Erdélyi magyarság a 20. században
Kutatások, tervek, eredmények
tudományos konferencia
2023. május 5–6.
A konferencia a romániai magyar kisebbség történetére vonatkozó, folyamatban levő kutatásokat szeretné bemutatni és fórumot biztosítani a szakmai vitáknak.
Helyszín: Csíki Székely Múzeum
(Csíkszereda, Vár tér 2.)
Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Kolozsvár), Csíki Székely Múzeum (Csíkszereda)
TK Kisebbségkutató Intézet NKFI K-128848, ill. a 143767. sz. programok (Budapest)
PROGRAM
2023. május 5., péntek
13:15 Megnyitó
Közteherviselés a centrum és periféria között
13.30: Nagy Botond
Háromszéki falusi önkormányzatok éves költségvetéseinek változásai a nagy háborút megelőzően és utána
A polgári korban a településszintű közszolgáltatások anyagi fedezetét többnyire a helyi közterhekből teremtették elő a falusi önkormányzatok. A kiegyezést követően Háromszéken a közszolgáltatások anyagi fedezetéül szolgáló közterhek mértékében falvanként nagyfokú variancia figyelhető meg, elsősorban attól függően, hogy milyen volt a társadalmi tagolódása az adott településnek (volt katonarendű székelyek által számbelileg dominált, vagy volt úrbéres falu, illetve újonnan önállósult telepítvény). A központilag kodifikált, állami egyenes adók alapján kivetett községi pótadó uniformizáló eszköznek tekinthető, ez a településtípusok közötti határvonalakat csak a nagy háborút megelőző években halványította el. A háború után berendezkedő román államhatalom fokozatosan felső határt vezetett be a községi pótadózásban, illetve a behajtást az államapparátus vállalta magára. A községek zömének ez elégtelen bevételt hozott, de lehetőség nyílt további helyi jellegű díjak és illetékek kivetésére.
13:55: Gidó Csaba
„Ezt nem adom ki, mert az élet nem vár és enni kell valamit.”
Közélelmezés Udvarhely vármegyében 1916–1918
Az 1916-os román betörés, az azt követő menekülthullám és annak utóhatásai miatt Udvarhely vármegyében közélelmezési válság alakult ki. A vármegye lakosságának több mint fele élelmezési gondokkal küszködött. 1917. augusztusában Székelyudvarhelyen élelmet, gabonát követelő lakosságot csak a hadseregtől kölcsönvett liszttel lehetett lecsendesíteni. Az előadásban, a helyi közigazgatásnak főként Paál Árpád főjegyzőnek a közélelmezési problémák megoldására tett erőfeszítéseit követjük nyomon.
14:20: Tóth-Bartos András
Az erdélyi román földreform revíziója a második bécsi döntés után
Az észak-erdélyi birtokpolitika javarészt a román agrárreformos sérelmekben gyökerezett. Annak ellenére, hogy az észak-erdélyi magyarság java része ezek gyors jóvátételét várta, a kormány a feszült magyar–román külkapcsolatok, illetve a korábbi hasonló, negatív tapasztalatokból kiindulva, hosszadalmas jogi útra terelte a kérdés megoldását. A földreform revízióját kimondó 1440/1941. ME számú rendelet rengeteg konfliktust generált a magyar közösségen belül, de kiemelt helyet foglalt el az észak-erdélyi románság sérelmei között is.
Előadásomban a rendelet meghozatalának körülményeit és intézkedéseit ismertetem.
14:45: Sárándi Tamás
Adózás és közellátás Marosvásárhelyen (1940–1944)
Jelen előadás ezen két, a ’kis magyar világ’ története kapcsán napjainkig is feltáratlan területére kívánt betekintés nyújtani egy esettanulmány erejéig. A feltáratlanság miatt nagyobb összefüggések, illetve következtetések levonására nem vállalkozhatunk. Az előadás során az adózás területén a város költségvetése kapcsán kívánunk néhány megállapítást tenni, a közellátás esetében pedig elsősorban a kenyér/liszt, illetve a hús/zsírellátás kérdéskörét kívánjuk körül járni.
15:10: Oláh Sándor
A vidéki társadalom átalakítása a kommunista diktatúrában a Székelyföldön
(1949–1965)
Az előadás a magánparaszti társadalom felszámolásának, a központosított gazdaságirányítás kialakításának és működtetésének néhány jelenségét tárgyalja, Udvarhely rajoni kollektív gazdaságok példáján. Kitér a termelés, elosztás, fogyasztás központi szabályozásának társadalmi következményeire. Összefoglalja az 1949–1965 közötti vidéki változások kutatási tapasztalatait, különös tekintettel a források kérdésére.
15: 35: vita
16:00: kávészünet
Székelyföldi tervek az NKA támogatta Géniusz programban
16:15: Vargha Mihály
Géniuszok a hősök mögött. Az 1848–49-i évi szabadságharc Háromszéken
Ez az állandó kiállításnak is tekinthető tárlat arra a közösségi szerepvállalásra szeretné ráirányítani a figyelmet, amely nagyon rövid idő alatt hozzásegítette Háromszéket regionális hadiipari tényezővé válásához. A hősök és géniuszok azok, aki ezt elősegítették, akár az ágyúöntés költségeinek felvállalásával, akár egy-egy helyi fejlesztéssel a lőpor, gyutacs, salétromgyártás terén, azok lényegében, akik mindeddig névtelenek maradtak Gábor Áron és bajtársai mögött: Bodor Ferenc, Zakariás Antal, Turóczi Mózes, Végh Antal, Gábrinyi Mózes, Jancsó Mózes, Szacsvay János és sokan mások. A kiállítás alapgondolata, hogy előtérbe helyezze a közösségi összefogást. Ennek eredménye például a katonák élelemmel, ruházattal való ellátása, a lőszerek gyártása, szállítás volt, nem is beszélve az ágyúk öntéséről. A szabadságharc kultusza, jellegéből kifolyólag, a „hősökre" koncentrál, azonban mögöttük egy egész közösség állt.
16:35: Kósa Béla
„Legalább kettőt egy csapásra…”
A „Nagy” Géniusz pályázatból a 2012-ben megnyílt állandó vártörténeti kiállításunk részleges átalakítását, újragondolását tűztük ki célul. Az előadás során az elmúlt tíz esztendő tapasztalatait, azok következtetéseit óhajtom bemutatni, valamint a tervezett lépéseket. A tartalmi megújulás – Hídvégi Mikó Ferenc és Zöld Péter a vár és a csíki székelység 17-18. századi történetének két kimagasló alakja – mellett a technikai részletekre is kitérek.
16:50: Markaly Aranka
A „genius loci” keresése
Székely géniuszok pályázatra hat kutatási témát adtunk be a múzeumunkból. Történeti tematikában a kollégák a csíkszéki 17. századi deliberátumok forráskiadását tűzték kik célul, míg a néprajz keretén belül az értelmiségű eredetű népi mozgalmakat vizsgálja Málnási Levente, Csíkszékre és Székelyföldre vonatkozóan. A régészek egyik témája, Szőcs János cibrefalvi kutatási eredményeinek bemutatása egy stúdió kiállításon és kapcsolódó katalógusban. Egy másik kutatás a csíki vasolvasztást tematizálná, valamint a különböző középkori mestereket, kézműveseket. A képzőművészeti részleg, Túros Eszter Nagy István, Márton Ferenc és Nagy Imre nyomdokain haladva a Csíkszereda képzőművészeti életét vizsgálja.
17:00: Szász Hunor – Miklós Zoltán
Bolyai – Erdély géniusza
A Géniusz program keretében megvalósításra kerülő kiállításunk által fontosnak tartjuk tudatosítani az erdélyi közösségben, hogy a 2023-as év alkalmat szolgáltat egy kevésbé ismert bicentenárium megülésére: Bolyai János azon levelének 200 éves évfordulója (1823. november 3.), amelyben megírta édesapjának, Bolyai Farkasnak, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”, vagyis megoldotta a „paralellák rejtélyét”, kidolgozta az abszolút (nem-euklidészi, hiperbolikus) geometria alapjait, amivel megnyílt „a tér tudománya”.
17:20: Ferencz-Mátéfi Krisztina - Gál Levente
Fölemelt fővel. Trianoni férfiak Gyergyóból
Kiállításunk Gyergyószentmiklós kiemelkedő történelmi személyiségei közül Vákár P. Arthur és családja életútját emeli ki, akinek fennmaradt gazdag hagyatéka eddig ismeretlen tudásanyaggal bővíti a kisváros történetét. Az örmény származású közíró, lapkiadó, diplomata, magyar királyi kormányfőtanácsos életútja egybeesik a nagyközség várossá válásával, a városiasodási folyamatok kibontakozásával. A Kossuth Nyomda tulajdonosaként annak jövedelmét folyamatos közcélokra ajánlotta fel, az általa szerkesztett Csíkvármegye hasábjain pedig tematizálta a városfejlődés legfontosabb kérdéseit. A helyi képviselő testület ellenzéki tagjaként azért tevékenykedett, hogy a városi jogcímhez méltóan fejlődhessen Gyergyó gazdasága. Trianon után Budapesten kezdett új életet. Fia és unokája hűen őrzi a család örökségét, melyek közül számos várostörténeti érdekesség kap helyet kiállításunkon.
17:40: Berecki Sándor – Orbán János
Bernády és a gepidák. Két kiállítás Marosvásárhelyen
Egy korszerű Bernády-kiállítás létrehozására nemcsak múzeumtechnikai, de tartalmilag is megérett a helyzet Marosvásárhelyen: az elmúlt évtized minden eddiginél több kutatási eredményt hozott felszínre a nagy polgármesterrel és korával kapcsolatban. Az első kiállítás ezek mentén haladva főként a kapcsolati hálóin keresztül ragadja meg a városépítő, az országos és a helyi politikus teljesítményét. A második projekt, a nagyernyei népvándorláskori temető feldolgozása erdélyi és magyarországi kutatók műhelymunkája révén valósul meg, hozadéka a leletek tudományos értékelése, közlése és egy időszakos kiállítás szervezése lesz.
18.10: kérdések, vita
Kutatási kerekasztal
18:30: Papp Z. Attila
Történelmi önismeret Székelyföldön. Első eredmények egy kérdőíves kutatás nyomán.
18:50: vita
19:20 vacsora
PROGRAM
2023. május 6., szombat
Háborús erőszak, trauma és kollektív emlékezet, 1940–1944
9:35: Magyarosi Sándor
27-es székely honvédek a keleti hadszíntéren 1944
A 27. Székely Könnyűhadosztály 1944 áprilisában, azt követően került ki a keleti front galíciai szakaszára, hogy a németek megszállták Magyarországot, és a seregtest katonáit 1944 szeptemberében úgy vezényelték vissza Erdélybe, hogy tulajdonképpen nem szenvedtek vereséget. Előadásomban a Galíciában eltöltött időszakot egyrészt azon harccselekmények szempontjából vizsgálom meg, amelyekben a könnyűhadosztály részt vett, másrészt pedig arra a viszonyra is kitérek, ami a székely katonák és a helyi (ukrán) lakosság között ebben az időszakban kialakult.
10:00: Nagy József
A Székely Határvédelmi Erők 1944-ben. A mozgósítás és a frontélmény a háborús veteránok emlékezetében.
A Székely Határvédelmi Erők csapatai 1944. augusztus első napjaiban vonultak fel a Keleti-Kárpátok bérceire. Lázas erődítési munkálatok kezdődtek, amit a szovjet Vörös Hadsereg augusztus 26-i támadása követett. A különböző harcértékű és felszereltségű székely honvéd alakulatok pár hét alatt elvéreztek a székelyföldi hadműveletek idején. Sokan haltak hősi halált, sebesültek meg vagy estek hadifogságba, de legtöbben a hazatérést választották Székelyföld kiürítésekor. Generációk életét határozta meg e történet, akik életük során a kollektív emlékezet működésének folyamatában, újra és újra átértelmezték mindazt amit átéltek.
10:25: Gidó Attila
Zsidó- és romaellenes faji diskurzus Észak-Erdélyben, 1940–1944
Előadásom alapvető célja az, hogy beazonosítsa azt az időszakot, amikor az észak-erdélyi romaellenes diskurzusban megjelennek a faji jellegű érvek. Bemutatom továbbá ennek legfontosabb elemeit és tereit, valamint összehasonlítom a zsidóellenes faji diskurzus jellemzőivel.
10:50: Kovács Szabolcs
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944)
1944. augusztus végétől október végéig Erdély két hónapra hadszíntérré vált. A kaotikus helyzetben a fegyveres alakulatok (és időnként a felfegyverzett civilek) legkevesebb 438 név szerint azonosítható polgári személlyel végeztek. Ez és az 1940 őszi atrocitások súlyosan megterhelték a háború utáni magyar-román kapcsolatokat. Előadásomban a magyar, román és német fegyveresek által elkövetett gyilkosságokat próbálom meg röviden bemutatni, arra keresve a választ, hogy milyen indítékok vezettek a tömeggyilkosságok elkövetéséhez, és hogyan dolgozták fel azokat, az adott közösségek a háború után.
11:15: vita
11:45: kávészünet
Magyarságképek
12:00: Marchut Réka
Iuliu Maniu és a Szilágyság
Iuliu Maniu emlékév van jelenleg Romániában, születésének 150., halálának 50. évfordulóját ünneplik. Vajon ebbe az ünneplésbe bekapcsolódhatnak-e az erdélyi magyarok egy tisztes megemlékezéssel, tudunk-e ilyen kapcsolódási pontot találni? Ha igen, akkor minden bizonnyal Iuliu Maniu és családjának a Szilágysághoz, az ottani emberekhez való kötődése, viszonya révén sikerülhet. Ezért előadásomban az erre irányuló kutatásaimról szeretnék beszélni, annak eddigi eredményeit szeretném ismertetni.
12:25: L. Balogh Béni
Petru Groza magyar kapcsolathálója 1945 előtt
Előadásomban Petru Grozának az 1945-ös miniszterelnöki kinevezését megelőző magyar kapcsolatrendszerét vizsgálom, eredményeimet a hálózatkutatásból ismert gráfok segítségével illusztrálom. Négy fontosabb területre koncentrálok: a) a szászvárosi református Kun Kocsárd gimnáziumban eltöltött, az egész életpályáját meghatározó nyolc évre (1895‒1903), b) a katonaság időszakára (1914‒1918); c) az Alexandru Averescu–kormányokban betöltött miniszteri tisztségek éveire (1921, 1926‒1927); d) az 1930-as évek első felének baloldali fordulatára és az 1940‒1944 közötti periódusra. Leginkább a szászvárosi, legkevésbé a katonaság alatti évek térképezhetők fel.
12:50: Bandi István
Nem konvencionális módszerek az "erdélyi kérdés" megoldására 1945–1947 között
Románia a második világháború alatt és után is szövetségi rendszerbe került Magyarországgal, de ez nem zárta ki a kölcsönös informálódás lehetőségét. Ezt a viszonyt román oldalról kívánom bemutatni az ACNSAS forrásai alapján. A román-magyar államközi viszony valós arcát a két világháború között megújult román titkosszolgálat magyarságképe, és a második világháború alatt a „szövetséges” szolgálat a főleg Dél-Erdélyben végrehajtott műveletei mutatják meg. Az 1944. augusztus 23-i kiugrás után a román titkosszolgálatok rendkívül változékony politikai környezetben és az ebből fakadó vezető váltásnak köszönhetően nehéz időszak elé néztek, Mihály király távozásáig, amikor befejeződött a két világháború között felépített titkosszolgálati struktúra lerombolása. Azonban ennek a korszaknak is van egy állandó műveleti célpontja: a baráti Magyarország.
13:15: vita
13:45: ebéd
Szocializációs keretek
15:00: Bárdi Nándor
Székelyesítő népészek, a második világháború előtt és után
Ez az előadás két nagy töréspont nyomán (1940, 1944), három történeti korszakban a regionális identitást közvetítő mozgalmakat működtető személyek adaptációs gyakorlatait vázolja fel. A tevékenységbeli folyamatosságot vizsgáltam Domokos Pál Péter, Bányai János, Haáz Rezső, Gyerkes Mihály, Vámszer Géza, Földi István, Székely Géza életpályáján keresztül.
15:25: Nagy Mihály Zoltán
Az egyház(ak) normaközvetítő szerepe 1948–1967 között
Az 1945 utáni korszakot feltáró egyháztörténeti kutatásokból megismerhetjük, hogy mi történt a romániai egyházak intézményrendszerével, hierarchiájával, de kevés azon kutatások száma, amelyek annak feltárására vállalkoznának, hogy a román pártállami vezetés miként próbálta meg instrumentalizálni az egyházakat, bevonni őket a közpolitikába, hogy azok ideológiai és állami feladatokat lássanak el. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a pártállam milyen normák közvetítését várta el az egyházaktól, és a romániai magyar történelmi egyházak milyen belső normarendszert alakítottak ki az állami elvárással szemben.
15:50: Fodor János
Domokos Géza tanulóéveinek szocializációs és rendszerbeli keretváltozásai
Domokos Géza (1928–2007) romániai magyar politikai és értelmiségi élet egyik meghatározó szereplőjeként tartható számon, többek között szerkesztő, író, kiadó igazgató, műfordító és politikus volt. Szülei elszegényedett székelyföldi családból származtak, ami meghatározta Géza korai éveinek szocializációs kereteit: mit jelentett számára a brassói szülőhely, az azugai és zágoni elemi iskolai évek, a sepsiszentgyörgyi Mikó gimnázium és
kollégium, valamint a kolozsvári és moszkvai egyetemi tanulmányok? Előadásomban a változatos földrajzi kényszerkörnyezet mellett a különböző történelmi korszakokban történő szocializációs kereteket és a szellemi ingerek hatásait mutatom be Domokos Géza tanulóévei kapcsán.
16:15: Kiss Ágnes
A magyar érdek”. A kisebbségi érdekképviselet és az ellenállás határai a Ceaușescu rendszerben
A dolgozat azt tárja fel, hogy miként korlátozta a Ceaușescu rezsimmel szembeni aktív ellenállást a romániai magyar politikai és kulturális elit által működtetett informális érdekképviseleti modell. Az „informális-individuális alkudozási modell” és az aktív ellenállás összeférhetetlenségét az Ellenpontok (1982) szamizdat folyóirat recepciója kapcsán mutatom be.
16:40 vita
17:00: kávészünet
Kulturális és ideológiai keretek
17:20: Novák Zoltán Csaba
Szigorúan ellenőrzött kultúra? Színházi "vizionáló bizottság" Kovászna megyében a nyolcvanas években
A Ceaușescu korszakban a kezdeti éveket egy viszonylagos liberalizáció jellemezte, majd az 1971-es fordulatot követően az egyre kiteljesedő és fojtogató ideológiai kontroll időszaka következett. A kulturális életben a nyolcvanas években a diktatúra már nem elégedett meg a korszakra korábban jellemző ellenőrző mechanizmusokkal, a színházakban bevezették az ún. vizionáló bizottságok rendszerét. Egy, a pártvezetés, a helyi kulturális élet és a színházi világ képviselőből álló bizottság a bemutató előtt megtekintette a darabot, véleményezte, cenzúrázta, engedélyezte vagy esetenként be is tiltotta. Előadásunkban a Kovászna megyei "vizionáló bizottság" 1983–1989 közötti tevékenységét vesszük górcső alá.
17:45: Plainer Zsuzsa
A színházi munka az állambiztonság dokumentumaiban – Kelemen István megfigyelési dossziéja
Kelemen István (1930–1977), a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának tagozatvezetője majd irodalmi titkára volt; megfigyelési dossziéját 1974 februárjában nyitja meg az Állambiztonság (Securitate) és néhány hónappal magyarországi emigrációja előtt zárja le. Előadásunkban e dosszié és más források (naplók, visszaemlékezések, interjúk, színháztörténeti adatok) alapján a következő kérdésekre igyekszünk válaszolni: hogyan kerülhetett egy romániai magyar színházi ember a Securitate célkeresztjébe az 1970-es években? Milyen cselekvéseket minősített a Securitate "nacionalista" és "soviniszta" megnyilvánulásoknak egy nagyváradi értelmiségi esetében? Mit tudhatunk meg Kelemen István megfigyelési dossziéjából a Securitate és egy kisebbségi magyar színházi tagozat viszonyáról?
18:10: Kovács Eszter
A kulturális élet szürke zónája a Salamon Ernő Irodalmi Kör
Előadásomban a Gyergyói-medence kulturális életének szürke zónáit igyekszem feltárni egy kulturális csoportosulás példáján. A Salamon Ernő Irodalmi Kört önszerveződő közösségnek tartom, mivel nem tagozódott be a korabeli országos kultúrpolitikába. A résztvevők érdeklődési körük alapján csatlakoztak a rendszeres műhelymunkához. Egy aktív irodalmi és kulturális életet működtetett a kör közösen más önszerveződő közösségekkel (történelmi kör, Figura, Korondi Irodalmi Kör), továbbá részese volt a korszak erdélyi kulturális hálózatának. Az előadás ezeket a hálózatokat és a benne szerepet vállaló egyének működését taglalja.
18:35 vita
19:00: vacsora