A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék és a debreceni Csokonai Kiadó Antropos sorozatában megjelent Wolfgang Kaschuba: Bevezetés az európai etnológiába címû munkája. A kötet szerkesztõje és a fordítás szakmai ellenõre Ilyés Zoltán volt.

Az európai etnológia Wolfgang Kaschuba értelmezésében szándékoltan a néprajz, az etnológia és a történettudományok metszéspontjában próbálja meghaladni a késõmodern társadalmak végletesen szétdarabolt társadalomtudományait. Az európai etnológia röviden fogalmazva a „más” megfigyelése és kutatása a „saját” vagy az „idegen” kultúrában, mely során ezt a bizonyos „mást” állandóan a kutató pillantás(a) fixálja és egyben újrakonstruálja: embereket, csoportokat, viselkedésmódokat, értékhorizontokat, szimbólumokat érzékelhetünk „más”-ként, miközben a megértés szándékával szemléljük õket.

A kötet döntõen a német nyelvterületen áttekinti az európai etnológia tudomány- és kutatástörténetét. Bemutatja a német (és ezzel együtt a közép-európai) néprajz a felvilágosodásban és a romantikában gyökerezõ szellemi-ideológiai eredetvidékét, értékeli a szak tudománykultúrájára kiemelkedõen hatást gyakorló és a néprajzi kánon kialakításában fontos szerepet játszó személyiségeket. Az önreflexív tudománytörténeti szemlélet különösen fontos a német néprajz esetében, amely a nemzetiszocialista ideológia nem egyedüli, de nagyon aktív „beszállítójává” vált.

A szerzõ a továbbiakban bemutatja, hogy a második világháború után a németországi néprajz milyen módon dolgozta fel terhelt múltját, és miképpen reagált a kultúrakutatást megújító és átrendezõ szociológiai, antropológiai, történettudományi és filozófiai iskolákra, módszertanokra. Az áttekintés tehát egyben szaktudományi recepciótörténet is. Ezt a történeti terheltségek miatt szükségszerû, de mégis fokozatos átalakulást és reprezentáns kutatóit, iskoláit mutatja be a szerzõ. Kitüntetett témakörökön keresztül arra is választ keres, hogy az európai etnológia – reflektálva a társtudományok eredményeire – miképpen kritizálta, korrigálta és milyen jelentéstartalmakkal bõvítette a hagyományos néprajz nép, népi kultúra, nemzet, réteg és osztály, identitás, etnicitás, hétköznapiság és tradíció értelmezését.

Az utolsó fejezetcsoportban az európai etnológia legfontosabb vizsgálati módjai és módszertani eljárásai – terepmunka, mikrotörténelem, az anyagi kultúra kutatása, diskurzusanalízis, textualizáció – kerülnek bemutatásra. Wolfgang Kaschuba a berlini Humboldt Egyetem Európai Etnológiai Intézetének intézetvezetõ professzora. Szakmai szocializációja, tudományos pályafutásának kezdete a Hermann Bausinger neve fémjelezte tübingeni Empirikus Kultúratudományi Intézethez köti. Tudományos érdeklõdésének homlokterében a 19. és 20. századi kultúrtörténet és a mindennapok története, a tudomány és a hétköznapi tudás összefüggései, és az etnicitás mint kulturális konstrukció állnak. Jelenleg kutatási projekteket vezet a nemzeti és etnikai identitásdiskurzusok, Berlin nyilvános tereinek szimbolikus rendje, az iparosodás társadalmi következményei és a kulturalizáció témáiban.