Az Alkotmánybíróság határozata a magyarországi oroszok népi kezdményezésével kapcsolatban

Az Alkotmánybíróság 27/2006. (VI. 21.) AB határozatában (334/H/2006. AB határozat) - Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményével - helybenhagyta a korábbi, a országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott 84/2006. (III. 9.) OVB határozatot.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.

Gokieli Szvetlana 2005. december 13-án nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz az országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívét. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ szerepel:

'A magyarországi oroszok a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a kisebbségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy az orosz kisebbséghez tartozónak valljuk magunkat!'


Dr. Kovács Péter alkotmánybíró különvéleménye:

'Akárcsak a 2/2006. (I. 30.) AB határozathoz (ABK 2006. január, 6.) fûzött különvéleményemben, a jelen határozat esetében is úgy vélem, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Nekt.) nevesített kisebbségek felsorolásának bõvítésére irányuló kezdeményezés esetében az Országos Választási Bizottságnak az ún. bizonyságtételre vonatkozó aláírásgyûjtés kérdésének hitelesítése során csak mutatis mutandis kell alkalmaznia a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályait. Tekintettel arra, hogy a Nekt. módosítása bevezette az Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a kisebbség fogalma törvényi kritériumainak teljesülésérõl, és mivel az OVB-nek eljárásában már rendelkezésére állt az MTA elnökének az állásfoglalása arról, hogy bizonyosan nem teljesül az orosz kisebbség esetében az ún. egy évszázados magyarországi jelenlét kritériuma, nyilvánvaló volt, hogy a kezdeményezés – az esetleg összegyûlõ aláírások dacára – sem vezethet pozitív döntésre, a közösség kisebbségkénti jogi elismerésére.

Nézetem szerint a Nekt. említett módosítása következtében az OVB hatáskörébe tartozik a törvényi feltételek fennállásának vizsgálata és ennek hiányában a feltett kérdés hitelesítésének elutasítása.

Ettõl független kérdés, hogy az ilyen természetû eljárásban az OVB-t a Ve. szerint megilletõ jogosítványok terjedelme körüli, ismétlõdõ vitákból (amelyek különbözõ intenzitással, de egyértelmûen megjelentek például az ún. 'égei makedón', 'hun', zsidó kisebbség elismerésére irányuló kezdeményezések megítélésekor) a törvényhozó milyen következtetést von le.'