A mind összetettebb társadalmi folyamatok vizsgálatakor elengedhetetlen egyrészt a használt fogalmak tisztázása, a fogalmi keretek újragondolása, másrészt e jelenségek vizsgálatakor új módszertani megközelítések kialakítása, amelyek lehetõvé teszik e jelenségek pontosabb "leírását" és értelmezését, harmadrészt értékelni kell a kutatások eredményeinek társadalmi hasznosságát, alkalmazhatóságát is.
Ezekhez az alapkérdésekhez kapcsolódott az MTA Kisebbségkutató Intézetében 2010. május 27-én Párhuzamos értelmezések és modellek - integráció, szegregáció, asszimiláció - a kisebbségkutatásban címmel megtartott konferencia is, amelynek két alapkérdése volt. Az egyik: a mai magyar társadalomkutatásban mi az integráció, az asszimiláció és a szegregáció fogalmának tartalma? A másik: hogyan lehet a magyar kisebbségkutatás különbözõ területein (magyarországi nemzetiségek, romák, zsidóság, kisebbségi magyarok, bevándorlók vonatkozásában) ezekkel a kategóriákkal jelenségeket és folyamatokat megragadni? Bár mindhárom fogalom komplex, sokrétû, számtalan társadalmi tényezõ egymásra hatásaként kialakuló jelenséget kíván jelölni, és egyik esetében sem lehet elvonatkoztatni tértõl és idõtõl, mégis nagyon fontosnak ítéltük, hogy a maga töredékes voltában is megpróbáljuk e fogalmak tartalmi elemeinek összegyûjtését, annak számbavételét, hogy különbözõ diszciplínák képviselõi milyen értelemben használják azokat. Nem volt cél a fogalmak egységesítése. Egy-egy konkrét jelenségnél vizsgáltuk, hogy az integráció, asszimiláció, szegregáció mennyire mást jelenthet az egyes csoportok, országok, idõszakok esetében, és miként lehet ezt a viszonyt egy-egy csomópontban megragadni, mérhetõvé tenni, mûködését értelmezni. Összeállt egy mozaik, az egyes kutatási terepek/tematikák esetében láthatóvá váltak a módszertani, illetve értelmezési keretek és korlátok.
Jelen kötet alapját a konferencián elhangzott elõadásokból készített tanulmányok alkotják. Az elõadásokat végighallgatva azonban - különösen a romakérdésben - érezhetõek voltak a hiányok. Ezért a felvetett problémák kapcsán a diagnózis pontosítása érdekében a hiányzó témákban a kötet számára tanulmányokat kértünk. Így alakult ki a kötet szerkezete.
/A szerkesztõk/
Elõszó 
Fogalomértelmezések
- Balázs Zoltán: Kirakós játék: én, te, mi, õk
- Biczó Gábor: Az asszimiláció fogalmának mûveleti értéke a szociokulturális hasonulási folyamatok értelmezésében
- Kiss Tamás: A makroperspektiva védelmében. Hozzászólás Biczó Gábor "Az asszimiláció fogalmának mûveleti értéke a szociokulturális hasonulási folyamatok értelmezésében"
- címû vitaindítójához
- Ladányi János: Integráció, asszimiláció, szegregáció
Lenyomatok
- Feischmidt Margit, Vidra Zsuzsa: Az oktatási integráció társadalmi lenyomatai
- Bartl Ágnes: Sikeres cigányok Esztergomban és térségében
- Komoróczy Szonja Ráhel: Tudatos nyelvi disszimiláció. Jiddis a magyarországi ultra-orthodox zsidó eszmerendszerben
- Papp Richárd: "Mit képzel, Kohn úr, nem otthon van!" Többes kötõdések és humor egy budapesti zsinagógai közösségben
Felülnézetbõl
- Tóth Ágnes, Vékás János: A kisebbségi kÖzÖsségek társadalmi integrációjának külsõ és belsõ tényezõi - a cigány kötõdésûek példája
- Eszenyi Orsolya: A cigányság integráltságának mérhetõsége
- Papp Z. Attila: A roma tanulók aránya Magyarországon és a tanulói teljesítmények az általános iskolai oktatásban
- Lajtai Mátyás: A kisebbségi civil szervezetek parlamenti finanszírozása 1991-2010
Történelem és politika
- Bárdi Nándor: Társadalomkonstrukciók a magyar kisebbségek két világháború közti történetében
- Szarka László: Többségi befogadás - kisebbségi lojalitás. Az együttélés 20. századi mintázatai Csehszlovákiában és Magyarországon
- Eiler Ferenc: A nemzetiségi politika hatásai egy német származású település életére (Harta, 1945-1989)
- Fedinec Csilla: A magyar kisebbség kérdése az ukrán etnopolitikai gondolkodásban
A kötet szerzõi