publicisztika

Bauer Tamás

A magyarokért

Azt kérdezi Almássy Kornél (Kiért aggódik Bauer Tamás?, január 29.), hogy kikért aggódom. A válasz egyszerű: a magyarokért. Kiváltképp azokért, akik a szomszéd országokban élnek. Aggodalmam forrása a magyar jobboldal politikája: azok az újabb és újabb ötletek - státustörvény, kettős állampolgárság, etnikai alapú területi autonómia -, amelyek a jobboldali szavazótábor mozgósítását, valamint a magyar kisebbségek és a többségi népesség közötti feszültség fenntartását szolgálják, és nem a kisebbségi magyarok érdekeit. Aggodalmammal - úgy tűnik - nem is állok egyedül. A sokak között, akiket az ilyesmi aggaszt, az egyik Markó Béla, az RMDSZ elnöke, akinek egyidejűleg két hetilapban is megjelent jelentős dolgozatát Almássy Kornél hozzászólásának megírásakor még nem olvashatta, most azonban elgondolkodhat rajta, ha már az én cikkemen nem hajlandó.

Almássy az MDF álláspontjaként kijelenti: a határon túli magyar közösségek "integrációja és emancipációja" a többségi társadalmakba, illetve e magyar közösségek megmaradása magyarként a határon túli területeken "együttesen és teljeskörűen aligha valósulhat meg a szomszédos államokban". Ő ezért az integrációról, a magyar kisebbségnek az adott állam társadalmába való beilleszkedéséről kész lemondani. Álláspontja kétségtelenül ellentétes az enyémmel: a cél szerintem éppen a kettő együtt. Ha Almássy elolvasta Markó Béla cikkét, észre kell vennie, hogy "a szülőföldön való boldogulás" mint elérendő cél éppen a megmaradás és integráció együttesét jelenti.

Almássy és az MDF szerint "sikeres és reális megoldást a tényleges kedvezményeket nyújtó és működő kedvezménytörvény, az elcsatolt területeken a magyarok számára biztosított területi és kulturális autonómia és a kettős állampolgárság hármas egysége jelenthet". Mit mond ezzel szemben Markó Béla? "A kettős állampolgárságba belelkesülőket is szkeptikusan figyelem: mi lesz? Lesz egy tízmilliós Magyarország földből és vízből, és lesz egy tizenötmilliós (?) nemzetállam húsból és vérből? Dúl a nagyotmondás határon innen és túl. Folyik a licitálás: ki talál ki szebbet, jobbat a magyar nemzet azonnali újraegyesítésére. Működik az ötletbörze." Markó a Teleki László Intézetben a cikkről rendezett vitán, majd a rádióban és televíziókban nyilatkozva még egyértelműbbé tette álláspontját. Az ATV január 19-i adásából idézem: "Hajlamosak vagyunk különböző célokat felkapni, vitázni róluk, azután elejteni őket: kettős állampolgárság, státustörvény, egymás mellett párhuzamosan futtatjuk például azt, hogy autonómia, kettős állampolgárság. Mindkettő fontos cél, de nekem az a véleményem, hogy ez a kettő például ellentmond egymásnak, és nem igazán tisztázzuk azt, hogy ez a szülőföldön való boldoguláshoz mennyiben járul hozzá. ... Egyértelmű kellene hogy legyen mindenki számára, hogy ezeket a közösségeket ott a szülőföldjükön meg kellene tartani. Vagyis nem szabad a kitelepülést támogatni, nem szabad olyan megoldásokat támogatni, amelyek a kitelepülést gyorsítják." A riporter kérdésére: "A kettős állampolgárság gyorsítaná ezt a folyamatot?" a válasz: "Hát vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy gyorsítaná."

Több cikkemben is elvi, jogi alapon elleneztem, hogy a kisebbségi magyarok és a magyar állam közötti személyre szóló jogi kapcsolatot teremtsenek. Markó sokkal keményebb, gyakorlati érveléssel él: szerinte a kettős állampolgárság felgyorsítja az áttelepülést Magyarországra. Tegyük hozzá: az áttelepülésben óhatatlanul az értelmiségi és vállalkozói elit jár az élen, a kisebbségi társadalom valósággal lefejeződik, a saját értelmiség elvesztése minden másnál jobban veszélyezteti a nemzeti önazonosság megőrzését a kisebbségi létben. Azt javaslom Almássy Kornélnak: higgyen Markó Bélának.Javaslom neki továbbá: ha én törvényhelyekre hivatkozva bizonyítom, hogy Németországban nem adnak etnikai alapon második állampolgárságot a külföldön élő németeknek, akkor nem érdemes fenntartania egy bizonyítatlan álláspontot. Ha én az ország társadalmába való beilleszkedést és felemelkedést a magyar önazonosság megőrzésével együtt tartom célnak, akkor ne fogja rám azt, hogy beolvadást és önfeladást kívánok. Hamis vita helyett keressünk valódi megoldást, ahogyan azt Markó Béla javasolja.

Bauer Tamás
közgazdász, volt országgyűlési képviselő (SZDSZ)

Népszabadság, 2004. február 3.

vissza | fel

főoldal | honlaptérkép | impresszum | kapcsolat