"Hogy a társadalmilag hasznos kutatásnak mekkora a becsülete a tudósok között, az tudományonként változik: aligha van orvos kutató, akit egy sikeres gyógyszeripari alkalmazás lehetõsége ne motiválna, de például a nyelvészek között vannak, akik csak a fejüket vakarnák arra a kérdésre, hogy mi is az õ tudományuk társadalmi haszna. Ebbe a kötetbe olyan tanulmányokat válogattam, amelyek a nyelvészeti kutatások hasznosíthatóságának kérdéseit járják körbe.

Az egyes írások különféle alkalmakból születtek: van évfordulós tanulmány (a magyar lingvicizmusról, és az Értelmezõ Szótár szépirodalmi cenzúrázásáról), van olyan írás, amit a közszolgálati rádió egyik határon túli magyarokat gúnyoló mûsora váltott ki belõlem, s vannak konferencia elõadások is, melyeket Révkomáromban, Újvidéken, Csíkszeredában, Kolozsváron vagy Budapesten tartottam.

Az írások témái is sokfélék: több szól a Trianon utáni magyar nyelvváltozatok kérdéseirõl, a nyelvpolitikáról, az anyanyelvi nevelés gondjairól, a nyelvi jogokról. Van olyan írás is, amelybõl megtudhatja az Olvasó, hogy a nyelvhez, úgy mint a focihoz, akár a politikusok is értenek."

(A szerzõ)

Figyelem! Könyvbemutató

Kontra Miklós legújabb könyvének bemutatójára kerül sor a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár közös rendezésében Somorján a városi könyvtárban 2010. szeptember 10-én 17.30 órakor. A könyv megvásárolható a helyszínen, illetve megtalálható a www.foruminst.sk weboldalon. A kötetet bemutatja: Szabómihály Gizella (Gramma Nyelvi Iroda)
Részletek...

A kiadvány teljes terjedelemben letölthetõ a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjáról.

 

Tartalomjegyzék

Hasznos nyelvészet? Mi fán terem, ha terem?

Szociolingvisztika

• 1. Nyelvi emberi jogi polémiák
• 1.1. Kultúra-, nyelv- és kontextus-specifikus jogok vagy egyetemes jogok?
• 1.2. Hozzáadó vagy felcserélõ kétnyelvûség?
• 1.3. A nyelvet kell megmenteni vagy a beszélõit?
• 1.4. A nyelvet beszélõi akarata ellenére is meg kell menteni?
• 1.5. Nyelv és identitás
• 1.6. Liberális nyelvpolitika?
• 1.7. Társadalmi mobilitás
• 1.8. Nyelvhalál vagy nyelvgyilkosság?
• 1.9. A politikusok józan paraszti esze
• 1.10. A nyelvészek dolga
• 2. Ki cenzúráz - A cenzúra nem (tört)?
• 2.1. A lektori jelentések szerzõjérõl
• 2.2. Az írókról s az irodalomról
• 2.3. Irodalmi idézetek az ÉrtSz-ban, melyek valószínûleg vagy részben túlélték az ideológiai lektorálást
• 2.4. Szócikkek, melyekbõl kimaradtak szépirodalmi idézetek
• 3. A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása
• 3.1. Zsuzsa kikosarazott
• 3.2. Éva büszke adatközlõi
• 3.3. Miért lenne jó titkos hangfelvételeket készíteni?
• 3.4. A kisajátítás két fajtája: gyarmatosítás és plágium
• 3.4.1. Gyarmatosítás
• 3.4.2. Plágium

Magyar anyanyelvi nevelés

• 4. Felcserélõ anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza)
• 5. Van mit tennünk, bõven
• 6. A magyar lingvicizmus és ami körülveszi
• 6.1. Bevezetés
• 6.2. A magyarok és a nyelvmûvelés
• 6.3. Egy országos reprezentatív vizsgálat néhány eredménye
• 6.4. Tanulhatóság
• 6.5. Többgenerációs feladat
• 6.6. Miként lehet legitimálni a társadalmi elõítéleteket?
• 6.7. A lingvicizmus legrosszabb fajtája
• 6.8. Konklúziók
• 6.9. Félreértések a magyar lingvicizmus körül
• 6.10. A lingvicizmust körülvevõ „jogos döbbenet”
• 6.11. Mit lehet akkor tenni?

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

• 7. A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén
• 8. Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál”
• 8.1. Az egynyelvû szemlélet utóbbi negyedszázada
• 8.2. Emberi és szaktudományi vonatkozások
• 8.3. A szótárak határtalanításáról
• 9. A tankönyvek nyelve és a magyarigazolvány
• 9.1. Miért különböznek a vajdasági magyar szaknyelvek a magyarországiaktól?
• 9.2. Mit lehet tenni a szaknyelvi eltérések csökkentésére, netán kiküszöbölésére?
• 10. Az anyanyelvû felsõoktatás elõnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja
• 10.1. Óvodától az egyetemig magyarul
• 10.2. Miért kell az államnyelven is tanulni?
• 10.3. Társadalmi mobilitás, érvényesülés
• 10.4. Félelem a politikusainktól
• 10.5. Az informálás és az informálódás felelõssége
• 11. Ankét a kisebbségkutatás helyzetérõl
• 11.1. Válasz a Regio kérdéseire

Nyelvi jogok, nyelvpolitika

• 12. Magyar nyelvtudomány, társadalmi felelõsség, politika
• 12.1. Bevezetés
• 12.2. Mire jó a nyelvészet?
• 12.3. Két megjegyzés társadalmi felelõsségünkrõl
• 12.4. Nincs explicit magyar nyelvpolitika
• 13. Hasznos nyelvészet
• 13.1. Három említés Szépe Györgyrõl: Kiefer (1991), Szilágyi (2001), Skutnabb-Kangas (2001)
• 13.2. Milyen az a hasznos nyelvészet?
• 13.3. „Modernista fordulat”
• 13.4. Nyelv, politika, nyelvpolitika
• 14. Globalizáció, magyar nyelvi kisebbségekés nyelvpolitika
• 14.1. Elõzetes
• 14.2. Néhány megjegyzés a globalizációról
• 14.3. Néhány megjegyzés a magyar nyelvi kisebbségekrõl
• 14.4. Megjegyzések a kárpát-medencei magyar nyelvpolitikáról
• 15. Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében
• 15.1. A nyelvi genocídium fogalma
• 15.2. Nyelvi genocídium az oktatásban
• 15.3. Három mai magyarországi példa
• 15.4. Környezõ országbeli példák
• 16. A focihoz és a pedagógiához mindenki ért, a nyelvhez még a politikus is
• 16.1. A politikusok eleget tudnak a nyelvrõl, nem kérdeznek meg nyelvész szakértõket
• 16.2. A nyelvi jogok kodifikálása Romániában és az RMDSZ
• 16.3. Angoltanulás Magyarországon - alanyi jogon
• 16.4. Egymást kioltó akciók
• 16.5. Félelem a politikusainktól
• 16.6. Nem hallatszik a nyelvészek szava

Összevont bibliográfia

Tárgymutató

Személynévmutató

Impressum