A cigányság összefoglaló névvel illetett, romani, beás és magyar nyelvû közösségek jelentik Magyarország legnagyobb nyelvi-etnikai kisebbségét. Miközben a velük kapcsolatos kérdések, leggyakrabban mint társadalmi probléma, hosszú idõ óta jelen vannak a társadalomtudományi, illetõleg a mindennapi diskurzusokban, a cigánykutatások pedig több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza, e közösségek voltaképpen csak 1993-ban, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló LXXVII. törvény megszületésével vívhattak ki maguknak a többi nemzeti kisebbséggel - elvben - azonos státuszt. Noha Réger Zita tudományos és iskolateremtõ munkásságának köszönhetõen az 1970-es évek óta folynak nemzetközi viszonylatban is számottevõ cigány nyelvészeti kutatások, amelyek mind a mai napig hiánypótlónak számítanak, a nyelvi kérdés (nyelvmegõrzés, a nyelvek fejlesztése, anyanyelvi oktatás, nyelvhasználati jogok stb.) szerepe azonban máig periférikus. Az elmúlt években ugyan egyre több tanulmány Iát napvilágot, a magyarországi és Kárpát-medencei cigány közösségek nyelveinek nyelvészeti kutatásáról a mai napig nincs összefoglaló monográfia, jegyzet, felsõoktatási tankönyv. Rendkívül nagy szükség lenne minél több olyan összefoglaló munkára, amely a Magyarországon beszélt, valamint a Kárpát-medence magyar közösségeivel érintkezõ beás és romani nyelveket, e nyelvek helyzetét, beszélõik nyelvhasználatát, nyelvi problémáit valóban tudományos igénnyel, ugyanakkor a szélesebb szakmai közönség számára is közérthetõ formában mutatja be. Kötetünket e vállalkozás elsõ darabjának szánjuk.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés
A kötet szerzõi
I. CIGÁNY NYELVEK ÉS KÖZÖSSÉGEK MAGYARORSZÁGON
1. Szalai Andrea: Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség
2. Pálmainé Orsós Anna: A beás nyelv Magyarországon
3. P. Tálos Endre: Fonológiai szabálykölcsönzés a cigányban
II. NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ, NYELVI HÁTRÁNY ÉS OKTATÁS
4. Réger Zita: Nyelvi szocializáció és nyelvhasználat magyarországi cigány nyelvi közösségekben
5. Forray R. Katalin: Az iskola és a cigány család ellentétei (Hipotetikus modell)
III. NYELVI JOGOK: A LINGVICIZMUSTÓL A PLURALIZMUSIG
6. Yaron Matras: A romani jövõje: A nyelvi pluralizmus politikája felé
7. Kontra Miklós: Cigányaink, nyelveik és jogaik
8. Forray R. Katalin: Nyelvpolitika. A cigány nyelvek oktatásának helyzete
IV. BESZÉDMÓDOK, KULTÚRAREPREZENTÁCIÓK, NYELVIDEOLÓGIÁK
9. Réger Zita: Az ugratás a cigány gyermekek nyelvi szocializációjában Magyarországon
10. Kovalcsik Katalin: Szimbolikus kultúrareprezentációk egy olténiai rudár közösségben
11. Horváth Kata: 'Mire teszed magad?' - A 'cigány' mint különbség diszkurzív konstrukciója a hétköznapi interakciókban
V. NYELVMEGÕRZÉS VAGY NYELVCSERE? - SZOCIOLINGVISZTIKAI VIZSGÁLATOK CIGÁNY KÕZÕSSÉGEKBEN
12. Bartha Csilla: Nyelvcsere két magyarországi oláh cigány
közösségben - ,,A régiek a régi cigányt beszélik, mi már kavarjuk”
13. Pálmaíné Orsós Anna: A beás nyelv megõrzésének lehetõségei
14. Menyhárt József-M. Pintér Tibor: Nyelvek és lehetõségeik Malomhelyen
VI. MELLÉKLETEK
15. Romani és beás nyelvészeti tanulmányok és oktatási segédanyagok válogatott magyar nyelvû bibliográfiája
16. Romani nyelvészeti kutatások nemzetközi ajánló bibliográfia
VII. SUMMARY