Kutatás leírása

Elõzmények, kérdések, módszertan

A kutatás az Intézet egyik kiemelten fontos, közös projektje.

A kisebbségek kutatásának mai kulcskérdései mindenekelõtt integrációs kérdések, azaz annak vizsgálatával kapcsolatosak, hogy adott társadalmon belül élõ nemzeti-etnikai közösségek helyzete, és e helyzet folyamatos változása miben és mennyiben harmonizál a társadalom egészében végbemenõ folyamatokkal, illetve mennyiben tér el azoktól.

Egy társadalom integráltságának mértékére a tényezõk rendkívül nagy száma van befolyással, a ráhatás különbözõ mértékének összetett összefüggésrendszere által. A társadalomkutató elõtt álló alapvetõ kihívás tehát, hogy milyen társadalomkutatási módszerrel lehet a társadalom integrációs/dezintegrációs folyama­tait befolyásoló, egymással interaktív viszonyban lévõ különféle tényezõk hatásának mértékét és módját vizsgálni úgy, hogy az lehetõvé tegye a trendelemzést, a prognózist és a kvantifiká­ciót? Eközben milyen sajátos szempontokat kell figyelembe venni abban az esetben, amikor egy olyan kisebbségi közösséget vizsgálunk, amely a társadalom átlagánál súlyosabban depri­vált és számos belsõ törésvonal mentén, többek között a kulturális mintakövetés tekintetében is rendkívül fragmentált? Kiállja-e a módszertan a próbát azon hipotézisünk ellenõrzése során, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségeket csak értékalapú közösségekként lehet harmonikusan, tartósan és eredményesen a társadalom szerkezetébe integrálni? Mindenekelõtt megoldandó feladatnak tekintjük tehát egy olyan komplex módszertan kidolgozását, amely lehetõvé teszi annak megbízható és okadatolt megállapítását, hogy a cigányság társadalmi integráltságában mutatkozó jelentõs területi különbségeket milyen mértékben és módon befolyásolják a társadalmi integráció egyes külsõ és belsõ tényezõcsoportjai. A belsõ és külsõ tényezõk distinkcióján az integráció tényezõcsoportjainak (demográfiai, gazdasági, politikai, kulturális; ez utóbbi esetünkben az akkulturáció intézményeit – oktatás, mûvelõdés, nonprofit szektor, médiafogyasztás – foglalja magába) hatásirányát értjük. Vagyis azt, hogy az integráló/dezintegráló hatás a mai körülmények között az adott csoportra jellemzõ immanens tulajdonságokból, adottságokból és törekvésekbõl ered-e, avagy a környezeti ráhatásokból. Miután egyértelmû, hogy e distinkció a nézõponttól függ, a belsõ tényezõk körében elemezzük mind a célcsoport (esetünkben a népszámláláskor magukat cigányként identifikálók), mind az azt körülvevõ társadalmi környezet vonatkozásában az egyéni (pontosabban: az egyénben interiorizált közösségi, pl. kulturális minták) és a közösségi (csoportkötõdések, hálózatok) tényezõcsoportok ráhatását.

A munka elsõ szakaszában a külsõ tényezõk potenciális integrációs szerepének kvantifikálását nagymintás társadalomszerkezeti elemzéssel végezzük, településsoros komplex mutatók kialakításával és az azok közötti relációk meghatározásával.

E mutatók alapján határozzuk meg azokat a településeket, amelyeken az integráció belsõ tényezõinek szignifikáns hatását feltételezzük, s amelyeken a munka második szakaszában e hipotézisünk megalapozása és ellenõrzése céljából terepmunka keretében strukturált és mélyinterjúkat készítünk. A kutatás ezen szakaszában azokra a településekre koncentrálunk, ahol a komplex mutatók alapján a cigányság integráltsága pozitív irányban eltér az országos átlagtól.

Mindezen mutatók és összefüggések kialakulása történetiségének tudatában ezzel párhuzamosan vizsgáljuk a kiválasztott településen a cigányság és társadalmi környezete együttélésének történeti aspektusait is.

Az egyes társadalmak harmonikus mûködését vizsgáló nemzetközi kutatásokban már az ’50-es-’60-as évektõl jelen van az integrációs folyamat különbözõ jelzõszámokkal, mutatókkal, indikátorokkal való meghatározásának igénye, s ez a tendencia az utóbbi évtizedben tovább erõsödött, amit az e tárgykörben született elméleti munkák is jeleznek. Ugyanakkor ezekben a nemzetközi kutatásokban nem, vagy alig jelenik meg annak az igénye, hogy a társadalmi integráció egy faktoraként elemezzék az adott csoport nemzeti identitásának jellemzõit, a kisebbségi lét egyéb – fentebb jelzett – meghatározottságait, s nem történt kísérlet a kvantitatív és kvalitatív módszerek komplex alkalmazására, illetve e módszerek érvényességi körének egymás általi ellenõrzésére sem.

E munka közvetlen elõzményének tekinthetõ a Kisebbségkutató Intézetben 2002-tõl folyó „Identitás és modernizáció” címû kutatás, amely a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek demográfiai, gazdasági, politikai és kulturális helyzetét makro-elemzésekkel vizsgálta.

A kutatás célja többes: egyrészt egy olyan módszertan kidolgozása, amely lehetõvé teszi annak megállapítását, hogy a cigányság társadalmi integráltságában mutatkozó jelentõs területi különbségeket hogyan befolyásolják az integráció külsõ és belsõ tényezõi, másrészt 514 településre vonatkozóan a külsõ tényezõk kvantitatív vizsgálata, harmadrészt kvalitatív vizsgálat 10-15 olyan településen, ahol a különbözõ mutatók alapján a belsõ tényezõk hatása az integrációban szignifikánsnak tekinthetõ.

A kutatás módszertanában teljesen újnak tekinthetõ, hogy egyszerre használja a kvantitatív és kvalitatív módszereket, méghozzá nemcsak kiegészítõ módon, hanem a különbözõ módszerekkel tett megállapításokat ütközteti és relevanciájuk tartományát is meghatározza. Ezt azzal is elõsegítjük, hogy a terepkutatás során különbözõ kvalitatív módszereket kívánunk alkalmazni, amivel elkerüljük a „szubjektivitás” veszélyét.  Fontosnak tartjuk a társadalomtörténeti folyamatoknak a jelen állapot egyik magyarázó változójaként való beemelését is.

  

Eredmények

A részeredményekre vonatkozóan lásd a résztvevõ kutatók, témához kapcsolódó publikációit. LINK a publikációs listákhoz!!

a./ A külsõ és belsõ tényezõknek a társadalmi integráció területi különbségeire gyakorolt hatása vizsgálatára irányuló módszertan leírása.

b./ Adatbázis és részletes kutatási dokumentáció elkészítése azon 514 településre vonatkozóan, ahol a 2001. évi népszámlálás során legalább 100 személy jelezte cigány kötõdését. Adatbázis kialakítása a következõ adatállományokkal:

- A 2001. évi népszámlálás demográfiai indikátorai: az össznépesség és a cigány kötõdésûek létszáma és számaránya; életkori megoszlás nemenként; képzettség; foglalkozás; aktivitás; családi állapot; családi állás, gyermekszám; nemzeti-etnikai identitáskategóriák; vallás; amennyiben rendelkezésre áll, összevetés a 2011. évi népszámlálási adatokkal;

- A település gazdasági fejlettségének jellemzõi (T-STAR): önkormányzati jövedelmi adatok; foglalkoztatottsági adatok; munkanélküliségi adatok;

- A kistérség jellemzõi (KSH): fejlettség; versenyképesség;

- Politikai indikátorok: parlamenti választás részvételi aránya és pártpreferenciák 1990-2010; kisebbségi önkormányzatok mûködése 1994-2010; kisebbségi választói névjegyzéken szereplõk száma és a népszámlálási bevallásokhoz meg a leadott szavazatokhoz viszonyított aránya;

- Kulturális indikátorok: Oktatási intézmények megléte; cigány oktatás; oktatási eredmények (beiskolázási arány, lemorzsolódás, továbbtanulás aránya, OKM-mutatók); mûvelõdési intézmények; civil szervezetek; helyi sajtó, médiafogyasztás.

c./ Az integráció tényezõinek 10-15 településen kvalitatív módszerekkel való vizsgálata és a vizsgálat részletes dokumentálása.

d./ A kiválasztott településeken az együttélés történeti aspektusainak vizsgálata, forráselemzés.

e./ 10-15 településre vonatkozó esettanulmány elkészítése, kötetben való közzététele.

f./ A résztvevõk a kutatás eredményeirõl konferenciákon számolnak be.