Válaszok

I. Elméleti keretek

1. A "kettős állampolgárság" kérdése több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti keretben elemezné a "kettős állampolgárság" körül kialakult vitát?

Véleményem az, hogy a feltett kérdés értelme szerint a viszony rendezett. Mivel az állampolgárság az adott állam (a Magyar Köztársaság) és polgárai viszonyára vonatkozik, és mivel a határon túli magyarság kifejezés nem a magyar állam polgáraira vonatkozik, így ebben a tekintetben nem szorul rendezésre. A "kettős állampolgárság" körül kialakult jelenlegi vitát politikai vitának tekintem, amely politikai és nem elméleti szempontokat vet fel.

Amúgy véleményem szerint nincs alkotmányozó vita, pusztán a szimbolikus politizálás terén való háború. Mint ahogy a Magyar Narancsban egy interjúban jeleztem, a kettős állampolgárság kérdése a magyar politikai közösség mikéntjét érinti, hogy vajon a közösség kiterjeszti-e a tagságot, nevezetesen a mostani népszavazási kezdeményezésben etnikai alapon. Ez szerintem egy egyoldalú kiterjesztés, amelynek semmiféle jogi alapja nincs. Más lenne a helyzet, ha általában, a bevándorás és állampolgárság megszerzésének kérdését kívánná rendezni a magyar társadalom. Erről azonban nincs szó.

2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban szabályozni?

A határon túli magyar fogalma nem politikai vagy jogi kategória, ilyen értelemben nem döntés kérdése, hogy ki tekinthető annak. Természetesen a határon túli magyar etnikai csoport tagjai önmagukat kategorizálhatják így, sőt a magyar társadalom is magáévá teheti ezt a kifejezést, de ez nem döntésen, hanem szubjektív választáson alapul. Ha egy ilyen önazonosításon alapuló csoport kialakul vagy létezik, számos tekintetben érdemes megvitatni a politikai közösség és a nyelvében, származásában, szokásaiban a politikai közösséghez tartozókhoz kapcsolódó másik csoport viszonyát. Jogszabályokban is lehet rögzíteni e kapcsolat számos elemét, például a támogatások elvét és módját, a kisebbségi társadalom megszervezésének legkülönfélébb aspektusaiban a politikai közösség hozzájárulásainak mikéntjét.

3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős állampolgárság" eszközével?

Mivel a státustörvény nem jelentett ezekre megoldást, a kérdés így nem értelmes. A státustörvénynek voltak pozitív következményei (bizonyos támogatások bővülése a kisebbségi identitás megőrzéséhez, lelki megerősítés), de még több negatív (különösen a kisebbségi magyar közösségek politikai megosztásában).

4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?

Nincs hozzá köze.

5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?

Hosszú távon a közös tagsággal a kérdés megoldódik. Addig a politikán múlik, hogy mennyiben aknázza ki a csatlakozás adta lehetőségeket. Ez ma még bizonytalan. A jelenlegi népszavazás viszont ennek ellenébe hat (nem szolgálja a kisebbségi közösségek társadalmi integrációját, a kisebbségi jogok bővülését, a többségi és kisebbségi csoportok közötti feszültségek csökkentését, az államok együttműködését a kisebbségek helyzetének javításában.)

II. Demográfia és migráció

6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?

Ezt nem tartom értelmesen megválaszolható kérdésnek.

7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni, hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése megálljon vagy legalábbis lassuljon?

Semmiképpen.

8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?

Véleményem szerint nincs átgondolt koncepció. A politika tűzoltás jellegű, illetve ki van szolgáltatva a magyarországi belpolitikai csatározásoknak. Az eljárások súlyosan sértik a bevándorolni szándékozók emberi méltóságát és jogait.

9. A magyar kormány hogyan egyeztetheti össze a klasszikus kisebbségvédelmi politikát az egyéni életpályák mobilitási-migrációs igényeivel?

Ilyen mélységet ne várjunk el a kormányzati adminisztrációtól.

10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok? Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai jellegű migrációnak?

Lehet és kell mérlegelni, de nincs mi alapján mérlegelni, mert nem paraméterezhetők a következmények.

11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?

III. Politikai stratégiák és jogi megoldások

12. A "kettős állampolgráság" körülötti vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról, és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?

Csupán belpolitikai kérdés

13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva - állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában. Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?

Ez komolyabb elmélyülést és részletesebb választ igényelne.

14. Milyen nemzetközi visszhanggal, dokumentumokkal (pl. az 1997-es ET állampolgársági egyezmény) kell számolni a magyar állampolgárság kiterjesztésekor? Mennyire relevánsak ezek a jelenlegi "kettős állampolgárságról" szóló vitában?

Ki tudja.

15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.

Nem látok a jövőbe.

16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság késésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?

Semmiféle állampolgári jogi változást nem tartok szükségesnek.

17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény módosításával a "kettős állampolgárság" megadása nélkül?

Elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartok bárminemű megkülönböztetést állampolgár és állampolgár között.

18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság kedvezményes kiterjesztése?

Nem látok a jövőbe. Csak azt tudom, hogy én hogyan reagálnék a helyükben, és az nem túl biztató.

19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat betetőzésének?

Szerintem drámai fordulat, és súlyosabb tévedésnek tartom mint a trianoni döntést. Ez ugyanis a mi akaratunkat fogja megjeleníteni.

Örkény Antal