A rendszerváltás óta eltelt közel két évtized alatt Magyarország mentes volt az olyan országos méretû etnikai konfliktusoktól, amelyek a térség több országában súlyos társadalmi, politikai megrázkódtatásokhoz vezettek. A magyar történelem tanulságai, a magyarországi kisebbségekkel kialakított együttélés értékei, valamint a határon túli magyar közösségek érdekei egyaránt arra kell hogy figyelmeztessék társadalmunkat, hogy az etnikai konfliktusok semmilyen esetben sem szolgálhatják az ország és a nemzet érdekeit.

Különösen érvényes ez az egész térség legnagyobb létszámú - ugyanakkor legnehezebb helyzetben lévõ - kisebbsége, a közép-európai cigányság sajátos problémáinak, társadalmi integrációjának kezelésében. Mindazok az erõfeszítések, amelyeket Magyarország demokratikusan megválasztott kormányai a roma kérdés megoldása érdekében eddig tettek, semmissé válhatnak, ha teret kapnak és felerõsödnek a roma-ellenes megnyilvánulások.

Az MTA munkatársai, intézetei és vezetése nevében elítélünk minden etnikai konfliktust kiváltó jelenséget, kezdeményezést, szervezetet. Támogatjuk a nemzetiségek közötti békés  együttélés érdekében tevékenykedõket.  Az Akadémia a maga eszközeivel mindent elkövet annak érdekében, hogy a nemzetiségi jogok érvényesüljenek Magyarországon és a Kárpát-medencében, hogy a nemzetiségi béke fennmaradjon, és a roma közösségek hátrányos helyzete csökkenjen.

Felkérjük a Kormányt, hogy az Alkotmány szellemében biztosítsa a kisebbségek jogait, valamint kulturális, szakmai és gazdasági érvényesülésük érdekében támogassa õket.

  

*   *   *

1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját - december 18-át - a kisebbségek napjává nyilvánította.

  

A közlemény az MTA központi honlapján