Sütő Zsuzsanna: A lemorzsolódás és a perzisztencia hatástényezői Közép-Európa kisebbségi magyar felsőoktatási intézményeiben 

Absztrakt

Az egyre bővülő határon túli magyar (felső)oktatási intézmények működésével, a nyelvi hátrányok megszűnése ellenére a statisztikák még mindig arról számolnak be, hogy a kisebbségi magyarok felsőoktatási részvétele és iskolázottsága minden régióban elmarad a többségi társadalométól. Továbbá azt is tudjuk, hogy minél kisebb egy közösség, annál iskolázottabb, aminek egy lehetséges magyarázata, hogy az asszimilációnak elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak kitéve. Ezek miatt a kisebbségi közösségek egzisztenciális kérdése az iskolázottság növelése, aminek egyik feltétele a felsőoktatási hallgatók számának folyamatos emelése és a képzésben már bent lévők sikeres diplomaszerzése. Kiemelt kutatói figyelmet érdemel így a kisebbségi felsőoktatási pályafutás vizsgálata, és azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek növelik a sikeres diplomaszerzés esélyét. Elemzésünk célja, hogy azonosítsa a lemorzsolódás kockázatának kitett és a perzisztens kisebbségi hallgatókat, definiáljuk a rizikó faktorokat, illetve ezzel párhuzamosan meghatározzuk a védő tényezőket. Célunk, hogy az egyéni és az intézményi tényezőket együtt vizsgáljuk, vagyis azonosítsuk a hallgatói attitűd- és tevékenységstruktúra és az intézményi környezet kölcsönhatását is. Empirikus adataink egy nemzetközi kérdőíves adatfelvételre támaszkodnak. Elemzésünkben az individuális tényezők mellett intézményen belüli és kívüli kapcsolathálózati szempontokat is vizsgáltunk. Eredményeinkből kiderült, hogy Közép-Európa kisebbségi intézményeiben az intézményi tényezőknél erősebb szignifikáns hatást mutatnak a hallgatók egyéni mutatói.

Felkért hozzászólók:  Szemerszki Marianna (OFI), Kovács-Nagy Klára (DE), Pusztai Gabriella (DE)

Helyszín: Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, tárgyaló /HTK T. ép. 1. em. 40./