Elõzmények, kérdések, módszertan

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában íródó disszertáció (konzulens: Tóth Ágnes, opponensek: Halász Iván, Kaltenbach Jenõ, Szarka László) egyfajta szakpolitikai esettanulmányként az elmúlt mintegy bõ két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentõsebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény és annak legjelentõsebb módosítása, a 2005. évi CXIV. törvény körüli, alapvetõen regulatívként értelmezett ágazati politikai folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggõ hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A téma meglehetõsen hiányos szakirodalmi feldolgozottsága következtében a politológiai szemléleten kívül, egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást.

A vizsgált, magyarországi kisebbségi törvényhez kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom – tárgyát és módszertanát tekintve – többnyire az alábbi kategóriákba sorolható: jórészt a törvény-elõkészítõ események politikatörténeti leírása, az elfogadott jogszabályi rendelkezések ismertetése, valamint az elõkészítéssel, a tervezetekkel és javaslatokkal kapcsolatos jogi problémák tárgyalása. Külön – viszont egyre terebélyesedõ – csoportba sorolhatók a létrejött kisebbségi önkormányzati rendszerrel, a kisebbségi önkormányzati választásokkal, és a kapcsolatos anomáliákkal foglalkozó, szintén elsõsorban jogi természetû írások, illetve a legfõbb kisebbségi politikai-közjogi követelés, a kisebbségek megoldatlan parlamenti képviseletének problémáját vizsgáló tanulmányok. Nem történt meg viszont a kisebbségi törvényhez és a késõbbi módosításhoz köthetõ döntéshozatali folyamatok kimondottan szakpolitikai jellegû bemutatása és elemzése. A különbözõ munkák – az események kronologikus ismertetésén túl – nem igen vállalkoznak a döntések háttereinek és körülményeinek, az informális politika összefüggéseinek vizsgálatára.

A kutatás fõként azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon a kisebbségek számára megkívánt jogi és intézményi keretek kialakítása milyen politikai folyamat eredményeként történik, ebben milyen különbözõ szereplõk, milyen tulajdonságokkal, milyen érdekekkel és mekkora befolyással, az egyes ügyekben milyen elvi-koncepcionális és gyakorlati elképzelésekkel, illetve nem utolsósorban, a döntések szempontjából milyen hatással vesznek részt. Hangsúlyt annak a bemutatására és elemzésére helyez, hogy a magyarországi kisebbségi törvény 1993-as és 2005-ös megoldásai során, a hatékony részvételük eredményeként miként érvényesültek maguknak az érintetteknek, a szervezett nemzeti és etnikai kisebbségeknek az érdekei. Hipotézise szerint a vizsgált esetekben a magyarországi kisebbségi érdekérvényesítés összességében inkább alacsony vagy legfeljebb közepes szintûnek mondható.

A kutatás módszertana mind a kvalitatív adatelemzés, mind pedig a történeti/összehasonlító jellegû elemzés, amely egyaránt jelenti már meglévõ források (publikált, nyilvános dokumentumok), valamint levél- és irattári források engedéllyel történõ feltárását és elemzését. További módszertani pillérét képezik a szakpolitika alakításának egyes szereplõivel készített interjúk (külön mappában).