| ANKÉT
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGNAK A HATÁRON TÚL ÉLŐ MAGYAROKRA
VALÓ KEDVEZMÉNYES KITERJESZTÉSÉRŐL
VÁLASZOK
I. Elméleti keretek
2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és
milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a
kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban
szabályozni?
A román törvény azok számára teszi lehetővé, hogy visszahonosítás
útján szülőföldjükön maradva szerezzék meg a román állampolgárságot,
akik egykor román állampolgárok voltak, állampolgárságukat
önhibájukon kívül veszítették el és beszélik a román
nyelvet. A szabályozás vonatkozik az első és másodfokú
leszármazottakra is. Ez megfelelő szabályozásnak tűnik.
3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett
megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul
maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős
állampolgárság" eszközével?
A magyar állampolgárság elsősorban köteléket kell hogy
jelentsen a magyar állam és a határon túli magyarok
között. Ennek a köteléknek egy okmány (személyi igazolvány,
útlevél) lehet a kifejezője. A magyar igazolvány is
ilyennek indult, de a törvény módosítása által csak
a kedvezményekre való jogosultságot tanúsító könyvecske
lett belőle. Utóbb még ezt a szerepét is elvesztette,
amikor az oktatási nevelési támogatást azok számára
is igényelhetővé tették, akik nem rendelkeznek magyar
igazolvánnyal.
II. Demográfia és migráció
6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés
időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?
Megítélésem szerint puszta magyarázkodásnak számít,
hogy a magyarországi jobboldalon is megfogalmazzák olykor:
a népszavazáson rossz időben rosszul feltett kérdésre
kell válaszolni. Ezzel próbálja a Fidesz azt megmagyarázni,
hogy míg kormányon volt, ő sem támogatta a kettős állampolgárság
intézményét. A baloldalon megfogalmazott erre vonatkozó
kijelentések pedig csak elemei a teljes elutasításnak.
Megítélésem szerint a kérdés jól van feltéve, és alkalmas
arra, hogy népszavazáson döntsenek róla. Növeli a népszavazás
sikerének az esélyét, hogy a kórházprivatizációról szóló
népszavazással egy időben tartják. Nem biztos, hogy
megfontolt időzítésnek a következménye, de a népszavazás
adott esélyt a november 28-i parlamenti választásokra
készülő RMDSZ-nek, hogy bekerüljön a törvényhozásba.
Az RMDSZ vezetői, akik korábban inkább ellenezték, mint
támogatták a kettős állampolgárságot most erkölcsileg
vitatható módon, de szakmai szempontból kétségkívül
jól lovagolták meg a népszerű téma adta lehetőségeket.
Az ilyenszerű szlogenekkel, mint „számunkra november
28-án van a kettős állampolgárságról szóló népszavazás”
abban a közegben is növelték a támogatottságukat, melyben
néhány héttel korábban még az RMDSZ-ből való kiábrándultság
volt a meghatározó életérzés.
7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország
és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan
csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar
kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen
megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok
Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni,
hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése
megálljon vagy legalábbis lassuljon?
Ha a Kárpát-medence egészét vizsgáljuk, az Erdélyből
Magyarországra való áttelepedés nem jelent fogyást.
A magyar állampolgárság megadása pedig többletlehetőségeket,
nagyobb biztonságérzetet adna a határon túli magyaroknak,
ami hosszabb távon talán a népesedési statisztikákban
is megmutatkozna. Ha a határon túli magyarok jobban
éreznék magukat, ez feltehetően a gyermekvállalási kedvet
is növelné a családokban. Az sem valószínű, hogy a magyarországi
gyermekvállalási kedvet vagy egészségügyi ellátást ez
rontaná. Feltételezhető hát, hogy a magyar állampolgárság
jót tenne a Kárpát-medencei magyarságnak. Legfeljebb
az eloszlásban hozhatna változást. Meggyőződésem szerint
azonban a törvény ésszerű megalkotásával minimalizálni
lehet az állampolgárság elszívó hatását.
8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs
politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni
a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?
Magyarországnak érdekében áll hogy olyanokkal pótolja
a jelentkező munkaerőhiányt, akik magyar kulturális
közegből származnak. A határon túli magyarok elszívása
viszont ellent mond annak az elvnek, hogy leszakított
részek magyarjai otthon boldoguljanak magyarként. Talán
azt kellene felmérni, hogy kik azok, akik az asszimiláció
határára értek, és ha otthon maradnak, nem tudják a
magyarságot gyarapítani, a magyar kultúrát hordozni.
Ha Magyarország ezt a közeget tudná megszólítani, átcsábítani,
az nem okozna többletveszteséget a határon túli közösségeknek,
viszont nyereséget jelentene az anyaországnak.
10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe
kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok?
Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai
jellegű migrációnak?
Minden felelős döntés előtt meg kell próbálni felmérni
a hatásokat. De nem abból a célból, hogy a felpumpált
számadatok az eleve eldöntött elutasítás alátámasztását
szolgálják. Feltételezhetően Nyugat-Németország kormánya
is végzett számításokat, mielőtt a német újraegyesítéshez
hozzáfogott volna. A kérdést azonban körültekintően
kell megfogalmazni, mert érzékenységeket sérthet. Az
olyan jellegű kérdésfelvetés, hogy "mennyibe kerülnek
Magyarországnak a határon túli magyarok?" egy kicsit
azzal rokon, hogy mennyibe kerül nekem a lábam vagy
a kezem. Nem veszi számba a gyarapodásból származó hasznot.
III. Politikai stratégiák és
jogi megoldások
12. A "kettős állampolgárság" körülötti
vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról,
és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?
Nagy mértékben vált belpolitikai kérdéssé Magyarországon
a kettős állampolgárságról való népszavazás ügye. Úgy
vélem azonban, hogy a baloldal és a jobboldal adok-kapokja
nem tolta ki teljesen a látómezőből a határon túli magyarokat.
Példa erre az, hogy a kormány és a vezető kormánypárt
is szükségét érzi annak, hogy ha már a "nem"-re
bíztatja a választókat, próbáljon valami mást ajánlani
a határon túliaknak.
14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal
(pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni
a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak
ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról"
szóló vitában?
Nagy hangsúlyt kellene a román-moldovai és román-ukrán
kettős állampolgárság példájára fektetni a vitában.
Románia tudniillik a legnagyobb magyar közösséggel rendelkező
Kárpát-medencei ország, és az álláspontja meghatározhatja
a többi szomszédos ország álláspontját is. Románia biztosan
ellenezné a magyar állampolgárság romániai kiterjesztését,
de ezt rendkívül nehezen fejezhetné ki, ha a magyar
törvény ugyanazok a feltételek alapján adna állampolgárságot
az erdélyi magyaroknak, amelyek alapján Románia is lehetővé
tette a tőle elcsatolt területeken élők visszahonosítását.
Fontos eleme a román példának, hogy Bukarestet egyáltalán
nem zavarta az a tény, hogy az ukrán alkotmány jelenleg
is, a moldovai alkotmány pedig 2003-ig tiltotta a kettős
állampolgárságot. Bukarest e tilalom ellenére nyitotta
meg a kaput az 1991-es állampolgársági törvénnyel a
szülőföld elhagyása nélküli visszahonosítások előtt.
15. Kérjük, fejtse ki véleményét a népszavazás
várható eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.
Megítélésem szerint bármi is lesz a népszavazás eredménye,
az kedvező hatással lesz a határon túli magyarok ügyére.
Megtörténhet ugyanis, hogy a népszavazási "igen"
győzelme által értékelődik fel a határon túli magyarok
ügye, de az is lehetséges, hogy a sikertelen népszavazás,
vagy a "nem" győzelmének a traumáját kell
olyan intézkedésekkel gyógyítgatni, amelyek mindenképpen
kizökkentik az ügyet a jelenlegi megrekedt helyzetéből.
17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak
a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai
jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet
a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális
külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény
módosításával a "kettős állampolgárság" megadása
nélkül?
Lehetségesnek tartom, hogy Magyarország az állampolgárság
több szintjét iktassa törvénybe. Kockázatosnak érzem
azonban, hogy a sajátos jogállást nem az állampolgárság
intézményén keresztül biztosítsák. A különleges jogállások
kiharcolása a szomszédokkal és az Európai Unióval való
hosszas alkudozást tesz szükségessé. Ez amellett, hogy
a bizonytalan jövőbe tolja a kérdést, és fölösleges
feszültségeket gerjeszt, még a kimenetele is kétes.
Az viszont minden ország belügye, hogy miként szabályozza
az állampolgárság intézményét. Bármennyire kevés jogot
biztosítana is a határon túliaknak felajánlott állampolgársági
forma, célszerű lenne azt állampolgárságnak nevezni,
mert ezzel kerülhetők el a fölösleges bonyodalmak.
18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki
a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság
kedvezményes kiterjesztése?
A Magyarországgal szomszédos országokban várhatóan
ingerült reakciót vált majd ki a magyar állampolgárság
kiterjesztése, de éppen azért, mert az állampolgárság
valamennyi ország belügye, nem tudnának szalonképesen
érvelni ellene. Az állampolgárság intézményét lényegesen
könnyebb lenne megvédeni a nemzetközi színtéren, mint
a státustörvényt.
Gazda Árpád
|
