Az elsõ kötetben az 1848-49. évi erdélyi eseményeknek, folyamatoknak szentelt tanulmányok mellett a Történelem és önismeret fejezetben a szerzõ három székely tárgyú elemzése is helyet kapott: Tanulságos székely történelem (256-264. p.); A hajdú és a székely szabadságjogokról (265-278. p.); A székelyföld népessége és társadalma 1750-1850 között (279-292. p.).

A második kötetet székelyföldi, illetve székely vonatkozású 1848-1849-es tanulmányok nyitják. Ezt követõen Mikó Imre gróf 1849 és 1867 közötti erdélyi szerepvállalását (64-79. p.), illetve a 19. század második felében lezajlott erdélyi gazdasági és társadalmi átalakulás jelenségeit (gazdaságfejlesztési törekvéseket, a földtulajdon átalakulását, a vasútépítést, illetve kivándorlást) vizsgálja a szerzõ. A második kötet végén kaptak helyet Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökének interjúi, recenziói, publicisztikai írásai és szerzõi bibliográfiája (259-282. p.)