Válaszok

I. Elméleti keretek

1. A "kettős állampolgárság" kérdése több elméleti keretben megközelíthető. Az állampolgárság egy adott állam és adott egyén közötti jogviszonyt fejez ki. Magyarország és a határon túli magyarság közötti viszony mindezidáig rendezetlen. Ön milyen elméleti keretben elemezné a "kettős állampolgárság" körül kialakult vitát?

Az állampolgárság az állam és az egyén közötti jogviszonyt jelent. E jogviszony tárgya, a vonatkozó jogok és kötelességek rendszere a belső jog szabályozási körébe tartoznak, azaz nem tekinthető nemzetközi jogi problémának. A Nemzetközi Bíróság még 1955-ben rögzítette a Nottebohm ügyben, hogy minden állam szuverén joggal rendelkezik annak eldöntésében, hogy az állampolgárságot miként lehet megszerezni, elveszteni. Természetesen ez csak az állampolgárság megszerzésének tradicionális eseteire vonatkozhat, azaz az egyéni kérelmezés eseteire. Az állampolgárság kollektív megszerzésének és egyoldalú, egyéni kérelem nélküli kiterjesztésének esetei, mint ahogyan a jelenlegi hazai elképzelésekről van szó, már felvethetnek nemzetközi jogi kérdéseket is, mivel az ilyen egyoldalú állami döntés hatása külföldön is jelentkezik, egy külföldi állam lakosságának a jogi viszonyát, helyzetét változtatja meg. Mint ismeretes a lakosság az állam egyik alapvető ismérve, felmerül a kérdés, atekintetben, ha egy állam megkísérli egyoldalúan megfosztani egy másik államot a lakosságától, nem minősül-e barátságtalan intézkedésnek vagy valami másnak ezen utóbbi állammal szemben? Azaz az állampolgárság megszerzésének ilyen eseteiben az érintett államok kötelesek tárgyalások révén rendezni a problémát, ellenkező esetben, különösen ha az érintett állam kifogásolja az ilyen egyoldalú döntést, annak komoly, előre meg nem jósolható következményei lehetnek. Így például, bármely érintett állam, amely állam polgáraira megtörténik azt állampolgárság kollektív kiterjesztése, igen érzékeny válaszintézkedéseket hozhat belső jogalkotási aktusok által: jogszabályban mondhatja ki, hogy a külföldi állampolgársággal rendelkező személyek elveszítik a hazai (pl. román, szlovák) állampolgárságukat és az ezen utóbbihoz kapcsolódó kedvezményeket. S ezzel is megkönnyítheti az érintett személyek távozásra bírását az országból

2. Ki tekinthető határon túli magyarnak? Ki és milyen kritériumok alapján jogosult dönteni erről a kérdésről? Mennyire szabad, és hogyan lehet ezt jogszabályban szabályozni?

Ez egy igen bonyolult kérdés, amelyre megfelelő választ csak az érintett személy adhat. Sem az anyaország, sem az érintett személyek kollektív szervezetei (romániai, ukrán, szlovák magyarságot képviselő szervezetek) objektív és kielégítő döntést nem hozhatnak Központilag, az egyén részvétele nélkül meghatározott kritériumok sok esetben igazságtalan és alaptalan megkülönböztetés forrásává válhatnak.

3. A határon túli magyarok milyen problémáira jelentett megoldást a státustörvény és mire nem? A megoldatlanul maradt kérdések közül, melyek kezelhetőek a "kettős állampolgárság" eszközével?

A státustörvény az alapvető problémára, nevezetesen: a határon túli magyar kisebbségeknek az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartása a schengeni egyezmények életbeléptetését követően , nem ad megoldást. Tulajdonképpen ez váltotta ki az un. kettős állampolgárság szindrómát. E kapcsolattartás akadálymentes biztosításáról nem a bizonytalan és kiszámíthatatlan következményekkel járó kettős állampolgárság intézményesítése, hanem az EU-hoz való csatlakozásunk feltételeinek pontosabb egyeztetése révén kellett volna gondoskodni. A kettős állampolgárságnak (a külföldön élő magyaroknak magyar útlevéllel történő ellátása)-amennyiben ezt az útlevelet nem a magyarországi letelepedéshez, hanem az egyéb EU-os országokba való bevándorlás céljából veszik igénybe, éspedig tömegesen- esetleg olyan következménye is előállhat, hogy a magyarokkal szemben(minden magyar vonatkozásában) vizumkényszert lesznek kénytelenek bevezetni az EU egyéb államai.

4. Mennyiben összeegyeztethető a magyar állampolgárság kiterjesztése a különböző magyar regionális kisebbségek közösségépítő törekvéseivel (önálló oktatási, kulturális intézményrendszer, kulturális, regionális autonómia)?

Szerintem az állampolgárság kiterjesztése nincs közvetlen összefüggésben a magyar kisebbségek közösségépítő törekvéseivel. Nem akadályozza és nem mozdítja elő azokat.

5. Milyen új perspektívákat kínál a magyar-magyar kapcsolatokban az európai integráció, az EU bővítése?

Különösebb előnyökre nem igen lehet számítani, eltekintve azoktól az esetektől, amikor mind Magyarország, mind a magyar kisebbségekkel rendelkező szomszédos országok az EU tagjává válnak.

II. Demográfia és migráció

6. Miként ítéli meg a népszavazási kezdeményezés időzítését és a népszavazásra föltett kérdés megfogalmazását?

Nem csak a népszavazás időzítése, de kiírása is, azaz kezdeményezése elhibázott lépésnek tűnik. Nem lenne szabad népszavazást tartani egy olyan kérdésről, amelynek eldöntéséhez nincsenek megfelelő, megbízható információk. Nem világosak a következményei sem az igen, sem a nem szavazásnak. Bármilyen eredménye is lesz a népszavazásnak, az csak tovább fogja növelni a zavart és bizonytalanságot.

7. A demográfiai adatok tanúsága szerint Magyarország és a magyar kisebbségi közösségek népessége folyamatosan csökken. Erre a kérdésre a magyar államnak és a magyar kisebbségek politikai reprezentációjának valamilyen megoldást kell találnia. Lehet-e a határon túli magyarok Magyarországra telepedésével ezt a kérdést úgy kezelni, hogy a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű népesség csökkenése megálljon vagy legalábbis lassuljon?

Igen, a magyar kisebbségek bevándorlásának ösztönzése megoldást jelenthet a hazai demográfiai probléma kezelésére. Éspedig a legjobb megoldást jelenti, mivel a hazai lakossággal azonos kultúrájú lakosság integrálásáról van szó, ami révén el lehet kerülni az un. multikulturális társadalmak által megtapasztalt problémákat. Bár egy ilyen politikának lehetnek káros következményei is, jelentősen meggyengítheti a magyar kisebbségeket a szomszédos országokban

8. Hogyan ítéli meg Magyarország jelenlegi migrációs politikáját? Milyen alapelveket kell figyelembe venni a magyar kormánynak az aktív migrációs politika kialakításakor?

Jelenleg nem világos, hogy ebben a migrációs politikában milyen szerepet szánnak a magyar kisebbségeknek (ez stratégiai kérdés), s az sem világos, hogy készültek-e reprezentatív felmérések arról, hogy a magyar kisebbségek anyaországbeli letelepedésének ösztönzése révén meg lehet-e oldani a hazai demográfiai problémát? Ha nem, akkor milyen egyéb népességekre vonatkozó migrációt célszerű ösztönözni?

9. A magyar kormány hogyan egyeztetheti össze a klasszikus kisebbségvédelmi politikát az egyéni életpályák mobilitási-migrációs igényeivel?

Nem világos, mivel a migrációs politika statégiai kérdései nem eldöntöttek.

10. Lehet-e, kell-e mérlegelni, "mennyibe kerülnek" Magyarországnak a határon túli magyarok? Milyen gazdasági következményei lehetnek az etnikai jellegű migrációnak?

Célszerű lenne, de a jelenlegi nyilvántartások alapján lehetetlen pontos választ adni.

11. Az eddigi támogatáspolitika és a kedvezmények nyújtása mellett milyen új eszközökre lenne még szükség?

A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK RADIKÁLIS FEJLESZTÉSÉRE.

III. Politikai stratégiák és jogi megoldások

12. A "kettős állampolgráság" körülötti vita mennyiben szól a határokon kívül élő magyarokról, és mennyiben vált belpolitikai kérdéssé?

A KISEBBSÉGI KÉRDÉS MODERN FEJLŐDÉSI SZAKASZBAN A KEZDETEKTŐL FOGVA MINDIG IS BELPOLITIKAI KÉRDÉS VOLT, S A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ JELENLEGI VITA IS AZZÁ VÁLT.

13. A "magyar kérdés" nincs végiggondolva - állítja Kis János a Túl a nemzetállamon című tanulmányában. Milyen jövőképekben lehet gondolkodni?

A TANULMÁNY KÖVETKEZTETÉSEIVEL EGYET LEHET ÉRTENI

15. Kérjük fejtse ki véleményét a népszavazás várható eredményéről. Elemezze az alternatívák következményeit.

Érvénytelen lesz és a nem szavazatok fognak dominálni. A következményekről ld. a 6. pontban adott választ.

16. Milyen jogi megoldás volna az állampolgárság késésében a leghatékonyabb és a külhoni igényeket leginkább kielégítő? Elégségesnek tartja-e a jelenlegi állampolgársági törvény módosítását vagy más jogi megoldások is felmerülhetnek?

Igen, a jelenlegi állampolgársági törvény módosítása elégségesnek tűnik. Továbbá fel kell vetni a magyar igényeket a schengeni egyezményhez való csatlakozás során

17. Ön szerint lehetséges-e a magyar állampolgárságnak a lakóhely szerinti korlátozott megadása például politikai jogok nélkül? Lehetséges-e illetve milyen módon lehet a kettős állampolgárok jogait korlátozni? Egy speciális külhoni jogállás létrehozása elképzelhető-e a státustörvény módosításával a "kettős állampolgárság" megadása nélkül?

Amennyire lehetséges el kell kerülni az állampolgárok közötti különbségtételt, nem lehetnek első és másod rendű állampolgárok. Érvényesíteni kell a diszkrimináció tilalma elvét.

18. Véleménye szerint milyen reakciókat vált ki a környező országok politikai elitjében a magyar állampolgárság kedvezményes kitejesztése?

Nem lehet előre megjósolni.

19. Mennyiben jelent szakítást a magyar állampolgárság kiterjesztése az eddigi magyar kisebbség-, illetve nemzetpolitika eddigi gyakorlatával, alapelveivel kapcsolatosan, s mennyiben tekinthető az 1989 óta kialakult gyakorlat betetőzésének?

Egy lényeges újításról van szó, és valóban az 1989-ben elkezdődött folyamat következményéről beszélhetünk, betetőzéséről nem, mivel nem világos, az autonómia kérdése milyen irányba fog fejlődni.

Masenkó-Mavi Viktor