Avedikian Viktória – Krajcsír Piroska: Magyarországi örmények. Budapest, Körtánc Alapítvány,1998.
Bernád Rita – Kovács Bálint, A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár: repertórium, Budapest – Gyulafehérvár – Leipzig, ELTE Egyetemi Levéltár, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Leipziger Universitatsverlag, 2011.
Bona Gábor, Az 1848/49-es szabadságharc örmény hősei, Budapest, Országos Örmény Önkormányzat, 1995.
Documenta Concilii Florentini de Unione Orientalum II. De Unione Armenorum, szerk. Hoffman, Gregor, Romae, 1935.
Drost-Abgarjan, Armenuhi – Kovács Bálint – Martí Tibor, Catalogue of the Armenian Library in Elisabethopolis, Leipzig – Eger, 2011. (Armenian Cultural Heritage in the Carpathian Basin. Első kötet.)
Gazdovits Miklós, Az erdélyi örmények története, Kolozsvár, 2006.
Hermann Antal, Magyar örmények, Vác, 1910.
Hovhannesian Eghia, A hazai örmények a Nemzet szolgálatában, Gödöllő, 1940.
Hovhannesian Eghia, Armenia népe, Gödöllő, 1934.
Korbuly Domokos, Az örmény kérdés a magyar közvéleményben, Budapest, 1942.
Lukácsy, Christophorus, Historia Armenorum Transsilvaniae a primordiis usque nostram memoriam e fontibus authenticis et documentis antea ineditis elaborata, Viennae, Congregationis Mechitaristicae, 1859.
Lukácsy, Kristóf, Adalékok az erdélyi örmények történetéhez, Kolozsvár, 1867.
Lukácsy, Kristóf, Emlékezetek az erdélyi örmények mult életéből, melyeket az örmények apostola világosító szent Gergely ünnepén a szamosújvári örmény szertartású templomban mondott egyházi beszédben előadott. Bécs, 1859.
Merza Gyula, A hazai örménység jövője, Kolozsvár, 1896.
Hay-hungarakan patmakan ew mšakuyt’ayin kaperi patmut’yunic’ [Az örmény-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok történetéből], szerk. Barxudaryan, Vladimir – Vörös Antal, Erewan, 1983.
Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet, 2006.
Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet, 2007.
Puskás Attila, Az erdélyi örmények nyomában, Gyergyószentmiklós, Mark House, 2006.
Száva Tibor Sándor, Erdélyi magyarörmények az I. világháborúban, Csíkszereda, Alutus, 2005.
Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013.
I. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok, levéltári ismertetők és kiadott forrásdokumentumok:
Ávedik Félix: A magyar örménység múltja és történeti jelentősége = Az örmények, szerk. Ávedik Félix – Hermann Antal – Hovhannesian Eghia. Budapest, Magyarországi Örmények Egyesülete, 1921. 7-25.
Ávedik Lukács, Adatok az erzsébetvárosi levéltárból, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), X, 309-313.
Ávedik Lukács, Az örmények honfiúsítása, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 5 (1891), V-VI, 146-149, 185-190.
Ávedik Lukács, Történeti okiratok az erzsébetvárosi levéltárból. I., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), XII, 367-374.
Ávedik Lukács, Történeti okiratok az erzsébetvárosi levéltárból. II., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), II, 57-58.
Ávedik Lukács, Történeti okiratok az erzsébetvárosi levéltárból. III., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), III, 87-89.
Ávedik Lukács, Történeti okiratok az erzsébetvárosi levéltárból. IV., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), V-VI, 152-156, 183-186.
Ávedik Lukács, Történeti okiratok az erzsébetvárosi levéltárból. V., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), XI-XII, 358-361, 393-395.
Bányai Elemér, A M. Nemzeti Múzeum örmény vonatkozású kéziratai, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 20 (1906), IX, 280-282.
Bányai Elemér, Adatok a szamosújvári és a hazai örmények történetéhez, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 19 (1905), I-II, 20-28, 50-54.
Bárány János, Adatok az erdélyi örmények történetéhez, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), IX, 275-276.
Ifj. Bertényi Iván, Örmény származású politikusok a dualizmus kori Magyarországon = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 85-103.
Egyed Ákos, Az örmény kérdés az 1790-1791-es erdélyi országgyűlésen, Világtörténet, 17 (1995), Ősz-tél, 19-22.
Érdújhelyi Menyhért, Az örmények = É. M., Újvidék története, Újvidék, 1894.
Fogolyán Vilmos András, Örmény kódexek az Országos Széchényi Könyvtárban, Magyar Könyvszemle, 67 (1943), I, 16-23.
Gopcsa László, A magyarországi örményekről, Erdélyi Múzeum, 12 (1895), VII, 375-382.
Gopcsa László, Az örmény Communitas panasza 1747-ben: Az „Armenia” történelmi okmánytárához, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), VI, 182-185.
Gopcsa László, Az örmények Európában és különösen Austria-Magyarországon, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 1 (1887), III-V, 86-90, 153-156.
Govrik Gergely, A magyar-örmények I-II., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), IV-VI, 121-123, 179-182.
Hermann Antal, Örmények a Szilágyságban, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 19 (1905), IX, 280-282.
J. Újváry Zsuzsanna, Örmények és más etnikumok Goedri János brassói magyar evangélikus lelkész szemével = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 47-57.
Kerekes Dóra, Örmények a Haditanács szolgálatában = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 58-76.
K’olanĵian, Suren, Geŗla hayak’ałak’ ew nra hayeren jeragreri žołovacun [Gerla örmény város és örmény nyelvű kéziratgyűjteménye], Banber Matenadarani, 6 (1962), II, 499-531.
K’olanĵian, Suren, Hayeri masnakc’utyuně hakat’urk’akan ligayi stełcman ew Hungariayi azatagrman gorcum (XVII d.) [Az örmények részvétele a törökellenes liga létrehozásában és Magyarország felszabadításában] = Hay-hungarakan patmakan ew mšakuyt’ayin kaperi patmut’yunic’, szerk. Barxudaryan, Vladimir – Vörös Antal, Erewan, 1983. 105-127.
K’olanĵian, Suren, Les Arméniens en Transylvanie en Xe-XVIIIe siècle, Revue des études arméniennes, 4 (1967), 355-376.
Korbuly Domokos, Örmény magyarok, Élet és Tudomány, 25 (1970), IV, 147-150.
Korbuly Domokos, Örmény származású honvédek a szabadságharcban, Műhely: kulturális folyóirat, 12 (1989), I, 17-24.
Kovács Bálint, Az erdélyi örmények interregionális kulturális kapcsolatai a 17-18. században = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 30-46.
Kovács Bálint, Az erzsébetvárosi örmény könyvtár, Erdélyi Múzeum, 74 (2012), II, 68-89.
Kovács Bálint, Eddig ismeretlen erdélyi örmény kéziratok a Vatikáni Könyvtárban, Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, 10 (2006), CIX, 10-12.
Kovács Bálint, "Haykakan spjurk." Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében a 17-19. században = Folyamatok és léthelyzetek – kisebbségek Romániában, szerk. Jakab Albert Zsolt – Peti Lehel, Kolozsvár, 2009. 21-40.
Kránitz Péter Pál, Az új otthon: örmény menekültek Magyarországon az örmény népirtás után = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 104-108.
Mály István, Örmények Magyarországban a XIV. és XV-ik században, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 16 (1902), X, 293-295.
Molnár Antal, Bzensky Rudolf jezsuita történetíró és az erdélyi örmények = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet, 2007. 18-29.
Molnár Antal, Örmények Buda visszafoglalásánál, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 1 (1887), I, 3-8.
Nagy Kornél, Vardan Hunanean lwówi örmény unitált érsek levele 1686-ból a lengyelországi és erdélyi örményekről, Századok, 140 (2006), IV, 1007-1009.
Pál Judit, Az erdélyi örmények a betelepedéstől a beilleszkedésig = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 9-16.
Pál Judit, Örmények Erdélyben a 18-19. században = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006. 27-38.
Poósz Lóránd, Az örmény népirtásról és erdélyi visszhangjáról, Látó, 19 (2008), IV, 67-73.
Réthy László, A magyar örmények, Ethnographia, 1 (1890), IV, 197-202.
Réthy László, Die Armenier in Ungarn, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1 (1891), I, 11-12.
Schütz Ödön, Régi örménynyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban, Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve (1960), 166-173.
Temesváry János, Történetünk kronológiájának drágakövei, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), X-XI, 289-295, 327-336.
II. a) Forrásgyűjtemények, monográfiák és emlékiratok:
A Merza-napló: egy örmény-magyar család a XX. században, szerk. Doboss Gyula, Budapest, Magyar Napló, 2014.
Délvidéki örmény nemesek: Elemér – Écska – Nagybecskerek, szerk. Issekutz Sarolta, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2010.
Éble Gábor, A szamosújvári Verzár család, Budapest, Franklin-Társulat, 1915.
Gabányi János, Szongott Kristóf születésének 100. évfordulója, Szamosújvár, Turul, 1943.
Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2010.
Hermann Antal – Papp Gusztáv, Szongott Kristóf (1803-1907) főgimn. tanár, író, szerkesztő, a magyar-örmény múlt fáradhatatlan kutatója, Szamosújvár, 1907.
Kallós Lajos – Kerekesházy József, Abedik gróf csodálatos élete: Iszpahántól a Mátráig, Budapest, Fővárosi Könyvkiadó, 1939.
Kedves Gyula, Czetz János, a szabadságharc legifjabb tábornoka, Budapest, Fővárosi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, 1996.
Rozsos Tamás László, Az erdélyi örmény eredetű nemes Lukács család genealógiája, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2012.
Száva Tibor-Sándor, Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában, Csíkszereda, Alutus, 2008.
Temesváry János, A magyar-örmény nemes családok czímerlevelei, Szamosújvár, Armenia, 1896.
II. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok:
Ávedik Lukács, Kozocsa Tivadar, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 10 (1896), II, 37-40.
Dankó Imre, Emlékezés a 125 éve született és 60 éve elhunyt Szongott Kristófra, Ethnographia, 79 (1968), II, 260-263.
Issekutz Viktor, Gróf Karácsonyi Guidó, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 5 (1891), VI, 161-165.
Márki Sándor, Aradvármegye örmény nemesei, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 16 (1902), V, 129-136.
Márton Dávid, Markovich Jakab, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), III, 65-71.
Merza Gyula, A csanádi Meskó-család, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 17 (1903), VII, 193-199.
Merza Gyula (Za-la), Govrik főapát és a Govrik-család, Szamosvölgye, 2 (1909), XXXII.
Pátrubány Lukács, Az erdélyi örmény családnevek kultur történeti szempontból, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 1 (1887), I, 9-11.
Petri Edit, Egy elfeledett tábornok – Czetz János, 1822-1904 = Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára, szerk. Egey Tibor – Horváth M. Ferenc, Budapest, Pest Megyei Levéltár, 2002. 93-112.
Polyák Mariann, Ávedik Lukács (1847-1909) Erzsébetváros történetírója = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006. 83-125.
Polyák Mariann, Ávedik Lukács és az erzsébetvárosi örmény közösség a XIX. század második felében, Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, 9-10 (2005-2006), CV-CVII, 9-11, 23-24, 17-18.
Szongott Kristóf, Czetz Gergely, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 8 (1894), II, 44-46.
Szongott Kristóf, Egy erzsébetvárosi volt polgármester: Lengyel Márton, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 9 (1895), XI, 307-309.
Szongott Kristóf, Mály Mihály mérnökkari tábornok (1799-1858), Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), V, 129-133.
Temesváry János, A gróf Karátsonyi család őse és genealogusaink, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), II, 42-47.
Temesváry János, A gróf Karátsonyi család ősi nemessége és czimerbővítései, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), III, 72-77.
Ifj. Bertényi Iván, Szamosújvári országgyűlési képviselő-választások a dualista korszak elején = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 95-126.
Duha Dávid, Az újvidéki örmény telep, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 8 (1894), XII, 393-397.
Fáraó Simon, Szépvizi örmény telep, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), I-II, 7-11, 47-51.
Horváth Gábor, Erzsébetváros 1766-os canonica visitatioja = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006. 76-82.
Horváth Gábor, Szamosújvár – 1781. Egy canonica visitatio részletei = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 208-226.
Molnár Antal, Negyven év előtt: Szamosújvár követi utasításai 1848-ban, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), I, 5-7.
Molnár Antal, Szamosújvár első választott tisztikara, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), II, 33-36.
Molnár Antal, Szamosújvár és az örmények, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 15 (1901), V, 131-139.
N. N., A szamosújvári örmények és a szamosújvári uradalom, Szamosvölgye, 1 (1908), VI.
N. N., Szamosújvári levelek, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), IX-XII, 253-255, 285-287, 317-319, 370-371.
Papp Gusztáv, A régi Szamosújvár emlékei, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 21 (1907), 113-124.
Pop, I. Virgil, Armenopolis, eine barocke Gründungsstadt, Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 21 (1998), II, 168-191.
Szongott Kristóf, A gyergyó-szent-miklósi örmény kath. templom, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 18 (1904), VIII, 226-233.
Szongott Kristóf, A szamosújvári csata – 1848. nov. 13., Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 8 (1894), V, 156-161.
Emléksorok Istenben boldogult Karácsonyi János dr. c. püspök, a nagyváradi L.Sz. káptalan nagyprépostja, a M. Tud. Akadémia tagja stb. tiszteletére, Gyula, 1929.
Merza Gyula, Az örmény betelepülés története Magyarországon és a szamosújvári örmény katholikus püspöki, illetve vikáriusi szék, Vác, Első Váci Sajtó, 1913.
Merza Gyula, Az örmény püspökség, Kolozsvár, 1902.
Merza Gyula (Veridicus), Az örmény rítus magyar missziója, Kolozsvár, Gombos, 1901.
Merza Gyula, Emlékirat a hazai örmény katholikus egyházfőnöksége helyreállítása érdekében, Kolozsvár, 1911.
Nagy Kornél, Az erdélyi örmények katolizációja (1685-1715), Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2012.
IV. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok, forrásismertetések:
Ávedik Lukács, Erzsébetváros örmény kath. lelkészei, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 5 (1891), XII, 374-376.
Bárány Lukács, Dr. Esztegár Vártán József, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 5 (1891), IV, 97-100.
Bárány Lukács, Verzereskul Oxendius (Auxentius) aladi felszentelt örmény kath. püspök, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), III-V, 65-71, 101-106, 137-142.
Esztegár Gergely, Csákány Adeodát 1819-1894, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 9 (1895), I, 25-28.
Kapatán Márton, A hazai örmények uniója a róm. kath. egyházzal, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), V, 146-151.
Kovács Bálint, A ferencesek és örmények kapcsolatai Erdélyben = Nyolcszáz esztendős a ferences rend: tanulmányok a rend lelkiségéről, történeti hivatásáról és kulturális szerepéről, szerk. Medgyesy S. Norbert – Ötvös István – Őze Sándor, Budapest, Magyar Napló, 2013. 268-291.
Kovács Bálint, Az erdélyi örmény katolikus egyház és a Sacra Congregatio de Propaganda Fide a 18. század első évtizedeiben = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006. 47-68.
Kovács Bálint, Domonkosok, theatinusok, jezsuiták. Adatok a római katolikus szerzetesrendek és az örmény missziók kapcsolatrendszerének a történetéhez = Összekötnek az évezredek, szerk. J. Újváry Zsuzsanna, Budapest, 2011. 80-99.
Kovács Bálint, Über Rom nach Siebenbürgen. Der armenische Missionar Minas Barun und die Siebenbürger armenische Kirche in den ersten Jahrzehnten des 18. Jahrhunderts, Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 29 (2006), I, 44-50.
Merza Gyula, A hazai örmények létszáma és örm. kath. jellege, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 10 (1897), IV, 103-120.
Nagy Kornél, Az erdélyi örmények vallási uniója = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 17-28.
Nagy Kornél, Emlékirat az erdélyi örmények egyházáról (Az 1693. évi Fidelis relatio), Történelmi Szemle, 50 (2008), II, 251-285.
Nagy Kornél, „Errores et abusus inter Armenos Transilvaniae vigentes” 1719-ből és a khalkedónizmus kérdése = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 156-169.
Nagy Kornél, The Armenians in Transylvania and the Holy Congregation for the Propagation of Faith: Oxendio Virziresco, Missionary Bishop of the Armenians, AIEA (= Association Internationale des Études Arméniennes) Newsletter, 43 (2007), December/Décembre, 7-12.
Nagy Kornél, The Document Fidelis relatio (1693) and the Armenians in Transylvania. (A Memorial about the Armenians’ Church in Transylvania.), Haigazian Armenological Review, 30 (2010), 379-394.
Szongott Kristóf, A gyergyó-szent-miklósi örmény kath. templom, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 18 (1904), VIII, 226-233.
Szongott Kristóf, Ákontz-Kövér István érsek, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), I, 1-7.
Szongott Kristóf, A szamosújvári örmény kath. templom története, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 7 (1893), VIII, 201-202.
Szongott Kristóf, A szamosújvári piaczi nagytemplom, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 15 (1901), I, 16-28.
Szongott Kristóf, Az örmény egyház Magyarországon, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 8 (1894), I, 1-10.
Szongott Kristóf, Kapatán Márton kanonok, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), XI, 321-323.
Szongott Kristóf, Kopár Simon, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 8 (1894), IV, 105-108.
Balázs-Bécsi Attila, A szamosújvári magyar-örmény katolikus temető monográfiája, Budapest, XI. kerületi Örmény Kisebbségi Önkormányzat, 2002.
Boros Judit, Hollósy Simon, Budapest, Kossuth, 2014.
Diósszilágyi Sámuel, Hollósy Kornélia élete és művészete, Makó, Városi Tanács, 1985.
Issekutz Sarolta, Örmény halottkultusz és temetkezés: Erzsébetváros és örmény katolikus temetője, Budapest, Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, 2009.
Kovács Bálint, Az irodalom és vallás kulturális közvetítő szerepe az erdélyi örmények integrációja során a 18. században, Doktori (PhD) értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Doktori Iskola, Újkori Eszmetörténeti Műhely, Piliscsaba, 2010.
Magyarok a Kaukázusban - Hungarians in the Caucasus - Հունգարացիները Կովկասում`, szerk. Kránitz Péter Pál, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár—Örmény Kulturális Központ, 2016.
Pál Emese, Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben, Kolozsvár, Polis, 2015.
Szöllősy Tibor, Hollósy Simon Máramarosban, Budapest, Széphalom, 2008.
V. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok, közlemények:
Bányai Elemér, Örmény tárgyú képeinkről, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 16 (1902), XII, 364-366.
Fancsali János, Liszt Ferenc erdélyi tanítványai: II. Simay Rozália, Liszt Ferenc örmény-magyar tanítványa, Magyar zene, 34 (1993), II, 172-191.
Felvinczi Takács Zoltán, Örmény művészet Erdélyben, Europa, 1 (1943), I, 19-26.
Gopcsa László, Erdélyi örmény panaszos ének, Ethnographia, 2 (1891), III-IV, 125-126.
Govrik Gergely, Az „Armenia” és Szongott Kristóf, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 9 (1895), V, 142-146.
Guitman Barnabás, Szilánkok az erzsébetvárosi örmény katolikus plébániatemplom könyvtárának történetéhez = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006. 69-75.
Hermann Antal, Örmény oltárképek, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 20 (1906), IV, 136-137.
Korbuly Domokos, A nemzet csalogánya (Hollósy Kornélia), Élet és Tudomány, 32 (1977), XXX, 930.
Kovács Bálint, Armjanskie biblioteki i armjanskaja literatura v Transilvanii = Iz istorii armjano-ukrainskich, vengerskich i moldavskich otnošenij. Sbornik statej i materialov, szerk. Chačatrjan, Karen – Aleksanjan, Ovanes, Erevan, 2012. 131-137.
Kovács Bálint, "Noahs Arke für die Armenische Werte". Die Gründung des Armenischen Museums in Armenierstadt = Die Kunst der Armenier im östlichen Europa, szerk. Dmitrieva, Marina – Kovács, Bálint, Köln-Weimar-Wien, Boehlau Verlag, 2014. 49-58.
Kovács Bálint, Örmény könyvkultúra és örmény irodalmi értékek a Kárpát-medencében = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 53-64.
Krista Konrád, A gyergyó-szt.-miklósi szegény tanulókat segélyező egyesület, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), XII, 363-364.
Merza Gyula, Az örmény ház, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 19 (1905), I, 15-17.
Merza Gyula, Örmény vonatkozású képeinkről, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 16 (1902), XI, 325-328.
N. N., Az „Örmény Múzeum-Egyesület” alapszabályai, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 20 (1906), VIII, 241-254.
N. N., Az „Örmény Múzeum” története, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 21 (1907), 97-112.
Németh Lajos, Hollósy Simon, Élet és Tudomány, 23 (1968), XIX, 896-901.
Pál Emese, Armenische Heiligendarstellungen in Armenierstadt = Die Kunst der Armenier im östlichen Europa, szerk. Dmitrieva, Marina – Kovács, Bálint, Köln-Weimar-Wien, Boehlau Verlag, 2014. 169-179.
Pál Emese, Az erdélyi örmények szakrális művészeti emlékei = = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 73-84.
Pál Emese, Világosító Szent Gergely ábrázolásai Erdélyben = Keleti keresztény kultúra határainkon innen és túl, szerk. Bojtos Anita, Piliscsaba – Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ifjúsági Koordinációs Egyesület, 2015. 92-107.
Polyák Mariann, Az Armenia folyóirat jelentősége Erdélyben = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 138-144.
Szongott Kristóf, A kolozsvári Nemzeti Színház és Szamosújvár városa, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 20 (1906), X, 328-332.
Szongott Kristóf, Hollósy Simon festőművész, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), X, 262-264.
Szongott Kristóf, Örmény és latin feliratok Erzsébetvároson, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 5 (1891), VII, 209-213.
Szongott Kristóf, Örmény és latin feliratok Szamosújvárt, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), X, 308-315.
Szongott Kristóf, Társulatok Szamosújvárt, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 15 (1901), III, 84-90.
Szongott Kristóf, Újévi örmény ének, Ethnographia, 1 (1890), IV, 202-203.
Tamáska Máté, Kultúrák szintézise Szamosújvár városképében = Távol az Araráttól.Örmény kultúra a Kárpát-medencében, szerk. Kovács Bálint – Pál Emese, Budapest – Lipcse, Budapesti Történeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Leipziger Universitatsverlag, 2013. 65-72.
Zsigmond Benedek, A csíkszépvízi kéziratos örmény énekeskönyv-töredék = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 258-277.
Garda Dezső, Gyergyói örmények könyve I-II., Budapest, Hadimúzeum Alapítvány, 2007.
Gyurok János, A Magyarországon élő nemzetiségi és a magyar fiatalok egymásról alkotott képe, Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet, 2003.
VI. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok:
Ács Zoltán, A bolgár, görög, és örmény országos önkormányzatok (1995-1998), Regio: kisebbségkutatás, politika, társadalom, 9 (1998), IV, 72-85.
Ávedik Lukács, Cámeller György alapítványa, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 4 (1890), V, 142-144.
Dzsotjánné Krajcsír Piroska, Adatok a magyarországi örmények XVII-XIX. századi életmódjához, Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából, 3 (2000), 124-135.
Fogolyán Tivadar, Nép és nemzetiség, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), II, 54-58.
Gopcsa László, A hazai örmények létszámáról, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), X-XI, 281-282, 334-342.
Gopcsa László, Szamosújvár díszpolgárai, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), IX, 261-263.
Issekutz Viktor, Erdélyi örmény kérdés, Magyar Kisebbség, 8 (1929) XXI, 785-793.
Kali Kinga, Vasárnapi Örmények = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 145-155.
Kránitz Péter Pál, The idea of the Caucasian Hungarians and its Armenian Aspects in 19th Century Hungary, Banber Matenadarani, 21 (2014), 205-223.
Merenics Éva, A magyarországi örmények törvény szerinti kétnyelvűségének kérdései és következményei, Pro minoritate, 2013. Ősz, 80-104.
Merza Gyula, Az erdélyi örmények statisztikája, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 18 (1904) IV, 101-107.
Nagy Kornél, Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700), Századok, 143 (2009), IV, 945-974.
Nagy Pál, Armenizmus: Örmény identitás és kulturális ideológia a XIX. század végén Erdélyben, Baranya: történelmi és honismereti folyóirat, 7-8 (1994) I, 221-230.
Nagyné Lukács Klára, A szamosújvári örmény katolikus árvaházak története = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 170-207.
Pál Judit, Az erdélyi örmény népesség számának alakulása és szerkezete a 18. században, Erdélyi Múzeum, 59 (1997), I-II, 104-120.
Pál Judit, Az erdélyiörmények és beilleszkedésük a magyar társadalomba = Kötődések Erdélyhez, szerk. L. Balogh Béla, Tatabánya, 1999. 64-73.
Pál Judit, Az örmények integrálódása és az örménységkép változásai Erdélyben a 18-19. században = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 77-94.
Pór Antal, Az örmények falvának újabb megnépesítése az esztergomi káptalan által, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 11 (1904), II, 155-158.
Schünemann, Konrad, Die Armenier in der Bevölkerungspolitik Maria Theresias = A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, szerk. Angyal Dávid, Budapest, 1933. 214-225.
Tóth K. József, Örmény identitás a dualizmuskorban = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 127-137.
Trócsányi, Zsolt, Transilvaniayi hayeri iravakan kac’út’iwně Leopoldyan hrovartaki šrĵanum (1690-1848) [Az erdélyi örmények jogállása a Diploma Leopoldinum korában (1690-1848)], = Hay-hungarakan patmakan ew mšakuyt’ayin kaperi patmut’yunic’, szerk. Barxudaryan, Vladimir – Vörös Antal, Erewan, 1983. 168-271.
Veress Ilka, A romániai örmény kisebbség kulturális reprodukciós stratégiái, Pro minoritate, 2009. Tavasz, 123-139.
Vörös Antal, Hungariayi hay hamarakut’yuně feodalizmi žamanakašrĵanum (1672-1848) [A magyarországi örmény társadalom a feudalizmus korában (1672-1848)], = Hay-hungarakan patmakan ew mšakuyt’ayin kaperi patmut’yunic’, szerk. Barxudaryan, Vladimir – Vörös Antal, Erewan, 1983. 128-167.
Bányai Elemér, Örmény anekdóták és egyéb apróságok, Szamosújvár, Aurora, 1902.
Gopcsa László, Az örmény népélet, Budapest, Magyarországi Örmények Egyesülete, 1922.
Gopcsa László, Örmény közmondások, Kolozsvár, Stein, 1888.
Gopcsa László, Örmény regék, Budapest, 1911.
Merza Gyula, A magyar örmények ethnographiai hanyatlásának okairól és azok orvoslásáról, Szamosújvár, 1895.
Popescu, Ion Apostol, Erdélyi örmény népmesék, Székelyudvarhely, Magardici Budurjan Alapítvány, 2004.
Szongott Kristóf, A magyarországi örmények ethnographiája, Szomasújvár, 1903.
Wlislocki, Henrik, Märchen und Sagen der Bukovinaer und Siebenbürger Armenier, Hamburg, 1891.
VII. b) Tanulmánykötetben és periodikákban megjelent tanulmányok, közlemények:
Dzsotjánné Krajcsír Piroska, A karácsonyunk magyar, a húsvétunk örmény”, Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából, 4 (2002), 89-96.
Dzsotjánné Krajcsír Piroska, Az örmény húsvét, Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából, 4 (2002), 72-80.
Esztegár László, Karácsonyi népjáték Szamosújvárról, Ethnographia, 2 (1891), III-IV, 123-125.
Gabányi János, A betlehemezés Szamosújvárt, Ethnographia, 49 (1938), I-II, 149-155.
Gopcsa László, Armenische Hochzeit, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1 (1887-88), II, 176-177.
Gopcsa László, Erdélyi örmény babona, Ethnographia, 2 (1891), 378.
Gopcsa László, Erdélyi örmény közmondások, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), IX, 283-284.
Gopcsa László, Erdélyi örmény közmondások, Armenia: Magyar-örmény havi szemle,
5 (1891), XI, 335-336.
Kali Kinga, A gyergyószentmiklósi Vörös Köpenyegesek (Egy örmény ünnep szemiotikai értelmezése), Korunk (1997), IX, 106-111.
N. N., Erdélyi örmény közmondások, Ethnographia, 2 (1891), 378.
Patrubány Lukács, Beiträge zur armenischen Ethnologie, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 5 (1896), 139-153.
Szongott Kristóf, Armenische Volksmärchen aus Siebenbürgen. Mutter, Sohn und Drache, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 2 (1892), IX-X, 218-222.
Szongott Kristóf, Märchen der Siebenbürger Armenier, Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 3 (1893), III-IV, 88-91.
Tarisznyás Márton, Gyergyószentmiklósi adatok az erdélyi örménység történeti néprajzáshoz = T. M., Gyergyó történeti néprajza, Bukarest, 1982. 213-233.
Garda Dezső, A törvényhozó örmény közösség I-III, Csíkszereda, 2010. (A Merkantile Fórum iratai. Vol. 1.)
Pál Judit, Armeni în Transilvania. Contributi la procesul de urbanizar şi dezvoltare GEconomic a provinciei, Cluj-Napoca, Romanian Cultural Insititue, Center for Transylvanian Studies, 2005.
VIII. b) Tanulmánykötetben vagy periodikában megjelent tanulmányok és ismertetett források:
Ákontz Károly, Dr. Csáusz Márton (1796-1860), Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), III, 75-77.
Bárány János, Wolff Gábor (1811-1892), Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 6 (1892), IV, 97-100.
Bárczi Géza, Örmény jövevényszavaink kérdéséhez, Magyar nyelv, 56 (1960), III, 304-310.
Cézár Nikolett, Armenológiai kutatások a XIX-XX. századi Magyarországon = Keleti keresztény kultúra határainkon innen és túl, szerk. Bojtos Anita, Piliscsaba – Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Ifjúsági Koordinációs Egyesület, 2015. 21-31.
Fogolyán Tivadar, Az örmények kereskedelmi viszonyai a XVII. és XVIII. században Magyarországon, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 3 (1889), II és V, 36-39, 140-142.
Garda Dezső, A gyergyószentmiklósi örmény céhek és társulatok a 18. században és a 19. század első felében = Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II., szerk. Kovács Bálint – Őze Sándor. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2007. 227-257.
Gopcsa László, Dr. Korbuly Imre, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 9 (1895), III, 66-68.
Hermann Antal, Az „örmény” szó a magyar nyelvben, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 20 (1906), I, 24-28.
Kapronczay Károly, Örmény orvosok a magyar medicinában, Orvosi hetilap, 143 (2002), XIV, 736-738.
Kránitz Péter Pál, Georgiaiak, ürmények, tatárok – Dél-kaukázusi népnevek etimológiája és változása a magyar irodalomban = Társadalom térben és időben: Tanulmányok az új- és modernkori Magyarország eszme-, művelődés és társadalomtörténetéről, szerk. Kránitz Péter Pál, Szuly Rita, Budapest, Magyar Napló, 2015. 137-150.
Molnár Antal, Az örmények Erdély kereskedelmében, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 1 (1887), VI, 177-178.
N. N., Bőrkereskedő örmények szabadalma 1684-ből, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 3 (1896), IV, 327.
N. N., Örmény keleti kereskedő-társaság szabadalomlevele 1703-ból, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 4 (1897), VII, 344-348.
N. N., Ömény származású magyar orvosokról, Orvosi hetilap, 113 (1972), XXXIV, 2060-2062.
Schütz Ödön, Néhány örmény eredetű betegségnevünkről, Magyar nyelv, 54 (1958), III-IV, 450-460.
Simay János, A magyar tudományos akadémiából – Dr. Ötvös Ágoston emlékezete, Armenia: Magyar-örmény havi szemle, 2 (1888), XI, 331-334.
