Aranymetszés 2013

Külhoni magyar doktoranduszok a Kárpát-medencében

 

  << BEMUTATÓ 

 << ÖSSZEGEZÕ JELENTÉS 

Mintegy 1000-1100 Kárpát-medencei, határon túli magyar kutató vesz részt napjainkban PhD-képzésben. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont róluk – integrációjukról, a szülõföldön maradás dilemmájáról, a képzéssel kapcsolatos véleményükrõl – készített felmérésének eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklõdõk az MTA 184. közgyûléséhez kapcsolódó Külsõ Tagok Fórumán. 

Elmenni, vagy a szülõföldön maradni, és megpróbálni ott boldogulni? – A szomszédos országokból származó fiatal kutatókat talán ez a kérdés foglalkoztatja a leginkább. A magyar tannyelvû felsõoktatás Kárpát-medencei intézményeinek megalakulása óta egyre több magyar fiatal szerez a szülõföldjén diplomát, és közülük sokan döntenek a PhD-tanulmányok végzése, a tudományos fokozat megszerzése mellett. A Kárpát-medencei magyar doktoranduszok egyrészt szülõföldjük egyetemein folytatják tanulmányaikat, másrészt magyarországi intézményekben tanulnak magyarországi miniszteri ösztöndíjjal vagy költségtérítéses formában, ugyanakkor vannak olyanok is, akik egy harmadik országban tanulnak tovább.

Miközben a szomszédos országokból származó magyar nemzetiségûek magyarországi szakmai integrációja az egyes kutatók számára sikert jelent, a magyar-magyar agyelszívás visszahathat a "hátramaradt" közösségre. Minél többen vesznek részt a magyarországi PhD-képzésben, annál nagyobb mértékû az értelmiségiek kivándorlásának a kockázata. "Míg a nagyobb erdélyi magyar közösséget ez a kockázat kevésbé súlyosan érinti, addig a kisebb közösségeket a potenciális kivándorlás inkább veszélyezteti" – emelte ki elõadásában Papp Z. Attila.

A csaknem 500 fõ bevonásával végzett vizsgálat keretében a kutatók részletesen elemezték a doktoranduszok szocio-demográfiai, munkapiaci helyzetét, valamint a doktori képzésben való részvétellel és jövõbeli terveikkel kapcsolatos véleményüket. Megállapításuk szerint a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok szakmai integrációja az anyanyelvû tudományosság irányába mutat, de a legjelentõsebb azoknak az aránya, akik a szülõföldi magyar és államnyelvû szakmaiság együttes felvállalásával szeretnének egyfajta egyensúlyt elérni.

  A Kárpát-medence négy régiójából származó doktoranduszok helyzetének elemzése mellett a kutatók javaslatokat is megfogalmaztak. Véleményük szerint olyan rendszereket kellene kialakítani, amelyekkel pontosabb statisztikai képet kaphatnának a szülõföldjükön és a más országokban tanuló magyar nemzetiségû doktoranduszokról. Kiemelték, hogy más módszerek alkalmazásával, például szociológiai kvalitatív interjúkkal, illetve pontos tudománymetriai adatokkal jobban fel lehetne mérni a magyar nyelvû, nemzetközi és hazai szakmai integráció mértékét. Végül fontosnak nevezték a kérdõíves kutatás legalább 3 évente történõ megismétlését, hogy követni lehessen a tudományos utánpótlás alakulását.