Társadalmi felzárkóztatás és a romák integrációja: empirikus eredmények az oktatás területérõl

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének közös mûhelykonferenciája.

Idõpont: 2010. szeptember 28. kedd 16.30

Helyszín: MTA Közgazdaságtudományi Intézetének 804. terme (XI. Budaörsi út 45.)

Meghívó és részletes program a TÁRKI honlapján.


Közismert, mégis megoldatlan kérdés a magyarországi cigányság alacsony fokú integrációja: a roma lakosság számottevõ része az ország gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott részein, szegregáltan és kirekesztve él. Az itt élõk jelentõs része nem, vagy csak rendszertelenül jut munkához, gyerekeik pedig nagy arányban tanulnak szegregáltan, illetve alacsony szintû képzést nyújtó iskolákban, amelyekbõl csak igen csekély eséllyel jutnak el az érettségiig és a diplomáig, de számottevõ részük még szakmát sem tud szerezni. Összességében ma Magyarországon minden társadalmi csoport közül a roma lakosság szegénységi kockázata a legmagasabb, és a rendszerváltás óta eltelt idõszak fõ trendjeinek folytatódása alapján ez a helyzet nemhogy nem javul, de jelentõs az esélye annak, hogy a leszakadás folytatódik és generációk ragadnak kirekesztett és munkanélküli helyzetben.

A roma és kirekesztett lakosság társadalmi integrációja évek óta a politikai diskurzus egyik meghatározó témája, de számos kísérlet és kezdeményezés ellenére az áttörés, azaz valóban hatékony és eredményes szakpolitikai beavatkozások még nem, illetve csak elvétve történtek e téren. Abban egyetértés van a politikusok és szakértõk között, hogy az integráció kulcsa a foglalkoztatás, az ehhez vezetõ út pedig az oktatás, ezen belül is a legalább középfokú végzettség – akár szakma, akár érettségi – megszerzése, hiszen az ilyen végzettséggel nem rendelkezõ munkavállalási korú magyarok közül tízbõl legfeljebb négynek van munkája. Mindez nem csak „romakérdés”, de tagadhatatlan, hogy a képzetlen munkavállalási korú népesség egyharmada roma, és helyzetük évtizedek óta tartó összetett társadalmi-gazdasági folyamatok és diszkrimináció együttes eredménye. A mûhelykonferencia e folyamatban az oktatásra fókuszálva arra keresi a választ, hogy milyen tényezõk állnak a romák és hátrányos helyzetûek alacsony iskolázottsága mögött és milyen beavatkozásokkal lehet érdemi változásokat elérni.



Program
 

16.30: Megnyitó: Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója

16.35: Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója, levezetõ elnök: a konferencia céljai, koncepciója, menetrendje


A Tárki-Educatio Életpálya – felmérés eredményei

  • 16.40: Kertesi Gábor (MTA KTI) és Kézdi Gábor (MTA KTI és CEU): Iskolázatlan szülõk gyermekei és roma fiatalok a középiskolában. Beszámoló az Educatio Életpálya-felvételének 2006 és 2009 közötti hullámaiból

  • 17.05 Kertesi Gábor (MTA KTI) és Kézdi Gábor (MTA KTI és CEU): A roma és nem roma tanulók iskolai teljesítményének különbségei és lehetséges magyarázatai


Etnikum és hátrányos helyzet az oktatási rendszerben: további kutatási eredmények

  • 17:35 Bernát Anikó (TÁRKI): Ösztöndíjak etnikai vagy szociális alapon?

  • 17:45 Németh Szilvia (TÁRKI-Tudok): Modellértékû tanodatípusú intézmények vizsgálata

  • 17:55 Róbert Péter (TÁRKI): Pisa-eredmények és társadalmi egyenlõtlenségek

  • 18.05 Hozzászólások, vita

  • 18.30 Balog Zoltán, Társadalmi Felzárkózásért Felelõs Államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Társadalmi felzárkózás és a romák integrációja: a mûhelykonferencia tanulságai a kormányzat tervei tükrébe

  • 18.50 Zárszó (Tóth István György, TÁRKI)


Részvételi szándékát kérjük a pallagi@tarki.hu címre küldött e-mailben jelezze.