Válaszok

I. Elméleti keretek

1. A "kettős állampolgárság" kérdése több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti keretben elemezné a "kettős állampolgárság" körül kialakult vitát?

A kettős állampolgárság megadásának kérdését - legalábbis a folyamat jelenlegi fázisában - már mindenekelőtt jogi problémának tartom, így elsősorban jogi kontextusban vizsgálnám. (A politikai tényező ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül.)

2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban szabályozni?

Az a természetes személy, aki a tartós jelleggel a Magyar Köztársaság határain kívül él, nem rendelkezik magyar állampolgársággal, és magyarnak vallja magát. A döntésre az egyén jogosult. Az állam nem foszthatja meg az egyént az identitás szabad megválasztásának jogától, illetve nem zárhatja ki egy közösségből azáltal, hogy egyoldalúan „oktrojálja” a „határon túli magyar” definícióját. A jogszabályi meghatározás ily módon roppant szerencsétlen - bár elismerem, adott esetben szükséges - megoldás.

3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős állampolgárság" eszközével?

A "megoldatlanul maradt kérdések" közül alighanem a vízummentes, szabad beutazás problémája kezelhető a kettős állampolgárság megadásával, feltéve, hogy az nem zárja ki az országnak a schengeni övezethez való csatlakozását.

4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?

Paradox módon két, részben egymást kioltó, részben egymás erősítő törekvésről van szó.

5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?

A romániai magyarság viszonylatában az egyetlen tartós és mindkét állam - illetve az Európai Unió - számára elfogadható megoldást az Unió bővítése ígéri. (A szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok e szegmensének tapasztalatai Románia EU-csatlakozását követően nagy segítséget nyújthatnak.) Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna tekintetében az EU bővítése - legalábbis belátható időn belül - sokkal inkább megoldandó feladatok elé állítja, állította a feleket, mintsem új perspektívákat nyitna.

II. Demográfia és migráció

6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?

Ami az időzítést illeti, a kezdeményezés egyfelől eltereli a figyelmet a végre minden állam számára elfogadhatóvá tett státusztörvényről. Másfelől, a kezdeményezés sikeres előterjesztésére kizárólag a jelenlegi belpolitikai helyzet visszásságainak kihasználásával volt esély. A kérdés megfogalmazása egyébiránt adekvát, a hatályos állampolgársági törvény szellemiségét tükrözi.

7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni, hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése megálljon vagy legalábbis lassuljon?

Nem.

10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok? Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai jellegű migrációnak?

Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében nemcsak lehet, hanem kell is mérlegelni a kettős állampolgárság kiterjesztésének gazdasági és pénzügyi vonzatait. E paraméterek legalább olyan fontosak, legalább olyan súllyal esnek a latba, mint a morális megfontolások.

11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?

Talán a beutazás további könnyítésére.

III. Politikai stratégiák és jogi megoldások

12. A "kettős állampolgárság" körülötti vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról, és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?

A státusztörvény sokkal inkább szólt a határon túli magyarok valós problémáiról, mint a kettős állampolgárság körüli vita. Egy demokráciában természetes, hogy egy olyan súlyú kérdés, mint a kettős állampolgárság megadása fontos belpolitikai kérdéssé válik. A pro és contra elhangzott érvek jellege és minősége mindazonáltal sok kívánnivalót hagy maga után.

13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva - állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában. Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?

Kis Jánosnak alighanem igaza van. A jövőkép azonban nem lehet egységes, továbbá kérdés, milyen időtávlatban gondolkodunk. A már EU-tag (Szlovákia) és az EU-hoz a közeli jövőben csatlakozó államok (Románia) esetében a jövőt az EU-n belül kell elképzelni. A többi állam (Ukrajna, Szerbia és Montenegró) esetében olyan megoldást kell találni, ami mind a négy (!) fél - a magyar állam, a másik állam, a határon túli magyarok és az EU - számára maradéktalanul elfogadható.

14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal (pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról" szóló vitában?

Jelentős nemzetközi visszhang várható, amelynek döntő fontosságú tényezőnek kellene lennie a vitában. A magyar állam - valamennyi lakosával egyetemben - nem hagyhatja figyelmen kívül a többi állam, illetve azon nemzetközi szervezetek véleményét, amelyeknek a tagja.

15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.

A következményeket - helyhiány miatt - csak néhány szóval írnám le. Érvényes és az "igen" válaszok többségét hozó népszavazás esetén: jogi és politikai bizonytalanság, továbbá egyéb beláthatatlan hosszú távú következmények. Érvényes és a "nem" válaszok többségét hozó népszavazás esetén: relatíve rövid ideig tartó nyílt vádaskodás és sokáig dédelgetett sérelmek.

16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság kérdésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?

A jelenlegi állampolgársági törvény módosítása lenne a megfelelő megoldás. Az érintett államok véleményét azonban feltétlenül ki kellene kérni.

17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény módosításával a "kettős állampolgárság" megadása nélkül?

Csak egyféle állampolgárság van, differenciálásra egyáltalán nincs mód! A speciális külhoni jogállás megadása kiutat kínálhat a jogi útvesztőből - kérdés, hogy e nyilvánvaló látszatintézkedésnek mennyi gyakorlati haszna lenne.

18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság kedvezményes kiterjesztése?

Változó, de várhatóan többségében negatív reakciókat váltana ki.

19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat betetőzésének?

A státusztörvény hátterében álló elgondolás ismeretében, a magyar állampolgárság kiterjesztése mindenképpen szakításnak tűnik a korábbi gyakorlattal. Részben ebből kifolyólag, az állampolgárság ilyetén kiterjesztése semmiképpen nem tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat betetőzésének.

Sulyok Gábor