Vezető kutató: Eiler Ferenc
A kutatás célja
Az etnikai és nemzeti alapú közösségek kollektív identitásának egyik legfontosabb összetevője a közös múlt tudata, fontosabb eseményeinek beépülése a kulturális emlékezetbe, valamint a múltra irányuló, több szinten is zajló folyamatos reflexió. A múlt tehát, mint a már kanonizált, a történelempolitika (mindenkori aktuális) formálóinak szűrőjén többszörösen átfuttatott események láncolata, szükséges a kollektív entitásként létező csoportok kohéziójának fenntartásához, de a vele való foglalkozás fontosságának tudatosítása a közösségként még nem létező, azonban az etnikai vállalkozók által már „célba vett” csoportok formálódó összetartozás-tudatának megteremtéséhez is hozzájárul.
A kutatás célja az, hogy a két világháború közötti német szervezetek vizsgálatán keresztül bemutassa, miként igyekezett a magyarországi német etnikai vállalkozók előbb szűkebb, majd táguló köre az első világháború előtti és alatti tapasztalatokra építve a németek 17–19. századi betelepülését mint a múlt fix elemét beépíteni a német lakosság általuk újrakonstruálni szándékozott kulturális emlékezetébe, így felhasználni azt a helyi és regionális szintet meghaladó közösségépítésben, a magyarországi német összetartozás-tudat megteremtésében.
Az elemzés a magyarországi németek két világháború között működő, országos hatókörű kulturális szervezeteire, a (ténylegesen) Jakob Bleyer, majd 1933 után Gratz Gusztáv vezette Magyarországi Német Népművelődési Egyesületre (MNNE, 1924–1940) és a Franz Basch által irányított Magyarországi Németek Népi Szövetségére (Volksbund, 1938–1945) terjed ki. Az MNNE és a Volksbund etnikai alapon szerveződő kulturális egyesületek voltak, amelyek ugyan hivatalosan nem fejthettek ki politikai aktivitást, de mindkettő a magyarországi németek érdekképviseleti szerveként határozta meg magát, s mint ilyenek valójában bekapcsolódtak a politikai életbe is. Bár a Basch-féle szervezet vezetőségét, tagságának és célkitűzéseinek nagy részét illetően az MNNE-ben gyökerezett, leegyszerűsítés lenne azt állítani, hogy a Bleyer vezette szervezetből egyenes út vezetett a radikálisabb, fiatalabb generáció által irányított, minden tekintetben jobban szervezett egyesület térnyeréséhez. Ehhez mindenképpen kellett a magyar kormányok téma iránti másfél évtizedes érzéketlensége, majd 1938 után a külpolitikai érdekeket szem előtt tartó (korlátozott) engedékenysége, valamint a nemzetiszocialista Németország támogatása is.
A kutatás előzményei
A magyarországi németek betelepülésének kérdésével több (az elmúlt időszakban csaknem kivétel nélkül németországi) szerző is foglalkozott. A kérdés 20-ik századi emlékezetpolitikai aspektusaival, a kulturális emlékezet és az emlékezetpolitika összefüggéseivel azonban eddig csupán Fata Márta (IDGL – Tübingen), néhány tanulmány és egy tanulmánykötet erejéig. A kutatás tehát egy olyan terület komplex feltárására készül, amely támaszkodhat ugyan szórványos eredményekre, összességében azonban új eredményeket hozhat a magyarországi németek két világháború közti történetével kapcsolatban.
A kutatás módszerei
A kutatás elsősorban kvalitatív elemzésre épül, melyben a feltárandó és elemzésre kiválasztott források: levéltári dokumentumok, a magyarországi németek hetilapjai, a kalendáriumok, a magyarországi németek által kiadott kiadványok, a magyarországi németek egykorú visszaemlékezései, nemzetiségi tankönyvek és olvasókönyvek, magyar és német szerzők egykorú könyvei és tanulmányai a betelepülés kérdéséről, a Magyarország történelméről megjelent nagy, enciklopédikus igénnyel fellépő 19-20. századi összefoglaló munkák.
Publikációk
A magyarországi német szervezetek történelempolitikai törekvései és a német kisebbségi sajtó (1921–1944). In: Filep, Tamás Gusztáv (szerk.) Ünnep és felejtés: Emlékezet, identitás, politika. Budapest, Kalligram Kiadó, 2018. 87-118.
Identität durch Geschichte: Die Zeitschrift "Deutsch-Ungarische Heimatsblätter" 1929-1943
In: Márta, Fata (Hg.): Migration durch Geschichte. Auswanderung und Ansiedlung im 18. Jahrhundert in der Identitätsbildung der Donauschwaben. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2013. 87-100.