Ankét
a magyar állampolgárságnak a határon túl élő magyarokra
való kedvezményes kiterjesztéséről

VÁLASZOK

Előre kell bocsátanom: nem válaszolok minden feltett kérdésre, mert több esetben nem érzem kompetensnek magamat, nem vagyok megfelelően (magam igényeinek megfelelően sem) tájékozott. Igen röviden válaszolok azokra a kérdésekre, amelyekről valóban van véleményem - a honlapra felkerült anyag szemlézése után talán más is arra a következtetésre juthat, hogy nem kellene áttekinthetetlenül terjedelmessé duzzasztani a témával kapcsolatos anyagot.

I. Elméleti keretek

1. A "kettős állampolgárság" kérdése több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti keretben elemezné a "kettős állampolgárság" körül kialakult vitát?

Véleményem szerint parlamenten kívüli politikai erők által (újra)indított politikai küzdelemről, és ennek nyomán a témának ("ki (ki legyen ) a magyar") politikai mezőben való újratematizálásáról beszélhetünk. A vita a lehetséges megoldásokról kevésbé szól, inkább az ellenségkép pontosítását végzi, tehát az elemzésnek is ennek mechanizmusaira kell koncentrálnia.

Az ellenféllel szemben a győztes stratégia kialakítása a követendő szempont - az ellenséggel szemben annak természetének megismerése, leleplezése, hiszen alapvető probléma az, hogy olyan, amilyen, de mindenképpen fenyegető. Jelen vita is erről szól: Trianon után, most már az EU-ban mi az, ami belülről fenyeget. A helyzet kialakítói szerint végre, most már ( 2004 december 5-én) számszerűsíthető, tehát eldönthető, hogy ki hol áll, ki kicsoda - és a jelenség maga, hogy nincs egységes nemzet (és nincs a kezdeményezők körül egységes magatartás, fellépés) mennyire fenyegető. Ezután már csak rá kell mutatni az egyes esetekre (politikai csoportokra, emberekre), hogy azok "megoldásával" (politikai mezőből való kiszorításával) bekövetkezzen majd a jó fordulat.

2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban szabályozni?

Két kategóriáját különböztetem meg a határon túli magyarnak: aki a határon túl él, valamint aki Magyarországon él, és erdélyinek, vajdaságinak, stb. tartja magát, ott élnek szülei, rokonai, és ha teheti, hazajár. Ez utóbbi Magyarországon született gyerekének, aki értetlenkedve kérdi tőle, mikor látja, hogy feszültségekkel tele hazautazni készül, hogy mi a honvágy, azt válaszolja: "ne tudd meg".

Az uralmat gyakorló aktuális politikai hatalom végzi a szabályozást - önmagát jogosultnak, kompetensnek tartva. Az uralom kiterjesztésének szándéka és lehetősége (pl. terület, gazdasági befolyás, munkaerő-potenciál megszerzése) követeli az újraszabályozást.

4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?

Annyiban, amennyire képesek a különböző regionális kisebbségek identitásuk karbantartását végző közösségépítő tevékenységeiket a hangsúlyosabban megjelenő magyar államépítési-nemzetépítési törekvésekkel összeegyeztetni (vagy ezeknek alárendelni). Megjósolható, hogy ez egy konfliktusos folyamat, a regionális kisebbségek elitjei nem adják olcsón magukat. Vagy mégis?

II. Demográfia és migráció

6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?

Erdélyből nézve egyértelmű: az időzítés rossz. A romániai elnökválasztási kampány második fordulója előtt egy héttel történik, a népszavazás eredményeire építő román kampány-taktikák eldönthetik a következő 4 év romániai hatalmi viszonyait.

10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok? Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai jellegű migrációnak?

Mint minden folyamatot, amelynek nyilvánvalóan gazdasági vonzatai is vannak: lehet mérlegelni. Kell mérlegelni. De ettől el kell választani az eredmények nyilvános vitáját.

Az etnikai jellegű migráció gazdasági következményei a migráló és a befogadó számára egyaránt pozitívek. Sokkal kevesebb költséggel, ráfordítással jár (nem kell nyelvet, kultúrát, mesterséget tanulni, tanítani).

11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?

Nem értettem, ma sem értem: miért nem támogatják kedvezményekkel azokat a határon kívüli magyar munkavállalókat, akik - 1990 eleje óta tömegesen, szervezetten vagy más formában - megjelennek a magyarországi munkaerő-piacon? Szociális-elhelyezkedési kedvezményekre gondolok, és kis hatókörű, helyi megoldásokra: önkormányzati szinten ezek nyilvántartása, utaztatási segélye, helyiekkel való kapcsolatkialakítás menedzselése, munkaerő-közvetítés, családosokról való gondoskodás. Vagyis: az egyes esetekben (csángók, székiek) létező informális hálózatok intézményesítésére, elismerésére, fejlesztésére. Ez lehetővé tenné többek között a pontosabb nyilvántartásukat, mozgásuk követését - valamint döntéseik befolyásolását. Például azt, hogy ne telepedjenek le, csak időlegesen, periodikusan jelenjenek meg a számukra kereset-kiegészítést kínáló magyarországi munkaerőpiacon.

Nem értettem, ma sem értem, hogy a spontánul alakuló "népi" megoldások életképességére miért nem építenek szerkezeteket.

III. Politikai stratégiák és jogi megoldások

12. A "kettős állampolgárság" körülötti vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról, és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?

Első pillanattól inkább belpolitikai kérdés, a pártharcok színtere. A pártharcok színtere azonban már kiterjedt a határokon túlra, és a határokon túli ügyek 1990 márciusától magyar belpolitikai csatározásokat döntenek el, tehát nem elválaszthatók ezek a kérdések.

15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.

Erdélyben a népszavazásra való figyelés valójában november 28-án dől el. Amennyiben az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, és a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad, az önmagában, a népszavazás nélkül is a figyelmet a "magyarországi alternatívára", azaz a munkavállalásra, átköltözésre tereli. A tét lesz más, ha november 28-án negatív fordulat következik be. Például, hogy csak a csúcsjelenségeket említsem, bizonyára lesznek olyan romániai magyar politikusok, akik a magyarországi politikai mezőnyben keresnek helyet maguknak - elképzelhetőnek tartom azt is, hogy akár magyarországi pártokhoz csatlakoznak, és parlamenti állásokért versenyeznek.

Az elmúlt esztendőkben az RMDSZ fiatalokat tudott struktúráiba bevonni, munkába állítani - ezek egy része is munkahelyet kell majd változtasson. A Communitas Alapítvány pénzosztó szerepe is csökken, ez a magyar intézményrendszert érinti.

November 28-a után vagy csökken Erdélyben a népszavazás iránti figyelem, hiszen a koalíciós kormányzás politikai gondjai kerülnek előtérbe - vagy felerősödik, esetleg hisztérikussá válik.

18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság kedvezményes kiterjesztése?

Én mérsékelt reagálásokra várok. Több elemzésre, mint ami évtizeddel, évekkel ezelőtt még lehetséges volt. Több, a gazdasági lehetőségeket mérlegelő reakcióra. Az EU-s vízum megadása után az Európába szétrajzott román munkavállalóknak a gazdaságra, a lakosság megélhetésére való hatását például nem a "széthull a nemzet, megbénul az ország" paradigmában elemezték. Ehhez hasonlóra számítok inkább.

19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat betetőzésének?

Ezzel kapcsolatban a népszavazás maga nem nyújt támpontokat. Meg kell várni, hogy a népszavazás következtében valóban következik-e, és milyen formában következik a magyar állampolgárság kiterjesztése.

Gagyi József