Válaszok
1. Határon túli magyarnak tekinthető minden olyan személy,
aki magyarnak vallja magát. Az egyéneknek ezt a döntését
a magyar államnak el kell fogadnia. Ebben az értelemben
kell a kérdésről jogszabályt alkotni.
3. A kettős állampolgárság intézményesítése jogilag
egyesítené a magyar nemzetet és lehetővé tenné ezt a
határok módosítása nélkül. A jelenlegi helyzetben ez
az egyetlen és megvalósítható út a trianoni trauma meghaladására.
4. A magyar állampolgárság kiterjesztése teljes egészében
összeegyeztethető a magyar regionális kisebbségek közösségépítő
törekvéseivel. A magyar nemzeti identitás megőrzésének
két pilléren kell nyugodnia: a magyar kisebbségek tagjainak
magyar állampolgárságán és a magyar kisebbségi közösségek
autonómiáján.
5. Az európai integráció lehetővé teszi a magyar-magyar
kapcsolatok elmélyítését. A kettős állampolgárság, a
kisebbségi autonómia és az európai uniós tagság összeegyeztethető.
Az Európai Unióban a kettős állampolgárságnak semmilyen
jogi akadálya nincs. Az Európai Unió minden további
nélkül és automatikusan az Európai Unió állampolgárának
ismerné el azokat a határon túli magyarokat, akik megkapnák
a magyar állampolgárságot.
Jelenleg van a legkedvezőbb nemzetközi konstelláció
a határon túli magyarok kettős állampolgárságának a
megvalósítására.
6. A népszavazás a kettős állampolgárság ügyében túl
kockázatos, ugyanis a nem válaszok fölénybe kerülésének
beláthatatlan következményei lehetnek.
Ezért a kommunista diktatúra magyar nemzettudatot romboló
politikájának máig tartó hatását nem lehet nem tekintetbe
venni.
7. A kettős állampolgárság megadása nem ösztönözné
a kisebbségi sorsban lévő magyarok tömeges áttelepülését,
hanem biztonságérzetet nyújtana nekik a szülőföldjükön
való megmaradásra és távlatilag javítaná a Kárpát-medence
magyar lakosságának demográfiai magatartását, tehát
a születések számának növekedéséhez járulna hozzá. Ekképp
megállíthatná a magyar népesség csökkenését.
8. Természetesen minden egyénnek alapvető joga, hogy
meghatározza, hol kíván élni. A mégis áttelepülő magyarok
számára ezért a Magyarországon való letelepedést lehetővé
kell tenni. Hangsúlyozom azonban, hogy tömeges áttelepülés
nem várható. Minden olyan állítás, amely több százezer
határon túli magyar Magyarországra való áttelepedésével
számol, nem felel meg a tényeknek. A kommunista diktatúrák
összeomlása a szomszédos államokban lehetővé teszi a
határon túli magyarok számára, hogy szülőföldjükön is
normális életet éljenek.
10. Nem kell mérlegelni "mennyibe kerülnek"
a határon túli magyarok. A kettős állampolgárságot meg
lehet valósítani úgy is, hogy ne kerüljön semmibe. A
határon túli magyarok kettős állampolgársága ugyanis
elsősorban egész Európában és a világon érvényes útlevéllel
járna, és természetszerűen nem jelentené az ingyenes
egészségügyi ellátást és nyugdíjat, azok számára, akiknek
nincs állandó lakhelye Magyarországon, nem fizetnek
itt egészségügyi és szociális biztosítást és adót. Ebből
a szempontból meg kell nézni más államok, például Románia
gyakorlatát.
11. Az alapvető új eszköz, amely szükséges, a kettős
állampolgárság megadása.
12. A kettős állampolgárság megadása összmagyar nemzeti
érdek. Az MSZP és az SZDSZ magatartásával ezt a kérdést
belpolitikai üggyé teszi, ami politikailag helytelen
és súlyos következményei lehetnek. Nincs tudomásom arról,
hogy Európában bármely államban hasonlóan jártak volna
el ebben a kérdésben, mint azt a kormány és a kormánypártok
teszik.
14. Mint leszögeztem a kettős állampolgárság nem áll
ellentétben a nemzetközi joggal. Javasolom, hogy vegyük
figyelembe más európai államok ezzel kapcsolatos politikáját
és jogszabályait. Példaként felsorolnám:
- Románia. Az 1991-ben elfogadott állampolgársági törvény
engedélyezte a kettős állampolgárságot. A visszahonosításra
vonatkozó 8. és 37. cikkelye pedig kimondja, hogy azon
személyek, akik román állampolgárságukat elvesztették
és leszármazottaik úgyszintén visszanyerhetik román
állampolgárságukat, ha kérelmezik, akkor is, ha rendelkeznek
más állampolgársággal és állandó lakhelyük nem Romániában
van. A törvény elsősorban a Moldovai Köztársaság lakosságának
nagy tömegeit érinti (lakossága jelenleg 4378000 fő),
mely terület a két világháború között Romániához tartozott,
de vonatkozik Ukrajna azon területeire is, amelyek az
említett korban ugyancsak Romániához tartoztak. Nincs
tudomásom arról, hogy e törvény ellen Romániában bárki
tiltakozott volna.
- Oroszország. 1999-ben az orosz duma elfogadta Az
Oroszországi Föderációnak a külföldön élő honfitársakra
vonatkozó állami politikájáról elnevezésű szövetségi
törvényt, amely kimondja: "az Oroszországi Föderáció
az Orosz Birodalom, az Orosz Köztársaság, a Szövetségi
Szovjet Szocialista Oroszországi Köztársaság és a Szovjetunió
folytonos jogörököse. Ennek megfelelően "az orosz
állampolgárság az orosz államiság elvével egyetemben
folytonos". A törvény szerint az Oroszországi Föderáció
állampolgárának számít minden szovjet állampolgár és
annak leszármazottai, feltéve, hogy "szabad és
önkéntes véleménynyilvánítás útján nem akar más állam
állampolgára maradni". Az Oroszországi Föderáció
határain kívül élő orosz állampolgároknak azok számítanak,
akik:
--- a Szovjetunió volt tagköztársaságaiban élő személyek,
akik szovjet állampolgársággal rendelkeznek, megkapták
ezen államok állampolgárságát vagy hontalanok;
--- az Orosz Birodalomból (vagy annak utódaiból) kivándoroltak,
tekintet nélkül más államokban szerzett státusukra (állampolgár
vagy hontalan, kettős állampolgár, az állandó lakhelytől
függetlenül);
--- a fent felsorolt csoportokba tartozó személyek leszármazotta
i(2. cikkely).
Mindehhez azt fűzzük hozzá, hogy ezek e jogszabályok
25 millió az Oroszországi Föderáció határain kivül élő
orosz nemzetiségű személyt érinthetnek.
- Németország. A német alkotmány 116. cikkelyének 1.
bekezdése szerint németnek az a személy tekintendő,
aki német állampolgársággal rendelkezik, illetve mint
német nemzetiségű menekült vagy elűzött, vagy annak
házastársa vagy leszármazottja a Német Birodalom 1937.
december 31. határain belül letelepedett. Az alkotmánynak
megfelelő német állampolgársági törvény alapján bizonyos
körülmények között a német nemzetiségű személyek német
állampolgársága akkor is fennmaradt, ha a második világháború
után nem éltek vagy nem élnek Németország területén.
Így fennmaradt az egykori Deutsche Ostgebiete - ma Lengyelországhoz
vagy Oroszországhoz tartozó terület - német nemzetiségű
vagy származású lakóinak német állampolgársága. Az állampolgársági
törvény 1999. évi módosítása alapján a vér jogán való
öröklődés megszakad a második külföldi generációnal:
ha az 1999. december 31. után külföldön született német
állampolgár gyermeke is külföldön születik, már nem
lesz automatikusan német állampolgár. Viszont mégis
megszerezheti a német állampolgárságot, ha születését
egy éven belül bejelentik a német külképviseleten. A
német alkotmánybíróság 1973-ban leszögezte: "A
Német Szövetségi Köztársaság számára egy német nem veszti
el állampolgárságát azért, mert egy másik állam azt
nem ismeri el." Ennek alapján a volt Deutsche Ostgebiete
területén Lengyelországban élő német nemzetiségű vagy
származású személyek állampolgárságát a német állam
elismeri, ezek kérhetik a német külképviseletektől német
útlevél kibocsátását és azt meg is kapják. A becslések
szerint mindez kb. 800000 Lengyelországban, főleg Sziléziában
élő személyt érint.
- Írország. Az ír állampolgársági törvény kiterjeszti
az ír állampolgárságot az ír szigeten születettekre,
azok külföldön született gyermekeire, unokáikra, dédunokáira
és leszármazottaikra. Ennek következtében az Írországon
kívül élő ír állampolgárok száma csaknem három millió.
Az Amerikai Egyesült Államok 40 millió ír származású
lakosa közül fél millió ír állampolgár. Nagybritanniában
kétmillió, Ausztráliában 213 ezer, Kanadában 74 ezer,
Új-Zélandban 38 ezer, a Nagy-Britannián kívüli EU tagországokban
36 ezer, Dél-Afrikában 35 ezer ír állampolgár él. Ehhez
fontos hozzáfűzni, hogy Írország összlakossága 3 és
fél millió. A külföldön élő írekről 2002-ben készített
jelentés leszögez: "A jelentés alapfonala az a
meggyőződés, hogy a külföldön élő írek az ír nemzet
integráns része, és ekként kell elismerni és kezelni
őket. Amint az alkotmány elismeri, a nemzeti hovatartozás
lényegében identitás és nem terület kérdése. Azok, akik
elhagyták az országot, részei maradtak és maradnak a
nemzetnek. Nem elég csak emlékezni rájuk; értékelnünk
kell őket, miként ők is teszik velünk. Ez nemcsak erkölcsi
szükségszerűség, hanem olyan jelentős előny és nyereség,
amely az Írországban és a külföldön élő írek közötti
kapcsolat eredmény; ezt bizonyítja a külföldre távozottak
befolyása és nagylelkűsége."
Az állampolgárság ügye tehát a nemzetközi jog szerint
és az EU-ban is kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozik.
Ezért az EU részéről a kettős állampolgársággal ellentétes
lépés nem várható. Javasolom egy olyan kötet elkészítését,
amely magyar nyelven tartalmazná valamennyi európai
állam állampolgársági törvényét és az állampolgárságra
vonatkozó jogszabályait.
15. A nem szavazatok többségbe kerülése vagy a népszavazás
sikertelensége katasztrofális következményekkel járna:
- csaknem elviselhetetlen lelki traumát okozna a határon
túli magyarságnak,
- a trianoni döntést véglegesítené a lelkekben, a tudatban
és a magyarságtudat súlyos válságát okozná,
- a még nagyon törékenyen meglévő egységes magyar nemzettudatot
véglegesen összetörné és ezzel alapjaitól fosztaná meg
a magyar nemzetpolitikát,
- ellenséges magatartást alakítana ki a határon túli
magyarok és Magyarország között,
- végletes esetekben zavargásokat is okozhat Erdélyben
a kettős állampolgárságot ellenző magyarországi politikusok
romániai látogatásakor, ami végzetes politikai következményekkel
járhat.
16. - A nemzetpolgár fogalom bevezetésének - bár szépen
hangzik - nincs gyakorlatilag megvalósítható valóságtartalma.
A fogalom a nemzetközi jogban és általában a jogban
nem létezik, ezért nem illeszthető jogi szövegekbe.
Olyan ún. külhoni útlevél megadása a Magyarországon
kívül élő magyaroknak, amellyel csak Magyarországra
lehetne beutazni magyar állampolgárság biztosítása nélkül
jogilag nem lehetséges. Ugyanis egy állam saját állampolgárai
részére bocsáthat ki útlevelet, vagy hontalanoknak adhat
hontalan útlevelet. Más útlevélkategória nem létezik.
Egész Európában és a világ bármely országába, érvényes
útlevél a magyar állampolgársággal együtt adható. Ezt,
aki bizonyos szakértelemmel rendelkezik, tudja.
- A jelenlegi állampolgársági törvényt módosítani kell,
mégpedig a következő módon: a 4. paragrafusból ki kell
hagyni azt a kitételt, "aki a kérelem előterjesztésekor
legalább egy éve Magyarországon lakik".
- A paragrafus jelenlegi formájában a következőképpen
hangzik: "... kérelmére kedvezményesen honosítható
az a magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár,
aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon
lakik, és felmenője magyar állampolgár volt.,"
- A kitétel szövegét a következőképpen kellene megfogalmazni:
Kérelmére kedvezményesen honosítható az a magát magyar
nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgár, akinek
felmenője valaha magyar állampolgár volt (vagy esetleg:
1920 előtt és után magyar állampolgár volt).
A "felmenője magyar állampolgár volt" megfogalmazást
meg kell őrizni, mert a különböző államok állampolgársági
törvényei többnyire ezzel a kifejezéssel operálnak és
jogilag elfogadható. Így semmiképpen sem érhetné a magyar
állampolgársági törvényt a diszkrimináció vádja.
17. A külföldön élő magyar számára az állampolgársággal
együtt járó útlevél a lényeges. Nem kívánnak adók és
járulékok fizetése nélkül szociális és egészségügyi
juttatásokat elnyerni. Ezek nem folyósítását a járulékok
és adók fizetésének hiányában nem lehet korlátozásnak
tekinteni.
18. A környező országokban nacionalista, soviniszta
körök ellenezhetik a magyar állampolgárság megadását
a határon túli magyaroknak, de az egész politikai elit
egységes és erős ellenállásával nem kell számolni, mert
Ukrajna kivételével ezek az országok a gyakorlatban
érvényesítik a kettős állampolgárság elvét.
19. A magyar állampolgárság kiterjesztése szakítást
jelentene azzal a trianoni elvvel, amely akaratuk ellenére
megfosztotta a határon túli magyarokat magyar állampolgárságuktól.
Jelenleg azonban a nemzetközi gyakorlatban és számos
országban érvényesülő állampolgári jogrendet érvényesítené
Magyarország és a magyar népesség vonatkozásában, tehát
illeszkedne a ma érvényesülő ezzel kapcsolatos általános
tendenciába.
Budapest, 2004. november 18.
Vogel Sándor |