| ANKÉT
A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGNAK A HATÁRON TÚL ÉLŐ MAGYAROKRA
VALÓ KEDVEZMÉNYES KITERJESZTÉSÉRŐL
VÁLASZOK
I. Elméleti keretek
1. A "kettős állampolgárság" kérdése
több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság
egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez
ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti
viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti
keretben elemezné a "kettős állampolgárság"
körül kialakult vitát?
Rossz, nagyon rossz kérdés - bár ezt a kettős állampolgárságra
vonatkozó népszavazásra mondják némelyek. Csak unatkozó
értelmiségiek hiszik, hogy a cselekedeteink valamilyen
elméletből erednének vagy elméletből kellene eredniük.
Ez a racionalista (platonista) előfeltevés az egyetemi
képzést és az értelmiséget uralkodó előítéletek egyik
legnevezetesebbje. E téma nem hosszabb kifejtést kívánna,
ezért erre e keretek közt nem térek ki bővebben. De
gondoljanak arra a tisztelt kérdezők, hogy értelmes
lett volna-e azt a kérdést feltenni a német egységet
megalkotó Kohlnak vagy az Egyesült Királyságot megvédő
Churchillnek? Cselekvéseink nem elméletekből erednek.
Esetleg nagy számú ember cselekvéseit utólagosan magyarázhatjuk
modellekkel, mintákkal, de az egyes döntések (miért
Igen vagy Nem egy adott dilemmában) semmiképpen nem
vezethetőek le elméletekből. Ugyanis akkor nem igényelnének
döntéseket, "csak" deduktív logikát.
2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és
milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a
kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban
szabályozni?
Határon túli magyar az, aki nem magyar állampolgár.
Így a külföldön tanuló diák nem az. Magyar pedig az,
aki magát tartja és akit a környezete annak tart. Ennek
eldöntésére legalkalmasabb - miképpen a magyar igazolvány
esetében - a határokon túli magyarok szervezetei: politikai
szervezetek, kulturálisak és némely egyházak.
Valószínűleg nehéz a "ki a magyar" problémájának
eldöntésére szigorú kritériumokat találni. Inkább irányelveket,
szempontokat érdemes rögzíteni: pl. a magyar nyelv ismerete,
magyar ősök, stb.
3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett
megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul
maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős
állampolgárság" eszközével?
A státustörvény kiherélt formájában valószínűleg semmire
sem adott megoldást, legfeljebb a Magyarországi kormányzó
pártok és figyelő közönségük lelkét és a költségvetést
nyugtatta meg. A határokon túli magyarok számára nyilvánvalóan
többletet jelentene a magyar állampolgárság, ugyanis
ha nem így lenne, akkor nem kérnék. Ebben a kérdésben
a magyarországi baloldal sokkal inkább aufklärista,
mint demokrata, amikor azt állítja, hogy jobban tudja
mi a jó a kisebbségi magyarok számára, mint maguk az
érintettek.
A magyar állampolgárság megadása a kisebbségi magyarok
számára segítené az utazásukat Magyarországra és Európába,
segítené a munkavállalásukat és tanulásokat. De e gyakorlati
kérdéseknél fontosabb, hogy hivatalosan ugyanolyan magyarnak
ismerné el őket, mint a Magyarországon élők.
4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság
kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek
közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális
intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?
Nem értem a kérdést. Miért nem lehetne összeegyeztetni
a magyar állampolgárság a helyi autonómiával, önálló
oktatási és egyéb intézményekkel? Bármely Magyarországon
- vagy Európában - élő kisebbségnél végtelen példája
van a kettős állampolgárságnak és az ilyen-olyan autonóm
intézményeknek. Az Egyesült Királyságban élő indiaiak,
pakisztániaiak vagy köztársasági írek ne tarthatnának
fenn kulturális intézményeket, iskolákat? Vagy a Magyarországon
élő kínaiak, stb?
5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar
kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?
Ha eltekintünk a lip service-től, és komolyan vesszük
magunkat, akkor be kell látnunk, hogy semmilyent. Mit
változott a felvidéki magyarok helyzete az elmúlt hat
hónapban? Ha egyszer Románia az EU tagja lesz, mit fog
változni kolozsvári magyarok helyzete? Ha pedig a kisebbségi
sors a Közép- és Kelet-Európában, amit ismerünk, és
az EU status quo (béke és nyugalom) párti, akkor vagy
a magyar állam igyekszik megvédeni a kisebbségeit, vagy
senki.
II. Demográfia és migráció
6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés
időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?
Nem világos számomra, hogy az időpontnak mi a jelentősége.
Az szerencsés, ha több kérdésben egyszerre van szavazás.
A föltett kérdés szemantikai és szintaktikai elemzését
nevetségesnek tartom. Ez az "ipar" akkor fog
felvirágozni, ha esetleg győz az Igen, és az ezt ellenző
kormányzat megpróbálja majd vagy negligálni az eredményt,
vagy ilyen nyelvi elemzésekkel szétverni és értelmetlenségét
bizonyítani. Mivel minden állítás vagy kérdés jelentése
teljesen lerombolható az elemzés segítségével, ezért
a megfogalmazás ez esetben kevéssé érdekes. A jelentést
kereső elemzéssel bármely állítást vagy kérdést értelmetlenné
lehet tenni, hiszen minden esetben könnyen eljutunk
olyan előfeltevésekhez, amelyek a kérdést vagy állítást
megfogalmazó számára evidensek és nem szorulnak bizonyításra,
míg mások számára nem azok. Ez alól - fájdalom - a tudomány
sem kivétel. De esetünkben politikai kérdésről és döntésről
van szó, ezért az elemzés - szeretjük vagy sem - a politikai
mezőben politikai szerepet fog ellátni és politikai
jelentést ölt magára. (Mint ez a kérdéssor és a válaszaim
is.)
A szavazók többsége sem ismeri a kérdést pontosan.
Sokkal fontosabb, hogy a kérdés jelentéshorizontja valami
olyasmit tartalmaz: ugyanolyan magyarok-e a kisebbségben
élők, mint a magyarországiak? Van-e köze a magyar államnak
a kisebbségbe szorult magyarokhoz?
7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország
és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan
csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar
kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen
megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok
Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni,
hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése
megálljon vagy legalábbis lassuljon?
Ebben igen pesszimista vagyok. Ennek a népnek már reszeltek.
A demográfiai helyzet csak a mentális és erkölcsi korrumpálódásának
számszerűsített megjelenése.
8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs
politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni
a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?
Nem ismerem sajnos a magyar állam jelenlegi migrációs
politikáját. De ha felületes ismereteim nem csalnak,
akkor cél a kisebbségi magyarok letelepedésének megnehezítése
és így - úgymond - az otthontartásuk. Ez badarság. A
mobilok zöme feltételezem így is elhagyja a szülőföldjét,
legfeljebb nem Magyarországra költözik.
9. A magyar kormány hogyan egyeztetheti össze a
klasszikus kisebbségvédelmi politikát az egyéni életpályák
mobilitási-migrációs igényeivel?
Nem világos számomra, hogy az egyéni mobilitási törekvésekkel
kapcsolatban bármilyen feladata is lenne bármely kormánynak.
Én például szeretnénk Kaliforniába költözni és sikeres
filmproducer lenni - van e téren bármi feladata bármely
kormánynak?
10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe
kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok?
Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai
jellegű migrációnak?
Mivel általában a fiatalok és jobban képzettek a mobilak,
ezért ha lenne is komolyabb etnikai migráció, akkor
Magyarországra vélhetően olyanok jönnének, akiknek a
képzésére nem kell költeni, és akik még nem szorulnak
rá az egészségügyi vagy nyugdíjrendszer használatára.
És vélhetően olyanok jönnének, akiket valamilyen munkahely
vonz. Ez esetben nem tartom valószínűnek, hogy a magyar
bevándorlás, ha nőne is a jelenlegihez képest, számottevő
terhet jelentene a költségvetés számára, hiszen inkább
járulékbefizetők és adófizetők lennének.
A "Mennyibe kerülnek?" kérdés feszegetése
- noha természetes a tömegdemokráciákban - igen veszélyes.
Pontosan azok, akik a szolidaritásra szorulnak vagy
arra szoktak hivatkozni - zömükben talán baloldaliak
- ébreszthetik fel e kérdéssel a középosztály önzését.
És akkor lesz itt nagy sírás-rívás.
11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények
nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?
Az útlevélen túl minden további támogatás a kisebbségi
magyarok igényein és a magyar állam lehetőségein múlik.
Ezek nyilván változnak idővel. Rögzítésük hosszú távra
értelmetlen lenne.
III. Politikai stratégiák és
jogi megoldások
12. A "kettős állampolgárság" körülötti
vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról,
és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?
A vita rólunk szól. És szerintem a "rólunk"
része a határokon túli magyarság is. Amikor róluk szól
a vita, akkor magunkról is vitázunk. Ezért természetesen
a vita belpolitikai kérdés is. Fontos-e a magyar nemzet,
az valami jó-e? (Gondolok itt a "Hogyan gondozd
magyarodat" és más magyarfób magyar nyelvű megnyilatkozásokra.
Tudjuk, nem tartja mindenki a magyar nemzet tagjának
magát, aki magyarul beszél. Lehet valamely kisebbség
tagja, de lehet olyan világpolgár is, aki azért internacionalista,
mert a világ bármely pontján rosszul érzi magát. Csak
más nyelvet képtelen volt tisztességesen megtanulni,
ezért itt maradt.) Ha jó és fontos, akkor van-e feladata
ezzel kapcsolatban a magyar államnak?
Ez pedig klasszikusan politikai kérdés. Az állam feladataira
vonatkozó bármely vita politikai vita. (Ezért ez a kérdéssor
hamis.)
13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva
- állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában.
Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?
Nem ismerem az idézett tanulmányt. De miért kellene?
Kis úr a magyar kérdésben talán szaktekintély?
A magyar kérdést - amit Önök idézőjelbe raktak - végig
gondolhatják olyanok, akik magukat magyaroknak gondolják,
és olyanok is, akik nem. Ez utóbbiak közt lehetnek olyanok,
akik szimpatizálnak a magyarokkal, és olyanok, akik
nem. Tisztázzuk először ezeket a nézőpontokat: ki milyen
nézőpontról szemléli a problémát és mik a céljaik. Ha
világbéke, a nemzetköziség és hasonlóak valaki célja,
akkor miért érdekelné a nemzet és főleg a magyar nemzet.
A következő kérdéseket ajánlom végig gondolni: Van-e
nemzet? És ha van, akkor van-e magyar nemzet? És ha
van, akkor a kisebbségiek a tagjai-e? És ha van magyar
nemzet, akkor ez ró-e feladatokat a magyar államra?
Ha a Kis-féle semleges állam híve valaki, akkor hiheti
a magyar nemzet létét és fontosságát, de ettől még tagadhatja,
hogy a magyar államnak ez ügyben több tennivalója volna,
mint a hutuk ügyében.
Azok szerint, akik azt állítják: nincs nemzet és nincs
magyar nemzet sem, vagy a magyar állam csak nevében
az, és nincsenek kötelességei a magyar nemzettel szemben,
akkor azt kellene megindokolniuk, hogy ezek után miért
is legyen bárki lojális ehhez az államhoz, intézményeihez
és törvényeihez.
Ami a jövőképet illeti, a közeljövőben a következő
óráim megtartása, aztán a Mikulás és a Karácsony, még
távolabb pedig Jézus földi királysága eljövetelét tudnám
említeni. Nekünk most vannak problémáink, most kell
megoldanunk őket. A jövőt pedig bízzuk a Gondviselésre.
14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal
(pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni
a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak
ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról"
szóló vitában?
Nem vagyok nemzetközi jogász, de mivel a kettős állampolgárság
intézmény elterjedt gyakorlat, nem valószínű, hogy a
világ meghökkenne.
A szomszéd, trianoni országok esetében valószínű lesznek
negatív reakciók BÁRMI is legyen a népszavazás eredménye.
De ez olyan, mintha vegetáriusoknak akarnánk valami
nagyon finom vadpörköltet eladni: nem lehet elég ízletes,
hogy ne találjanak benne hibát.
15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható
eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.
Nézetem szerint kétféle végeredmény lehetséges: 1,
nem megy el elég ember, és nem lesz érvényes a népszavazás.
2, elmennek, és meglesz a kellő számú igen szavazat.
Előbbi esetben megerősödik a kormányzat és pártjai,
esélyük nyílik a következő választás megnyerésére. Ezt
ők is így láthatják, részben ezért is kampányolnak a
nem mellett illetve az egész kérdés felvetése ellen,
és a népszavazás helyett más megoldásokat ígérve. A
jelen kérdések egy részét is e retorikai kampány részének
tekintem.
Második esetben az ellenzék erősödik meg, esélyük
nyílik a következő választás megnyerésére. Ezt ők is
így láthatják, részben ezért is kampányolnak az igen
mellett. A válaszaim részben ennek a részének tekinthetőek.
A határokon túli magyarok esetében más a helyzet.
Az első esetben növekedni fog az asszimilációjuk illetve
az elvándorlásuk harmadik országba. Ezt akarják az utódállamok
1920 óta és a velük együttműködők 1948 óta. Győznek.
A második esetben országonként más lehet a helyzet.
Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában, Szlovéniában
nem hiszem, hogy lényeges változások történnének. A
kérdésesebb Románia, Ukrajna és Szerbia. A következmények
beláthatatlanok, akár javulhat is és rosszabbodhat is
a magyarok és a többség kapcsolata.
16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság
késésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább
kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági
törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?
Sem kodifikátor, de még csak jogász sem lévén, e kérdésre
nem tudok válaszolni.
17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak
a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai
jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet
a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális
külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény
módosításával a "kettős állampolgárság" megadása
nélkül?
Ezek köztes megoldások, vagy a kérdés megkerülését
célozzák. A népszavazáson pedig egy egyszerű választ
lehet csak adni. A kérdés már fel van téve, az Önök
kérdései akkor lettek volna érdekesek, ha fél évvel
ezelött hangzanak el.
18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki
a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság
kedvezményes kitejesztése?
Nem hiszem, hogy a jól fejlett magyarfóbia növekedhetne
még. Ha igaz az az állítás, hogy az antiszemitizmus
létének nem feltétele zsidók jelenléte, hanem az valamilyen
szociálpszichológiai, társadalmi folyamatok terméke,
akkor hasonlóképpen a magyarfóbia is létezhet, akkor
is ha kisebbségi magyarok már alig vannak, illetve létezhet
akkor is, ha a magyar állam semmilyen módon nem vállal
közösséget a kisebbségi magyarokkal. Van, aki azt gondolja,
hogy a Kádár-korban jobb volt magyarnak lenni Romániában
vagy a Szovjetúnióban? Pedig akkor a magyar állam -
vagy az, amit akkoriban így neveztek - rettegett a szomszéd
népek érzékenységének bármilyen csekély megsértésétől
is. A legkevésbé sem kell törnünk a fejünk a magyarfóbok
érvelésén, mivel nem remélhetjük a meggyőzésüket. Sokkal
inkább a szövetségesek szerzése a fontos.
19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság
kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika
eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s
mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat
betetőzésének?
Azt hiszem a betetőzés valóban csak az ár(adás) esetében
értelmes kifejezés. Egy gyakorlatot nem látom be miként
lehetne "betetőzni". Utána nem lesz történelem,
nem lesznek problémáink és dilemmáink, amelyek döntést
igényelnek?
Bár nem vagyok a kisebbségpolitika szakértője, úgy
látom kívülről, hogy legalább két kisebbségpolitika
volt határokon túli magyarokkal kapcsolatosan: az egyik
a jobboldali, a másik a baloldali kormányoké volt. Az
előbbi támogató volt, az utóbbi a támogatásokat leépítő.
Az előbbi gondolkodásának fontos eleme volt, az utóbbi
számára nyűg és probléma. Ezért a mai álláspontokban
nincs semmi meglepő vagy újszerű.
Molnár Attila Károly |
