A mûhelykonferenciát - a Fényes Elek Mûhely (FEM) keretében - az MSZT Társadalomstatisztikai szakosztálya, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete rendezi.

 

Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem (Közraktár utca 2-6.), 512-es tanácsterem

Idõpont: 2009. október 6.

A konferencia témaköre:
A magyar kormányok az egyes népszámlálások tartalmi elemeinek meghatározásakor 1880-tól ragaszkodtak ahhoz, hogy az összeírás eredményeként a lakosság nemzeti-etnikai összetételére vonatkozó adatok is rendelkezésre álljanak. Az így nyert adatok "valóságtartalma", értelmezési lehetõségei gyakorlatilag kezdettõl fogva szakmai viták középpontjában állnak.

 

Megítélésünk szerint a népszámlálások etnodemográfiai vonatkozásainak több értelmezési lehetõsége is van. Egyrészt a nagy és reprezentatív minta által kapott eredmények kétségtelenül jelentõs támpontot nyújtanak az etnikai folyamatok elemzésére. Másrészt az eredmények tükrözik a társadalmi légkört, a kisebbségekkel szembeni magatartást, amely a kisebbségi identitás megvallása iránti hajlandóságban mutatkozik meg, és kisebbségenként jelentõs eltérést is mutathat. Bármely szempontot vegyük is szemügyre, a népszámlálási adatok nem mindig elégségesek, ámde megkerülhetetlenek annak megértéséhez, ami egy társadalomban az interetnikai folyamatok értelmezése és kezelése terén folyik.

A konferencia arra is lehetõséget ad, hogy a szakértõk konkrét javaslatot tegyenek az etnikai kérdésblokk megfogalmazására. Ezzel kapcsolatosan két lehetõség is felmerülhet: 1/. a javaslat figyelembe veszi a fennálló jogszabályokat; 2/. ha túllép a jogszabályi kereteken, akkor javaslatot tesz a törvényi módosításra is.

Egy-egy témakör kapcsán - az elõadás, illetve a korreferátum elhangzása után - vitára is lehetõség nyílik.

 
PROGRAM

 

13.00-13.20
I. Szakosztályi tisztségviselõk választása
Levezetõ elnök: Hrubos Ildikó
 

II. Szakmai program
Vitavezetõ: Harcsa István

13.20-14.05
1. Az identitás természete
Elõadó: Vékás János (MTA ENKI)
Korreferátor: Kovács András (MTA ENKI)

Az elõadás arra keresi a választ, hogy valójában mi is az, amit mérni akarunk, amikor a nemzeti-etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést vagy kérdéseket a népszámlálási kérdõív kapcsán megfogalmazzuk. Milyen szerepet tölt be a személy identitásában a nemzeti-etnikai elem, hogyan illeszkedik a társadalmi szerkezetet integráló/dezintegráló tényezõk sorába, hogyan változik, dinamizálódik az egyes élethelyzetekben.


14.05-14.50
2. A szomszéd országokban a 2001-2002-ben végrehajtott népszámlálások etnikai módszertana
Elõadó: Papp Z. Attila (MTA ENKI)
Korreferátor: Gyurgyík László (Selye János Egyetem, Komárom)

A társadalom strukturális elemzése során a kisebbségi aspektus érvényesítésekor nagyon fontos lenne az összehasonlító módszertan alkalmazása. Erre akkor kerülhet sor, ha az adatfelvételekre hasonló vagy azonos módon kerül sor. A módszertani áttekintés során arra is választ kapunk, hogy milyen összehasonlító vizsgálatok elvégzésére adna lehetõséget az egyes országok népszámlálásainak adatállománya.


14.50-15.35
3. Az állami akarat és társadalmi környezet hatása a bevallásokra (1941–1990)
Elõadó: Tóth Ágnes (MTA ENKI)
Korreferátor: Valuch Tibor (1956-os Intézet)

Elsõsorban arra keressük a választ, hogy az egyes népszámlálások során mely tényezõk befolyásolták, befolyásolhatták a nemzeti-etnikai identitás megvallásának hajlandóságát, tetten érhetõ-e, és milyen céltételezésrõl tanúskodik az államelit beavatkozási kísérlete.

15.35-15.55
Szünet
 
15.55-16.40
4. A 2001. évi népszámlálás etnikai blokkjával kapcsolatos módszertan kialakítása és értékelése
Elõadó: Lakatos Miklós (Központi Statisztikai Hivatal)

A 2001. évi népszámlálás a nemzeti-etnikai hovatartozás kérdését a korábbiakhoz képest alapvetõen más módszerrel közelítette meg. Nemcsak négy kérdéssel, de az azokra adható 3-3 válaszlehetõséggel a megkérdezetteknek lehetõvé tette többes kötõdésük megvallását is. Azáltal pedig, hogy a válaszadás nem volt kötelezõ, a "nemzeti-etnikai bevallások"-hoz való viszonyulás, esetenként a kérdés kapcsán a társadalomban meglévõ elbizonytalanodás is megmutatkozott.


16.40-17.25
5. A célhoz kötött etnikai adatgyûjtés lehetõségei és korlátai
Elõadó: Pulay Gyula (ÁSZ Kutató Intézet)
Korreferátor: Bársony János (kisebbségkutató)

Az elõadó – az adatgyûjtésekre vonatkozó törvényi szabályozásokat is figyelembe véve – az etnikai identitás népszámlálási programban való szerepeltetését kiemelten fontosnak véli, és ezen belül is elõadásában alapvetõen a roma népesség helyzetére vonatkozó információ igény megfogalmazására helyezi a hangsúlyt.

17.25
Zárszó