Az 1989-es romániai forradalom viszonylag népszerű témája volt az elmúlt 25 év történeti, politológiai és szociológiai jellegű irodalmának és nem utolsósorban egyik központi kérdése lett a rendszerváltással együtt járó politikai vitáknak. A kezdeti években a történésekben részt vevő egykori szereplők visszaemlékezései, memoárjai, az általuk összegyűjtött források, majd később a velük készült interjúk nyújtottak betekintést az eseményekbe.  A 12 tanulmány szerkezeti szempontból hasonló módon épül fel. Hangsúlyt fektettünk az előzmények bemutatására, ahol az adott település magyar lakosságának az 1989 előtti helyzetét, a kvázi magyar ellenzéki tömörüléseket, kapcsolatrendszereket ismertettük. Ez azért volt fontos, mert a forradalom alatt és a forradalmat követően általában ezekből az értelmiségi körökből kerültek ki a magyarság helyi vezetői. A tanulmányok – településtől függően és a helyi magyarság politikai súlyával összhangban – az általános forradalmi eseményekre is kitérnek, de a fő hangsúlyt a magyar vonatkozású eseményekre helyezik. A tanulmányok közös jellemzője továbbá az, hogy foglalkoznak a helyi román és magyar vezetők kapcsolatával, a Vatra Românească tevékenységével, a hadsereg és a helyi katonaság szerepvállalásával a forradalmat követő időszak városi, megyei közigazgatásának a megszervezésében, az RMDSZ településenkénti politikai súlyával, az iskolakérdéssel (magyar tanítási nyelv, magyar iskolák önállósodása), a segélycsomagok (és elosztásuk) ügyeivel, az elitcsere problémájával, az 1990. márciusi marosvásárhelyi román–magyar konfliktus visszhangjával és kihatásaival, valamint az első, 1990. májusi szabad választásokkal. 

/Részlet a könyv előszavából/