Bauer
Tamás
A magyarokért
Azt kérdezi Almássy Kornél (Kiért
aggódik Bauer Tamás?, január 29.), hogy kikért aggódom.
A válasz egyszerű: a magyarokért. Kiváltképp azokért,
akik a szomszéd országokban élnek. Aggodalmam forrása
a magyar jobboldal politikája: azok az újabb és újabb
ötletek - státustörvény, kettős állampolgárság, etnikai
alapú területi autonómia -, amelyek a jobboldali szavazótábor
mozgósítását, valamint a magyar kisebbségek és a többségi
népesség közötti feszültség fenntartását szolgálják,
és nem a kisebbségi magyarok érdekeit. Aggodalmammal
- úgy tűnik - nem is állok egyedül. A sokak között,
akiket az ilyesmi aggaszt, az egyik Markó Béla, az RMDSZ
elnöke, akinek egyidejűleg két hetilapban is megjelent
jelentős dolgozatát Almássy Kornél hozzászólásának megírásakor
még nem olvashatta, most azonban elgondolkodhat rajta,
ha már az én cikkemen nem hajlandó.
Almássy az MDF álláspontjaként kijelenti: a határon
túli magyar közösségek "integrációja és emancipációja"
a többségi társadalmakba, illetve e magyar közösségek
megmaradása magyarként a határon túli területeken "együttesen
és teljeskörűen aligha valósulhat meg a szomszédos államokban".
Ő ezért az integrációról, a magyar kisebbségnek az adott
állam társadalmába való beilleszkedéséről kész lemondani.
Álláspontja kétségtelenül ellentétes az enyémmel: a
cél szerintem éppen a kettő együtt. Ha Almássy elolvasta
Markó Béla cikkét, észre kell vennie, hogy "a szülőföldön
való boldogulás" mint elérendő cél éppen a megmaradás
és integráció együttesét jelenti.
Almássy és az MDF szerint "sikeres és reális megoldást
a tényleges kedvezményeket nyújtó és működő kedvezménytörvény,
az elcsatolt területeken a magyarok számára biztosított
területi és kulturális autonómia és a kettős állampolgárság
hármas egysége jelenthet". Mit mond ezzel szemben
Markó Béla? "A kettős állampolgárságba belelkesülőket
is szkeptikusan figyelem: mi lesz? Lesz egy tízmilliós
Magyarország földből és vízből, és lesz egy tizenötmilliós
(?) nemzetállam húsból és vérből? Dúl a nagyotmondás
határon innen és túl. Folyik a licitálás: ki talál ki
szebbet, jobbat a magyar nemzet azonnali újraegyesítésére.
Működik az ötletbörze." Markó a Teleki László Intézetben
a cikkről rendezett vitán, majd a rádióban és televíziókban
nyilatkozva még egyértelműbbé tette álláspontját. Az
ATV január 19-i adásából idézem: "Hajlamosak vagyunk
különböző célokat felkapni, vitázni róluk, azután elejteni
őket: kettős állampolgárság, státustörvény, egymás mellett
párhuzamosan futtatjuk például azt, hogy autonómia,
kettős állampolgárság. Mindkettő fontos cél, de nekem
az a véleményem, hogy ez a kettő például ellentmond
egymásnak, és nem igazán tisztázzuk azt, hogy ez a szülőföldön
való boldoguláshoz mennyiben járul hozzá. ... Egyértelmű
kellene hogy legyen mindenki számára, hogy ezeket a
közösségeket ott a szülőföldjükön meg kellene tartani.
Vagyis nem szabad a kitelepülést támogatni, nem szabad
olyan megoldásokat támogatni, amelyek a kitelepülést
gyorsítják." A riporter kérdésére: "A kettős
állampolgárság gyorsítaná ezt a folyamatot?" a
válasz: "Hát vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják,
hogy gyorsítaná."
Több cikkemben is elvi, jogi alapon elleneztem, hogy
a kisebbségi magyarok és a magyar állam közötti személyre
szóló jogi kapcsolatot teremtsenek. Markó sokkal keményebb,
gyakorlati érveléssel él: szerinte a kettős állampolgárság
felgyorsítja az áttelepülést Magyarországra. Tegyük
hozzá: az áttelepülésben óhatatlanul az értelmiségi
és vállalkozói elit jár az élen, a kisebbségi társadalom
valósággal lefejeződik, a saját értelmiség elvesztése
minden másnál jobban veszélyezteti a nemzeti önazonosság
megőrzését a kisebbségi létben. Azt javaslom Almássy
Kornélnak: higgyen Markó Bélának.Javaslom neki továbbá:
ha én törvényhelyekre hivatkozva bizonyítom, hogy Németországban
nem adnak etnikai alapon második állampolgárságot a
külföldön élő németeknek, akkor nem érdemes fenntartania
egy bizonyítatlan álláspontot. Ha én az ország társadalmába
való beilleszkedést és felemelkedést a magyar önazonosság
megőrzésével együtt tartom célnak, akkor ne fogja rám
azt, hogy beolvadást és önfeladást kívánok. Hamis vita
helyett keressünk valódi megoldást, ahogyan azt Markó
Béla javasolja.
Bauer Tamás
közgazdász, volt országgyűlési képviselő (SZDSZ)
Népszabadság, 2004. február 3.
|