A 2006. október 1-i sikeres kisebbségi önkormányzati választások után március 4-én 1424 településen rendeztek országos és területi kisebbségi önkormányzati választásokat, immár az új választási rend szerint. A választásra jogosult, korábban megválasztott helyi kisebbségi önkormányzati képviselõk több mint 90 százaléka jelent meg a szavazóurnáknál. A választás eredményeként mind a 13 hazai kisebbség (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán megalakíthatja országos önkormányzatát. A cigány és a német kisebbség a törvényben elõírt maximális méretû, 53 tagból álló közgyûlést alakíthat, míg a horvát és a szlovák közgyûlések 39-39, a ruszin 31, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román és a szerb 25-25, az ukrán 19, a szlovén pedig 15 fõbõl állnak majd a jövõben. A törvénymódosítás révén elõször nyílt lehetõség arra is, hogy a kisebbségek területi önkormányzatokat hozzanak létre. Ezzel a lehetõséggel az ukránok és a szlovének kivételével valamennyi kisebbség élt. Budapesten mind a 11 kisebbség megalakíthatja területi önkormányzatát. Ezen kívül a bolgárok és a szerbek Pest megyében, a ruszinok és a lengyelek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a románok Békés és Hajdú Bihar megyékben alakítanak 9 fõs önkormányzatot. A nagyobb lélekszámú kisebbségek közül a szlovákok 5, a horvátok 6, a németek 10, a cigányok pedig az összes megyében. A kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenõ összességében elégedett volt a választás lefolyásával.