Helyszín: Közép-Európai Egyetem (CEU), 1051 Budapest, Nádor u. 11. (TIGY Elõadóterem)
Idõpont: 2009. február 17.

Köztudott, hogy a kilencvenes években romák tömegei veszítették el a munkahelyüket és egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek. A tartós munkanélküliség, a szociális és etnikai szegregáció, az iskolázatlanság, a nyomor, az elõítéletesség és az intézményes diszkrimináció jelenségei és összefüggései már jól ismertek a magyar társadalomtudományi diskurzusokban.

Autóbbi hónapokban a  helyzet tovább  romlott, és a  diszkrimináció egyéni és intézményi formái mellett megjelent a nyílt erõszak, amely  már  nemcsak a közbeszédet  és a közhangulatot mérgezi,  hanem  emberi  áldozatokat követel.[1]  Az erõszak  pedig   félelmet szül, amely már ott van  a legvédtelenebb és kiszolgáltatottabb honfitársaink otthonaiban és közösségeiben.  A magyarországi cigánysághoz tartozó egyének és közösségek a 90-es években éltek át hasonló erõszakhullámot.[2]

A félelmeket tovább erõsíti az a tény, hogy a támadásokkal párhuzamosan megjelentek és megõrösödtek azok a szervezetek, amelyek nyíltan hírdetik, hogy Magyarországon vannak alacsonyabb rendû emberek. Nekik a többségtõl elkülönítve kell lakni, tanulni, gyógyulni és élni. Nézeteikkel, megnyerve a többségi lakosság  egy részének - akik ugyancsak a gazdasági és társadalmi válság áldozatai  - szimpátiáját, erõdemonstrációt tartanak a romák által sûrûn  lakott településeken. Továbbá, megpróbálják a romákkal kapcsolatos társadalmi és politikai közbeszédet átírni, a romákat a társadalmi  együttélés, a nemzet biztonságának és a gazdasági stabilitásnak a gátjaivá tenni.

Az elmúlt hónapokban elkövetett erõszakos támadásokról csupán annyit tudunk, amit a rövid sajtóhírekbõl vagy olykor felszínes, máskor egyenesen  tendenciózus  tudósításokból meg lehetett tudni.  A sajtó  híreibõl és beszámolóiból kimaradnak azok az elemzések, amelyek az incidensek társadalmi-politikai hatását vizsgálnák, hasonlóképpen a politikai megszólások többségébõl is, amelyeket ez ügyben hallhattunk.

A Roma Kutatói Hálózat felismerte a rasszizmus és erõszak magyarországi jelenlétét, és elkötelezi magát egy a kérdésrõl szóló, tudományos vizsgálatok által megalapozott, felelõs társadalmi beszéd mellett. Ennek érdekében egy rendezvénysorozatot indítunk, amelynek keretében különbözõ formákban (tudományos tanácskozástól, új alkalmazott kutatásokon át a nyilvános vitákig) törekedünk  e jelenségek  - konfliktus, rasszizmus és erõszak  - konkrét megnyilvánulásainak és tágabb összefüggéseinek megértésére, valamint a felelõs állampolgári, civil és állami viszonyulás lehetõségeinek megfogalmazására.

Az elsõ alkalom, február 17-én, 10 órás kezdettel egy mûhelybeszélgetés lesz, amely elsõsorban arra hivatott, hogy a témában eddigi elvégzett kutatásokat és meghatározó közpolitikai álláspontokat áttekintse.  A  mûhelybeszélgetésre  meghívott elõadásokat bõséges vita követi, amelyben való részvételre hívunk mindenkit, akinek a rasszizmus és az erõszak magyarországi jelenségeivel kapcsolatban kutatása, megfigyelései és ezekre alapozott megállapításai vannak.  A részletes programot hamarosan küldjük.

[1] Március 1-jén Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselõjének házát.

Április 14-én egy faddi ház tulajdonosa tett bejelentést arról, hogy a padlásán és az egyik szobában szándékos gyújtogatás történt, majd két héttel késõbb egy Molotov-koktélos támadásról számolt be a rendõröknek.

Június 3-án a Fejér megyei Pátkán Molotov-koktélokat dobtak három, romák által lakott házra. Senki nem sérült meg, de egy szobában - ahol gyerekek aludtak - tûz keletkezett.

Július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön rálõttek három, romák lakta családi házra. A lövedékek az ablakokon keresztül az épület belsejében a falba fúródtak, de személyi sérülés nem történt.

Augusztus 8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lõttek egy középkorú nõt, amikor kilépett az utcára.

Szeptember 5-én a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Sérülés nem történt.

November 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ért támadás romákat: ismeretlen tettesek Molotov-kok télt dobtak és rálõttek két, egymással szemben lévõ nagycsécsi családi házra; a támadásban egy 43 éves férfi és egy 40 éves nõ a helyszínen életét vesztette. Azt egyelõre nem lehet tudni, hogy milyen indítékból követték el a bûncselekményt.

November 18-án éjjel Pécsett egy háromgyermekes roma házaspárt öltek meg kézigránáttal.
 
[2] Pl. 1992-ben Kétegyházán, szeptember 8-án helyi lakosok egy csoportja megtámadta a Csurár fivérek családját, egyiküket megölte, és felgyújtotta házukat és Turán szeptember 12-én a gyümölcsöskert õre szolgálati fegyverével lelõtt egy roma származású férfit és nõt.

 

Program

10.00
Kóczé Angéla: Bevezetõ gondolatok

10:05-12.00
Moderátor: Feischmidt Margit

• Horváth Aladár: Kinek a felelõssége? (Politika, tudomány, civil szféra)
• Vajda Rozi-Kende Anna: Tudomány és rasszizmus
• Bernáth Anikó: Visegrádi országok cigányellenessége
• Papp Z. Attila: Kárpát-medencei elõítélettérkép, különös tekintettel a romák megítélésére

• Toma Stefi: Gettósodás es interetnikus konfliktusok Romániában

• Kõszeghy Lea-Papp András László: Rasszista indítékú bûncselekmények Magyarországon. Adatok, trendek, jogszabályok

12.00-13.00
Ebédszünet

13.00-14.15 
Moderátor: Michael Stewart

• Tamás Pál: Nemzeti radikalizmus és romakép a magyar faluban, 2008

• Kriza Borbála: Miért vonzó? Nemzeti radikális szubkultúra és a fiatalok

• Lõrincz Marcell: A szélsõjobb  hitvilága

14.15-14.30
Szünet

 14.30-16.00
Moderátor: Vidra Zsuzsa

• Daróczi János: Nagycsécs, Pécs, Kiskunlacháza,  Tatárszentgyörgy, Kerepes. Válogatott felvételek a Magyar Gárda toborzásáról és a helyi konfliktusokról

• Varró Szilvia-Hídvégi B. Attila: Magyar Gárdás ügyek a tényfeltáró cikkek alapján

• Rácz Attila: Az Amaro Drom esete a szélsõjobboldallal

• Horváth Kata: A "cigánybûnözés", a "segély", és az "iskolai erõszak" diskurzusok lenyomatai