A Kárpát-medence hajdani szocialista országaiban az 1989 utáni másfél évtizedben lezajlott korszakos jelentõségû gazdasági, társadalmi és politikai változások következtében a népesség természetes fogyása, megnövekedett térbeli mobilitása, fokozódó 'elnemzetietlenedése'* következtében számottevõ, térbeli szempontból is releváns etnikai átrétegzõdés volt megfigyelhetõ. A vizsgált idõszakban több mint 700 ezer lélekkel csökkent népességszámú Kárpát-medencében a nemzeti (fõként a magyar) kisebbségek felgyorsult fogyása, beolvadása, a cigányság lendületes térnyerése és a nemzeti kötõdés nélküli népesség számának, arányának kirobbanó mértékû növekedése számított különösen feltûnõ etnikai változásnak. Az alábbi írásunk ezen, fõként a határainkon túli magyarlakta régiókban lezajlott etnikai változások térbeli vetületét igyekszik bemutatni. A népesség etnikai összetételének változásait alapvetõen földrajztudományi (etnikai földrajzi) megközelítésben mutatjuk be és egészítjük ki az adott témakörre, területre és idõszakra vonatkozó, fõként demográfiai, szociológiai jellegû, közelmúltban megjelent elemzéseket (pl. Gyurgyík L. - Sebõk L. 2003, Kiss T. 2004).

Vizsgálataink alapvetõen a határainkon túli, kárpát-medencei magyar kisebbségekre és az általuk lakott tájakra terjedtek ki, de a recens etnikai térfolyamatok jobb megértése és értelmezése érdekében ismertettük a Kárpát-medence egészének, illletve egyes részeinek közelmúltbéli népesedési folyamatait, etnikai térszerkezetét és a magyarsággal együtt élõ, fõbb etnikumok településterületét ill. annak változását is. Célkitûzéseinknek megfelelõen kutatási eredményeink bemutatását három fõ fejezetre osztottuk fel:

1. A Kárpát-medence tájfeosztásának eddigi fõbb hazai kísérletei,
2. A Kárpát-medence etnikai térszerkezetének átalakulása 1989 - 2002 között (általános, nagytérségi áttekintés),
3. A kárpát-medencei magyar kisebbségek által is lakott régiók etnikai térszerkezetének átalakulása 1989 - 2002 között (települési szintû vizsgálatok).

A részletesebb, regionális elemzéseket a jelenlegi államhatárokhoz igazodó, kárpát-medencei területi egységek (országok, tartományok, tájak: Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Pannon-Horvátország, Muravidék, Õrvidék) szerint végeztük el. Ezen geopolitikai ihletésû régióbeosztás mellett elméletileg még számos egyéb (pl. természetföldrajzi, néprajzi, történeti) tájbeosztás is alapja lehetett volna az etnikai térszerkezettel foglalkozó kutatásunknak. Ennek is köszönhetõ, hogy a megbízó kérésére, az 5/044/2002.számú 'A Kárpát-medencei kisebbségi magyar lakta települések és régiók a 20.században.' címû kutatási projektben rögzített feladatként könyvünk elsõ fejezete a Kárpát-medence eddigi fõbb tájfelosztási magyar kísérleteivel foglalkozik.

* A népszámlálások nemzetiségi (nemzeti, etnikai kötõdési) kérdéseire nem válaszoló, ismeretlen, értékelhetetlen választ adó népességet a továbbiakban 'elnemzetietlenedett' lakosságnak, a népszámlálási statisztikákban is rögzített jelenséget leegyszerûsítve 'elnemzetietlenedésnek' nevezzük.

Tartalom Bevezetés 1. A Kárpát-medence tájfelosztásának eddigi fõbb hazai kísérletei 2. A Kárpát-medence etnikai térszerkezetének átalakulása (1989-2002) 2.1 Nemzeti öntudat a statisztika tükrében 2.2 Népesedési, etnikai összkép 2.3 Államalkotó nemzetek, nemzeti és etnikai kisebbségek 2.4 A régió magyar és cigány népessége 3. A Kárpát-medencei magyar kisebbségek által is lakott régiók etnikai térszerkezetének átalakulása (1989-2002) 3.1 Szlovákia 3.1.1 Az 1991-es etnikai térszerkezet 3.1.2 Az 1991 és 2001 közötti idõszak 3.1.3 A 2001-es etnikai térszerkezet 3.2 Kárpátalja 3.2.1 Az 1989-es etnikai térszerkezet 3.2.2 Az 1989 és 2001 közötti idõszak 3.2.3 A 2001-es etnikai térszerkezet 3.3 Erdély 3.3.1 Az 1992-es etnikai térszerkezet 3.3.2 Az 1992 és 2002 közötti idõszak 3.3.3 A 2002-es etnikai térszerkezet 3.3.3.1 Partium 3.3.3.2 Bánság és Arad-vidék 3.3.3.3 Észak-Erdély 3.3.3.4 Dél-Erdély 3.3.3.5 Székelyföld 3.4 Vajdaság 3.4.1 Az 1991-es etnikai térszerkezet 3.4.2 Az 1991 és 2002 közötti idõszak 3.4.3 A 2002-es etnikai térszerkezet 3.5 Horvátország pannon területe 3.5.1 Az 1991-es etnikai térszerkezet 3.5.2 Az 1991 és 2001 közötti idõszak 3.5.3 A 2001-es etnikai térszerkezet 3.6 Muravidék 3.6.1 Az 1991-es etnikai térszerkezet 3.6.2 Az 1991 és 2002 közötti idõszak 3.6.3 A 2002-es etnikai térszerkezet 3.7 Õrvidék 3.7.1 Az 1991-es nyelvi térszerkezet 3.7.2 Az 1991 és 2001 közötti idõszak 3.7.3 A 2001-es nyelvi térszerkezet Kitekintés Felhasznált irodalom Földrajzi névmutató Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke Mellékletek jegyzéke