Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet (Budapest, VI. Benczúr u. 33.)

  

Az emberi jogok és a nyelvek

Az emberi jogok doktrínája szerint a jó kormányzat arról ismerszik meg, hogy felismeri, elismeri és védelemben részesíti az emberi jogokat. Az ember alkotta jog, a kormányzati akarattól függõ jog, az ún. pozitív jog tehát annál jobb, minél inkább igazodik a nem ember által alkotott, a kormányzati akarattól független emberi jogokhoz. Amióta egyes államok, majd az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is elismerték és védelemben részesítették az emberi jogokat, a jó kormányzat e mércéje immár gyakorlati jelentõséggel is bír. Így az ENSZ, mely az emberi jogok közös eszményét állította valamennyi nemzet, nép és kormányzat elé követendõ mintaként, az e mintához való igazodás mértékében ítéli jobbnak, illetõleg rosszabbnak az egyes államok, kormányzatok törvényhozását és joggyakorlatát. Persze mint a jó kormányzat más mércéinek, az emberi jogok elméletének is megvannak a gyenge pontjai: nem kellõen bizonyított az emberi jogok léte, vitatott az emberi jogok száma, listája stb. Az elõadás arra a sokak által osztott föltevésre épül, hogy az emberi jogok elméletének és nemzetközi rendszerének egyik súlyos gyengesége a nyelvekkel kapcsolatos. Ezt a gyengeséget az elõadó egy híres filozófiai érv alkalmazásával, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, illetõleg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának vizsgálatával igyekszik bemutatni. Az elõadó kifejti azt az álláspontját, hogy ezek az alapdokumentumok a nyelvi sokféleség felõl nézve korántsem tökéletesek, hogy súlyos, logikailag aligha védhetõ következetlenségekkel, ellentmondásokkal terhesek. Ezek a következetlenségek, ellentmondások ugyanakkor feloldhatók, sõt szinte maguk mutatják meg e feloldás útját-módját: egy egyetemes nyelvi emberi jog elismerésének szükségességét.

Szervezõ:
MTA Nyelvtudományi Intézet, 1399 Budapest, Pf: 701/518, (VI. Benczúr u. 33.), Tel: 321-4830, 110-es mellék, Fax: 322-9297, e-mail: kontra@nytud.hu