett volna ország-világ
problémává növekedni. Az igazság az, hogy ilyen készséget
a magyar hatóságok nem mutattak. Tudomásom van számtalan
délvidéki személy sorban állási kálváriájáról a magyar
hatóságoknál (a tartózkodási vagy munkavállalási engedély
miatt), akik úgy viszonyultak hozzájuk, mint ha legalábbis
vietnamiak lettek volna. Ezzel szemben a szlovákok és
románok ezt csendben megcsinálták, s ezt nagyon fájlalják
és jogosan fel is róják a magyar hatalmi szerveknek
a határon túli magyarok.
Ami pedig az ankét 19 kérdését illeti, itt is bizonyos
fenntartásaim vannak. Elsősorban a válaszra megszabott
idő rövidsége miatt. Megértem, hogy ez Önöknek most
sürgős, a kérdések komolyabb megválaszolása viszont
hosszabb időt igényelne. Már annál is inkább, mert az
egyes kérdések megválaszolása külön tanulmányozást is
igényelne, amire most nincs idő, sem lehetőség. De ha
figyelembe vesszük az előző bekezdésben leírtakat, akkor
szükség sem. A válaszok tehát olyanok, amennyi idő állt
rendelkezésemre.
Ha a népszavazás eredménye nem lesz igenlő a kettős
állampolgárság megadása szempontjából, annak súlyos
következményei lesznek a határon túli magyarság szempontjából.
Újvidék, 2004. november 20.
Tisztelettel,
Bozóki Antal
ANKÉT
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGNAK A HATÁRON TÚL ÉLŐ MAGYAROKRA
VALÓ KEDVEZMÉNYES KITERJESZTÉSÉRŐL
I. Elméleti keretek
1. A "kettős állampolgárság" kérdése
több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság
egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez
ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti
viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti
keretben elemezné a "kettős állampolgárság"
körül kialakult vitát?
A Magyarországgal szomszédos országok jogszabályainak
keretében, vagyis, hogy azok lehetővé teszik-e vagy
nem a kettős állampolgárságot, valamint az Európai Unió
normarendszerének figyelembe vételével. Ebben az esetben
a válasz igenlő minden szomszédos ország tekintetében,
Ukrajnát kivéve. Ezt már mindenki tudja, csak a magyar
kormány nem. Ukrajna esetében más jogi lehetőségeket
kellene keresni. A kérdés többi elméleti vonatkozása
marginális és csak a kettős állampolgárság ellenző hivatkoznak
ezekre.
2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és
milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a
kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban
szabályozni?
Ennek a kérdésnek a megválaszolására már az ún. státustörvény
meghozatalakor és a Magyar Igazolvány kiadásakor sor
került. Szükségtelen újabb mércéket és kritériumokat
kigondolni.
3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett
megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul
maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős
állampolgárság" eszközével?
Ennek a kérdésnek a megválaszolására csak egy a határon
túli magyarok körében lefolytatott véleménykutatás után
lehetne válaszolni. Személyes véleményem, hogy a státustörvény
hasznos, de nem oldotta meg az anyaországgal való kapcsolatok
lényegét. Ez pedig az európai normákkal összhangban
való zavartalan kapcsolattartás biztosítása, amit -
a jelenlegi körülmények között - csak a kettős állampolgárság
által valósítható meg.
4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság
kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek
közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális
intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?
A két dolog kiegészíti egymást.
5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar
kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?
Semmilyen új perspektívát nem kínál, ha csak nem lehet
ilyen perspektívának nevezni azt, hogy rövidesen 500
euró felmutatásával és vízummal utazhatunk Magyarországra.
Ha egyáltalán akarunk majd utazni.
II. Demográfia és migráció
6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés
időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?
Nem látom, hogy mi a probléma az időzítéssel. A dolgot
le kell zárni, mert tovább szigorodnak a Magyarországra
való utazás feltételei. A kérdéssel az a gond, hogy
éppen semmire nem kötelezi az Országgyűlést. főleg arra
nem, hogy belátható időn belül törvénnyel rendezze a
kettős állampolgárság kérdését.
7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország
és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan
csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar
kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen
megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok
Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni,
hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése
megálljon vagy legalábbis lassuljon?
A kettős állampolgárság nem jelenti még a "határon
túli magyarok Magyarországra telepedését". Világosan
ki kell mondani és nem zavart kelteni ezzel a kérdéssel.
A kettős állampolgárság megadásra nem "a Magyarországra
való település" miatt van szükség, hanem az anyaországgal
való kapcsolattartás fenntartása miatt. Aki akart az
már úgyis Magyarországra települt. Úgy látszik, hogy
a magyarországiaknak ez a dolog nem világos.
8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs
politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni
a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?
Erre feleljenek a migrációs kérdésekkel foglalkozók.
9. A magyar kormány hogyan egyeztetheti össze a
klasszikus kisebbségvédelmi politikát az egyéni életpályák
mobilitási-migrációs igényeivel?
Úgy, hogy lehetővé teszi annak megvalósulását.
10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe
kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok?
Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai
jellegű migrációnak?
A határon túliakból Magyarországnak eddig csak haszna
származott. Elsősorban a értelmiségiek és a fiatalok
Magyarországra költözése miatt, de az ávitt milliárdokra
rúgó tőke és egyéb anyagi eszközök miatt is. A határon
túliak jelentős lendületet adtak Magyarország gyorsabb
fejlődéshez. Csak pozitív következményei lehetnek Magyarország
gazdaságára (és a demográfiájára) nézve is.
11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények
nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?
Célirányosabb befektetési és ingatlanvásárlási politikára.
III. Politikai stratégiák és
jogi megoldások
12. A "kettős állampolgárság" körülötti
vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról,
és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?
Ezt Önöknek kellene megválaszolniuk.
13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva
- állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában.
Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?
Végig kell gondolni és azzal összhangban cselekedni.
14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal
(pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni
a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak
ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról"
szóló vitában?
Nem túl relevánsak, tekintettel arra, hogy az uniós
jogszabályok igaz nem szorgalmazzák, de nem is ellenzik
a kettős állampolgárságot.
15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható
eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.
Magyarország vizsgázik. Kíváncsiak vagyunk az eredményre.
Elutasítás esetére komoly romlásra lehet számítani a
magyar-magyar viszonyokban.
16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság
késésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább
kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági
törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?
Elégségesnek tartom. Elegendő olyan módosítást elvégezni,
amely nem teszi kötelezővé a Magyarországon való letelepedést
és alanyi jogon kedvezményes elbírálásban részesíti
a határon túli magyarokat, nem gördít adminisztratív
akadályokat a kettős állampolgárság megszerzése elé,
azok tekintetében akik ezt igénylik.
17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak
a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai
jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet
a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális
külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény
módosításával a "kettős állampolgárság" megadása
nélkül?
Lehetséges. A politikai jogokat nem is igénylik a
határon túli magyarok. A második kérdésre a válasz:
nem.
18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki
a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság
kedvezményes kiterjesztése?
Lényegtelen. Lásd Szlovákia, Románia és Szerbia példáját.
19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság
kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség, illetve nemzetpolitika
eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s
mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat
betetőzésének?
Nem jelent semmilyen szakítást. Ellenkezőleg, a határon
túli magyarok helyzetének a rendezésében való előrelépést
jelentené.
Bozóki Antal |
