A kötet a 2007. november 2-4-én Történelmi tudat – kulturális emlékezet címmel a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete és a Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet által közösen Zentán megszervezett tudományos tanácskozás elõadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A konferencia résztvevõi – különbözõ társadalomtudományok képviselõi – azokat az összefüggéseket, jelenségeket vizsgálták, amelyek a Kárpát-medence kisebbségi és regionális magyar közösségeinek történeti identitását, önképét formálták és ma is folyamatosan alakítják, amelyek a generációs és kulturális emlékezetben felhalmozódtak, ránk hagyományozódtak. Miként lesz az emlékezés révén az emlékképekbõl, történeti tapasztalatokból, élményekbõl közösségi emlékezet? Mit rögzít és mi mindent tart meg az egyes ember és az egyes nemzedékek emlékezete? Hányféle múlt létezik? Hogyan kapcsolódnak a „történelmek” az etnikai, nemzeti, kulturális keretekhez? Hogyan kapcsolódnak össze ezek az identitások sokszínûségével? Milyen élõ és átélhetõ mintái, keretei, üzenetei vannak a múltnak a jelen és a jövõ számára? Hogyan válik egy-egy esemény maradandóvá a kulturális gyakorlatban és az identitásképzõdésben. Különösen fontosnak tûnnek ezek a kérdések itt, a Kárpát-medencében és ezen belül a Délvidéken.

Általános, elméleti megközelítéssel jellemezhetõ elõadások, szövegek éppúgy akadnak a könyvben, mint az egyedi esetek, példák nyomán feltárulkozó sajátosságok elemzései. A történeti tudat és a kulturális emlékezet eredendõen interdiszciplináris megközelítést igénylõ témaköreit közösen dolgozták fel történészek, néprajzkutatók, szociológusok, kulturális antropológusok és mûvészettörténészek. A közös gondolkodásnak az volt az elsõdleges célja, hogy mélyebben megérthessük és továbbgondolhassuk kapcsolatunkat a velünk élõ és továbbörökítendõ múlttal, múltjainkkal, történeteinkkel és történelmeinkkel.

Mindezzel a kötet tanulmányai a közös gondolkodást segíthetik elõ. A tanulmányok többsége a kulturális emlékezet és a történelmi tudat összefüggésrendszerét közvetlenül elemzi. Más írások a tágabb összefüggések számbavételére vagy éppen egy-egy részkérdés elemzésére vállalkoznak. Már a konferencia szervezése során, s most szerkesztõként is tudatosan törekedtünk arra, hogy a többfajta – akár egymással vitában álló – megközelítés kapjon helyet az elõadások, illetve szövegek közt. Így azután egyik-másik tanulmány gondolatai, reflexiói, megjegyzései vitára és együttgondolkodásra késztethetik az olvasót.

Szerkesztõként arra törekedtünk, hogy az egyes témakörökön belül az elsõ tanulmányokban az általánosabb problémafelvetésekkel találkozzunk, s ezeket követik az egyes jelenségeket, esettanulmányokat bemutató írások. A tematikus részeket a Vajdasággal kapcsolatos tanulmányok zárják.
Mind a konferenciának, mind a tanulmánykötetnek kiemelt törekvése volt, hogy a kutatott és a kutatásra váró vajdasági történeti–társadalmi–kulturális jelenségeket összekapcsoljuk, s ezáltal összehasonlíthatóvá tegyük a Kárpát-medence más területein folyó kutatások eredményeivel. Ezért sem kaptak külön részt a Vajdasággal foglalkozó tanulmányok, hiszen ezek az értelmezések szegényebbek lennének a sokszínû Kárpát-medencei történelmi–társadalmi–kulturális kontextusoktól elválasztva.

Ugyanakkor kötetünk az általánosabb kérdéskörökkel, más régiók problémavilágainak összevethetõ elemzéseivel a vajdasági múlt és jelen szélesebb körû, részletesebb megismeréséhez, a történeti valóság sokoldalúbb elemzéséhez is hozzá kíván járulni. Mert hiszen a számos lehetséges múltértelmezés egyik fontos közös vonása éppen az a törekvés, hogy ne csak elvont sémák, absztrakt általánosságok szintjén szembesüljünk történelmünkkel, hanem abban az emlékek és tradíciók, a személyes tapasztalatok és a közösségi emlékezet egymáshoz kötõdõ rétegei is megjelenjenek. Így válhat egy-egy közösség, társadalom, egy-egy régió vagy akár állam történelme ismét hasonlatossá az emberek által megélt történetekhez, amelyekben a szabad akarattal rendelkezõ, cselekvõ ember a fõszereplõ, nem pedig elvont ideológiáknak és külsõ kényszereknek engedelmeskedõ arctalan tömegek.

A kötet szerkesztõi

A könyv teljes szövege letölthetõ a Vajdasági Magyar Digitális Adattárból.

 

 

TARTALOM

Kulturális és történelmi emlékezet

• Voigt Vilmos: Van-e kulturális emlékezete a népnek?
• Hoppál Mihály: Attila temetése (Egy folklórmotívum a történelmi tudatban)
  A. Gergely András: Politikai antropológiai megközelítések a kulturális emlékezet kutatásában (Hangulatfestés)
• Bindorffer Györgyi: Kulturális és kommunikatív emlékezet (Történelemkonstrukció és történelemrekonstrukció a magyarországi németeknél)
• Pozsony Ferenc: A moldvai csángók történeti emlékezete
• Beszédes Valéria: A kõkecskétõl a tapsikolt földekig (Adatok a vajdasági magyarok történeti emlékezetéhez)
• Pejin Attila: Lokális és/vagy nemzeti? (Történelmi tudathasadásaink és emlékezetkieséseink)

A nemzeti tér történeti reprezentációi

• Szarka László: Felföld, Felvidék, Szláv Kerület – Slovensko (Adalékok a felföldi magyar–szlovák nemzeti térkijelölés XVIII–XIX. századi történetéhez)
• Ablonczy Balázs: A kikötõ alkonya (Fiumei magyarok a két világháború között)
  Hornyák Árpád: Magyar–jugoszláv kapcsolatok a két világháború között
• A. Sajti Enikõ: Bûntudat és gyõztes fölény (Magyarország és Jugoszlávia 1945–1947)
• Göncz László: A nemzeti tudat alakulásának jellemzõi a Muravidéken
• Vékás János: A Vajdaság mint emlék és modell – Jugoszlávia nélkül?
• Mák Ferenc: A mi történelmünk gazdátlan történelem (Részlet egy hosszabb tanulmányból)

Etnikai identitás és nemzeti emlékezet

• Biczó Gábor: A "hagyomány" rehabilitációja mint a lokális identitás megértésének kulcsa a Kárpát-medence vegyes lakosságú közösségeiben
• Jakab Albert Zsolt: 1848–1849 emlékezetének kialakítása és szervezése Kolozsváron
• Gábrity Molnár Irén: A délvidéki identitástudat nyomában
• Badis Róbert: A vajdasági magyarság identitásstratégiái
• Szûgyi Ferenc: Az aracsi pusztatemplom mint a magyar nemzeti identitás jelképe
• Nagy Abonyi Ágnes: Az adatközlõ azonosságtudata egy felsõhegyi gyûjtés tükrében
• Bali János: Nemzettudat versus etnikai tudat a maradéki magyarok körében
  Szõke Anna: A nemzeti identitás szakrális térbe helyezése
  Vallás, identitás és rituális emlékezet
• Kósa László: Felekezeti és nemzeti azonosságtudat kapcsolódása (A magyar protestáns példa)
• Peti Lehel: A kulturális emlékezet egyházi monopolizálása egy moldvai csángó településen
• Tóth Ágnes: Felekezeti függetlenség vagy államhatalmi manipuláció? (A bácskai evangélikus németek törekvése 1941–1945)
• Silling István: A nyugat-bácskai szakrális kisemlékek identitásjellege
• Papp Richárd: Március 15-e kontra december 5-e? (A nemzettudat változásai és a rituális emlékezet a zentai magyarok körében)

Mûvészet, mûvelõdés és szellemi örökség a kulturális emlékezetben

• Raffay Endre: Történelmi tudat? Kulturális emlékezet? (Mûvészettörténészi asszociációk)
• Káich Katalin: Saint-Simon és a Savoyai család (Nemzeti és európai dimenziók)
• Keményfi Róbert: Így védte Dobó Eger várát? (Történeti tudat kontra mûvészi parafrázis)
• Mohay Tamás: Zenta és Máriapócs: adalékok a képkultusz és a történeti emlékezet kapcsolatához
• Németh Ferenc: Pleitz Ferenc Pál (Franz Paul Pleitz) a kulturális emlékezet tükrében
• Papp Árpád: A kocsmák városa – a város kocsmája (Szabadka társadalmi rétegeinek térhasználata és emlékezete)
• Ózer Ágnes: A vajdasági magyarság szellemi örökségének tudatformáló szerepérõl