A tanulmány olyan helyzetet ír le, melyben gazdasági szempontból sikeres, erõs transznacionális kapcsolatrendszerrel rendelkezõ, friss (a Kínai Népköztársaságból érkezett) migránsoknak az integrációjukat meg sem kísérlõ, csupán korlátozásukra és ellenõrzésükre törekvõ befogadó állam (Magyarország) ellenségességével kell szembenézniük.

Ez a helyzet a Magyarországon élõ kínaiak társadalmi helyzetének két párhuzamos, egymással ellentétes tartalmú narratíváját termelte ki: az egyiket a magyar hivatalos fórumok és tömegtájékoztatási eszközök alkották meg, s a migránsokat félig bûnözõ, marginális figurákként mutatja be, míg a másik a kínai hivatalos fórumok és médiumok mûve, és az õ olvasatukban a migránsok úttörõ; jelentõségû globális modernizálók. A tanulmány egymás mellé helyezi a két narratívát, és azt a kérdést teszi föl, miként jöhet létre és tartható fenn a kettõ anélkül, hogy összeütközésbe kerülne egymással.

Manapság divat a migránsok által és számukra készített médiumok kutatása. A legtöbb efféle tanulmány elsõsorban azzal foglalkozik, milyen identitásbeli elvárásokat támaszt az ilyen média a migránsokkal szemben, valamint azzal, hogyan reagálnak a migránsok ezekre az elvárásokra. A migráns média azonban nemcsak azt mondja meg olvasóinak, illetve nézõinek, hogy hova és miként tartozzanak, hanem azt is, kik is õk azon a helyen, ahol élnek. Hogy milyen kapcsolat áll fenn e reprezentáció és a helyi közbeszéd fõáramában megjelenített alternatívák között - más szóval, hogy a migráns média az adott országban a migránsok társadalmi helyzetét a helyi közbeszédhez hasonlóan vagy attól eltérõen látja-e -, sokat elárul mind a migránsoknak a helyi társadalomba való betagozódásáról, mind transznacionális gyakorlatuk jelentõségérõl.

Részletesen ld.: http://www.ketezer.hu/menu3/nyiri.html