Kétségtelen és visszavonhatatlan tény, hogy Európa multikulturális tér, amelyen az õslakosok mellett ázsiaiak, és afrikaiak osztoznak. Ha nem akarjuk, hogy a kontinens civilizációs konfliktusok terrénumává váljon, Európa modern társadalmai számára alapvetõ fontosságú politikai cél a befogadás kiszélesítése és a társadalmi kohézió fejlõdése. Ez a cél csak úgy érhetõ el, ha a befogadó érintettek, államok, hivatalok, egyének, átlépnek az úgy nevezett „integrációs” politikák határain. Különösen fontos ez azokban az esetekben, amikor a döntésekben a bevándoroltakról van szó. Ezekben az esetekben hajlamosak a döntéshozók egyoldalúan állást foglalni, vagyis sem a migránsokat, sem azok leszármazottait nem tekintik egyenlõ partnereknek az õket érintõ döntések meghozatalában.
A kötetben közreadott cikkek, tanulmányok és beszélgetések a társadalom- és migrációpolitikából, a foglalkoztatottságból és a nemzetiségbõl eredeztethetõ kizárás összetett hatásaira reflektálnak, és távolról sem értenek egyek azzal a nézetekkel, amelyek azokat az integrációs problémákat, amelyekkel a bevándoroltaknak szembe kell nézniük, az állítólagos „kulturális inkompatibilitás”számlájára írják. Sõt, az egyes kórházakban, és iskolákban kialakult „interkulturális kompetenciák”-ból világosan kiderül, hogy vannak más, sokkal hatékonyabb stratégiák arra, hogy különbségeket kedvezõ megvilágításba helyezve pozitív eredményeket érhessünk el, és a szociális jogok mindenki számára hozzáférhetõbbek legyenek. Ezek az alternatív megközelítési technikák azonban csak akkor lendítik elõre a társadalmi kohézió ügyét, ha a bevándorlók saját maguk is érintettnek érzik magukat a folyamatokban, különösen, ami az elismert egyenrangú politikai fél státusát illeti az európai nyilvánosságban.
Synopsis
The development of social cohesion in a multicultural Europe is a key political objective, both vital and attainable, for our modern societies. It can be achieved by transcending the limits of so-called 'integration' policies, particularly when they take the form of unilateral processes in which migrants and their descendants are not acknowledged as partners in decisions concerning them.
Far from considering the integration problems faced by migrants to be the result of alleged 'cultural incompatibility', the articles and conversations in this volume reflect on the combined effects of exclusion stemming from social policy and policy on immigration, employment and nationality. Furthermore, as 'intercultural competencies' developed in certain hospitals and schools have clearly shown, there are other, much more effective strategies for treating differences in a favourable light which make social rights more accessible to all.
These alternative approaches can effectively help to foster social cohesion only if migrants themselves are committed to them, in particular as recognised political players in the European public arena.