A kötet szakpolitikai esettanulmányként közel két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentõsebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény körüli, szabályozóként értelmezett ágazati döntéshozatali folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggõ hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást. Fókuszában a hazai és nemzetközi szempontból egyaránt rendkívül fontos, a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és közösségi jogait, köztük autonómiáját szabályozni, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát rendezni hivatott jogszabály helyezkedik el, amellyel kapcsolatban a törvényen túlmutató, illetve alapvetõ – elméleti és gyakorlati, politikai és szakmai – kérdések, problémák és dilemmák vetõdnek fel. Ezek némileg magyarázatul is szolgálnak arra, hogy miért kerül a jogi norma rendre a politikai és tudományos figyelem homlokterébe. Magának a törvénynek a léte, akárcsak a benne foglalt, nemzetközi összehasonlításban is meglehetõsen kiterjedt és progresszív kisebbségvédelmi rendelkezések kétségkívül nagyra értékelendõek, miként az is, hogy a jogalkotók pártpolitikai kötõdéstõl és kormányzati ciklusoktól függetlenül törekednek annak korrekciójára, a felmerülõ kérdések kezelésére, valamint a kialakult hiányosságok orvoslására. A módosítások sorában a legjelentõsebbnek a 2005. évi CXIV. törvény bizonyult, amelyet az eredeti jogszabály mellett a kötet azonos szempontok alapján elemez.

 

Tartalomjegyzék

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

BEVEZETÉS

• A téma és a szerkezet
• A témakörrel foglalkozó szakirodalom, a felhasznált források és módszer

ELMÉLETI ALAPVETÉSEK

• A kisebbségpolitika szakpolitikai értelmezése
• A kisebbségpolitika környezete és tartalmi kérdései
• A kisebbségek részvételének értelmezése
• a nemzetközi kisebbségvédelemben

A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK

A MAGYARORSZÁGI KISEBBSÉGPOLITIKA 1945–1990 KÖZÖTT

• A kisebbségpolitikai periódusok fõbb összefüggései
• A kisebbségi törvény ügyének napirendre vétele
• A kisebbségi törvény elõkészítése a Németh-kormány idõszakában (1988–1990)

A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY ELÕKÉSZÍTÉSE AZ ANTALL-KORMÁNY IDÕSZAKÁBAN (1990–1993)

• Az alkotmány kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezései
• A kisebbségi törvény elõkészítésének fõbb szereplõi
• A kisebbségi törvény elõkészítésének fõbb kérdései
• A kisebbségi törvény jellege
• A kisebbségi törvény személyi hatálya
• A kisebbségi önkormányzatok formái és keletkezésük szabályai
• A kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre, a kulturális autonómia
• A kisebbségi szféra anyagi támogatása
• Az országgyûlési képviselet és a kisebbségi ombudsman intézményei

A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE (1997–2005)

• A kisebbségi törvény megvalósulásának értékelése
• A módosítás elõkészítésének fõbb szereplõi
• A módosítás elõkészítésének fõbb kérdései
• A személyi hatály és a választójog megállapítása
• A kisebbségi önkormányzatok formái és keletkezésük szabályai
• A kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörei, a kulturális autonómia megerõsítése
• A kisebbségi kedvezményes mandátum intézménye

KITEKINTÉS. A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY ÜGYE 2006–2011 KÖZÖTT

ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

FÜGGELÉK

• A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK FÕBB PONTJAI
• RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
• IRODALOMJEGYZÉK