Kettős állampolgárság és a magyar gazdaság

A kereskedelmi és iparkamarák - tagságukon keresztül - tömörítik és képviselik a magyar gazdaság valamennyi vállalkozói csoportját. Mivel a kettős állampolgárság bevezetése elsődlegesen nemzetpolitikai és csak részben gazdasági kérdés, a kamarák nem kívánnak sem az "igen", sem a "nem" mellett véleményt nyilvánítani. A népszavazás nem előkészített, hatásairól, várható következményeiről sem a közvéleményt, sem a vállalkozókat nem tájékoztatták megfelelően, kiírását nem előzték meg felmérések, elemzések.

A népszavazás nem előkészített, hatásairól, várható következményeiről sem a közvéleményt, sem a vállalkozókat nem tájékoztatták megfelelően, kiírását nem előzték meg felmérések, elemzések. Teljességgel bizonytalan és előre láthatatlan az Országgyűlés és a Kormány által később, a szavazás után kialakítandó szabályozási környezet, miként azok az emocionális elemek is, melyek a döntést követik. Komoly veszélyeket rejt magában az a körülmény, hogy a vállalkozói társadalom tagjai állampolgárként egy nem kellően előkészített kérdésről lelkiismeretük alapján, hiányos információkra alapozva kénytelenek dönteni.

A kamarai tagok részéről számtalan jelzés érkezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához arra vonatkozóan, hogy hozza nyilvánosságra az esetlegesen bevezetésre kerülő kettős állampolgárság várható hatásairól készített számításait. A tagok jogos elvárásai alapján ezt megtesszük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a meghatározó feltételek ismerete nélkül a számok nagyon sok hipotézist tartalmaznak. Tanulmányunk a mai szabályozó rendszerre alapul, feltételezéseinket a lehető legnagyobb gonddal s legnagyobb objektivitással állítottuk fel. Elemzésünk elsődleges célja az alapvető gazdasági és költségvetési tendenciák, az irányok felvázolása.

A fejlett piacgazdaságok példája azt mutatja, hogy a globalizálódás, a gazdasági fejlettség velejárója a fő termelési tényező, a munkaerő mobilitása, a más országokban való munkavállalás.

Európai Uniós felzárkózásunk alapfeltétele a GDP minél gyorsabb, minél hatékonyabb növelése, ami kizárólag versenyképességünk helyreállításával érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzett, költségeiben is versenyképes munkaerő.

Magyarország is elérte azt a stádiumot, amikor két vetületben is munkaerőgondjai vannak, egyrészt a strukturális munkaerőhiány, másrészt az ezzel szorosan összefüggő területi eloszlás miatt. Az MKIK évek óta figyelmeztet arra, hogy az alacsony aktivitási ráta, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a gazdaság igényei között alig javul az összhang, a szakképzett, minőségi munkaerő hiánya fékezi a gazdaság növekedését. Ezért a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, Szerencsés helyzetben van a magyar gazdaság, hogy e munkaerőhiányt nem idegen nyelvű és kultúrájú munkavállalókkal kell pótolnia. Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a kettős állampolgársággal a bevándorlás nem szakmai, képzettségi, hanem attól független nemzetiségi szempontok alapján nyitja meg a bevándorlás és a letelepedés kapuit.

Legfontosabb megállapításaink a vállalkozók szempontjából a követezőek:

• Makrogazdasági összefüggésekben a kettős állampolgárság esetleges bevezetése egyik oldalról növelheti
  • az államháztartás bevételeit
  • a munkaerő-piaci kínálatot
  • a legális foglalkoztatást
  • egyes ágazatok túlélési esélyeit
  • a magyar gazdaság versenyképességét
  • a GDP növekedését.
• A kettős állampolgárság bevezetése egyúttal növelheti
  • az államháztartás kiadásait
  • a munkanélküliséget
  • a kiadások növekedése esetén az állami elvonást, így az adókat
• Továbbá
  • csökkentheti a bérnövekedési dinamikát
  • nem kiszámítható terhet jelenthet a magyar egészségügy és szociális ellátó rendszerre
  • előre nem látható hatással lehet a fogyasztás és beruházás szerkezetére
• Az előnyök és a hátrányok számbavétele és összehasonlítása a rendelkezésre álló ismeretek alapján nagy kockázatot rejt, és az egyenleg kellő pontossággal ma nem kalkulálható.
• A gazdasági és társadalmi folyamatok időben elhúzódottan, több esztendő alatt, fokozatosan jelennek meg.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megítélése szerint higgadtan, a valós problémákra összpontosítva meg lehet, és meg is kell találni a megfelelő kompromisszumokat annak érdekében, hogy a társadalmi, politikai és gazdasági célok összehangolhatóak és elérhetőek legyenek.

Budapest, 2004. november 29.

Forrás: http://www.pbkik.hu/showcikk.php?txt_cikkid=2049&txt_cegid=1