Vezető kutató: Neumann Eszter

Támogatás forrása: CEU Institute for Advanced Study posztdoktori ösztöndíj

Ösztöndíj időtartama: 2019. október - 2020. június

Kutatás célja:

A 2010-es években az elismert egyházak nagy számban vettek át korábban önkormányzati illetve állami fenntartásban működő iskolákat. Ennek hatására mára az egyházak komoly tényezővé váltak a magyar oktatásügyben, és a korábbiaknál összetettebb tanügyigazgatási feladatokat látnak el. Jelen kutatás az egyházak megváltozott tanügyigazgatási szerepkörével, új kihívásaival foglalkozik. E témakörön belül a kutatásban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy milyen új feladatokat vállalnak fel a különböző egyházak a hátrányos helyzetű térségekben, és hogy milyen egyházi programok indultak a közelmúltban a roma és hátrányos helyzetű családok, közösségek felzárkóztatására.

A kutatás első évében interjús beszélgetésre kérem az államigazgatás valamint az egyházak tanügyigazgatásának döntéshozóit, programfelelőseit, pedagógiai és oktatásügyi szakértőit. Emellett két hátrányos helyzetű kistérségben készül esettanulmány az egyházi iskolavétel körülményeiről, hatásáról, eredményeiről.

A kutatás fő kérdései:

• Milyen jelentősebb változások történtek az oktatáspolitikai diskurzusban? Milyen új módokon konstituálódnak a tanulói szubjektivitások az egyházi iskolákban?
• Mi jellemzi az egyházak domináns stratégiáit, szakpolitikai elképzelései és közpolitikai narratíváit a közoktatás területén? Hogyan viszonyulnak az egyházak a hátrányos helyzetűek és a romák társadalmi integrációjához?
• Hogyan értékelhető az egyház fokozódó jelenléte a közoktatásban a társadalmi igazságosság szempontjából? Melyek az egyházi fenntartású iskolarendszerek főbb geopolitikai és szociális jellemzői (regionális különbségek, belső társadalmi heterogenitás)?
• Milyen szerepet vállal az egyház a hátrányos helyzetű régiókban a szociális és oktatási szolgáltatások ellátásában? Hogyan rendezi át az egyházi szerepvállalás a helyi hatalmi viszonyokat, az iskolák társadalmi összetételét és az oktatáshoz való hozzáférést a hátrányos helyzetű régiókban? Hogyan értékelik a szülők az iskolarendszer  átalakulását, és hogyan gondolkodnak az iskolaválasztásról?

A pilot kutatás egy hátrányos helyzetű mikrorégióban vizsgálja a különböző egyházak helyi szerepvállalását.

Kutatásmódszertan: 

• dokumentumelemzés (jogszabályok, oktatásügyi dokumentumok)
• költségvetés-elemzés (költségvetési elemzés, , az oktatási intézményeket célzó EU-támogatások felhasználásának elemzése 2010 és 2020 között)
• statisztikai elemzés (az Országos Kompetenciamérés és a KIRSTAT oktatási adatbázis elemzése révén a változások oktatásföldrajzi vonatkozásainak feltérképezése)
• 20 interjú országos és regionális oktatáspolitikai szereplőkkel (az egyházi tanügyigazgatás szereplői, iskola- és óvodaigazgatók, polgármesterek, tankerületi igazgató, egyházak helyi képviselői, lelkészek és papok, szociális intézmények vezetői, a roma közösség képviselői)
• 10 egyéni interjú szülőkkel (roma és nem roma), 4 fókuszcsoportos interjú egyházi iskolák tanulóinak szüleivel

Kutatás előzményei: Inklúzív református iskolák c. kutatás Berényi Eszterrel (finanszírozó: Svájci Protestáns Segélyszervezet és a Magyarországi Református Egyház), előadás az Inklúzív református iskolák műhelynapon.

Publikációk:

​Neumann, E., & Berényi, E. (2019). Roma tanulók a református általános iskolák rendszerében. Iskolakultúra, 29(7), 73-92. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.7.73